Halló, ​itt apu mesél! 9 csillagozás

A NAP ÉS A FELHŐ

A nap tüzes szekerén vidáman és diadalmasan robogott végig az égen, minden irányba szétnyilazva sugarait. Egy zordon kedvű viharfelhő feldühödött ezen, s így háborgott:
-Te pazarló, te lyukas kezű, csak szórd szét sugaraidat, majd meglátod, mi marad végezetül!
A szőlőkben, az érő fürtök minden egyes szőlőszeme percenként ellopott egy-egy napsugarat vagy talán kettőt is; és nem volt fűszál, béka, virág vagy vízcsepp, amely el ne vette volna a maga részét.
– Csak tűrd, csak tűrd, hogy meglopjanak! – viharzott a felhő.
– Majd meglátod, milyen köszönetet kapsz, amikor már nem lesz semmi ellopni valód.
A nap azonban vidáman folytatta útját, s számlálatlanul ajándékozta sugarait millióknak és milliárdoknak.
Csak alkonyatkor vette számba megmaradt sugarait: s lám csak, egyetlenegy sem hiányzott belőlük, ugyanannyi volt, mint hajnalban. A felhő elképedésében estharmattá oldódott.
A nap pedig vidáman fejest ugrott a tengerbe.

42-43. oldal