Asszony ​a fáraók trónján 87 csillagozás

Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa: Asszony a fáraók trónján Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa: Asszony a fáraók trónján

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​fáraó halála után ki teheti fejére Egyiptom Kettős Koronáját? Két fia, a beteges Thotmesz és az Amon-papok neveltje, az erős és nagyravágyó Thutmózisz közül az utóbbi nem a fényes Palotában, hanem az asszonyházban jött világra, tehát fattyú, ha félig „isteni” vér is… A fáraó a lányát, Hatsepszutot jelöli meg örökösének, de ki látott még asszonyt ülni a fáraó trónján? A papok úgy döntenek, legyenek a testvérek házasok, de melyik fiú a kettő közül? Itt csak a csoda segíthet, és az nem is marad el!
A regény a Thutmóziszok ádáz viszályának korát eleveníti fel, központi alakja mégis a történelem első fáraónője, aki 20 évig uralkodott a Nílus völgye felett. Hatsepszut Maat-ka-ré fáraónő gyönyörű, rendkívüli egyéniségű, varázslatosan vonzó asszony volt, aki a testvérét,és egyben a Királyi Férjet ütötte ki az uralkodásból, felvirágoztatta Egyiptomot és ritka tehetségével ujja köré csavarta mind a politikusokat, mind a hatalmaskodó papokat. Egy odaadó férfi állt tetteinek… (tovább)

>!
Metropolis, Budapest, 1997
596 oldal · keménytáblás · ISBN: 9638580410
>!
Magvető, Budapest, 1975
640 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632700260

Enciklopédia 2


Kedvencelte 25

Most olvassa 2

Várólistára tette 60

Kívánságlistára tette 31


Kiemelt értékelések

cicus61 P>!
Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa: Asszony a fáraók trónján

Nagyon szeretem az ókori világban játszódó könyveket, különösen Egyiptomról. Különösen Hatsepszutról :) Persze, a történelmi regényeknél tudom mi lesz a vége, de akkor is szeretem követni, hogy éltek akkoriban. Ez a könyv is ilyen volt, nagyon jól megírt történet. Hogyan lett a lányból fáraó, milyen ármányok, árulások segítették, vagy hátráltatták. Nagyon szerettem.

Quator>!
Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa: Asszony a fáraók trónján

A műből I. Thotmész utáni időszakot ismerhetjük meg, vagyis főleg Hatsepszut fáraónő életét III. Thotmész hatalomra jutásáig. Érdekesség, hogy Mika Waltari Szinuhe című műve is a XVIII. dinasztia idején játszódik, tehát egyfajta folytatásaként is értelmezhető jelen műnek, és a kettőt elolvasva jelentősen megismerhetjük a birodalom egyik legjelentősebb dinasztiájának korszakát. Egyiptom a könyv lapjain egy békés korszakát éli, nincs jelentősebb háború, viszont ehelyett a fő hangsúly az udvari intrikákon van. A kedvencem ilyen szempontból Ranofer, Amon főpapja, aki olyan szereplő a könyvben, mint Jockey a Dallasz sorozatban volt (nem mondanám gonosznak, viszont ha érdekeiről van szó, mindent bevet a siker reményében). A történetet véleményem szerint az írónő hitelesen, vagy többnyire hitelesen írta meg, felhasználva korának régészeti forrásait. A regény tudományos alapokra helyezett mű, sok lábjegyzettel, amiben a nem ismert történéseket az írónő saját fantáziájával egészítette ki. A könyv címével ellentétben feminista ideológiát nem tartalmaz, a fáraónőt nem fényezi, nem magasztalja fel, hanem emberi vonásokkal ábrázolja, amilyen valójában is lehetett. A regény szerintem nagyon jó, talán ha egy 100 oldalt kivennénk belőle egyenletesebb lenne a feszültség, és az izgalom, de e nélkül is egy kifejezetten olvasmányos, szerethető történetet kapunk.

Kiegészítő gondolatok:
Utána olvasva a történelmi tényeknek, számomra az volt csak zavaró, hogy III. Tutmózisz történelmi személy megegyezik III. Thotmésszel, a két név ugyan az, csak ha jól tudom az egyik a görögösített, a másik pedig az egyiptomi forma, de mindkettő elfogadott megnevezés. Tehát aki rákeres az uralkodóra, ne lepődjön meg, hogy a wikipedia III. Thotmészként ír a könyvben szereplő III. Tuthmóziszról.

Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa jól ír, megérdemelne több figyelmet, és nagyobb elismerést is. Mika Waltari műve a Szinuhé világszerte ismertebb és elismertebb mű, de a mi írónőnk is kiérdemelné, hogy regényét egy szinten említsék Waltari művével, mivel sem tartalmilag, sem minőségileg nem marad el tőle.

4 hozzászólás
Chris_Land I>!
Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa: Asszony a fáraók trónján

Az egyik legjobb és nagy kedvenc! Hatsepszut fáraónő mindig is megragadta a figyelmem, nemhiába írtam én is könyvet róla. Szerintem Hatsepszut a legkülönlegesebb egyéniség az ókori Egyiptomban, akinek uralkodása mögött Szenmut személyében megannyi érzelem és egy rejtett, mindent átható szerelem van. A könyv zseniélisan megírt mű.
Dráveczky Zsuzsa érti a módját annak, hogy kösse le az olvasót lapról-lapra, s a könyvmoly csak azt veszi érszre, hogy elfogytak az oldalak, és sajnálja, hogy vége az alkotásnak. Szívem szerint rengeteg ilyen vagy hasonló könyvet olvasnék még! Egyértelműen szuper olvasmány!
Ez a mű indított el engem is írói életpályámon, és a visszajelzések szerint Hatsepszutról én is egy cselekményben gazdag, humorban verhetetlen könyvet írtam. Köszönet érte Dráveczky Zsuzsának!

tgorsy>!
Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa: Asszony a fáraók trónján

Ritkán tudok ilyen jó történelmi regényre bukkanni. Pontos, korhű, nincsenek anakronizmusok. nem esik abba hibába, hogy kitalált párbeszédekkel teszi hiteltelenné (előttem), a szereplőket. Remek jellemrajzok, amiket megintcsak alátámaszt, de nem kilométer hosszú, senkit nem érdeklő lábjegyzetekkel, hanem olvasmányos magyarázatokkal.
Passuth László és Mika Waltari közé tenném. Passuth történelmi hűsége. Waltari olvasmányossága. Bizonyos szempontból jobb, mint a Szinuhe. Ha ez nem számít szentségtörésnek még magam számára is?!

monseigneur>!
Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa: Asszony a fáraók trónján

Igazi nagyívű, nagyterjedelmű,színes-szagos történelmi regény méghozzá a jobbak közül. Filmszerűen elmondott történésekkel,bonyolult karakterekkel,sokszálas cselekménnyel. Nagyon élvezetesnek találtam az író stílusát,vártam mikor olvashatom tovább. És hát sokkal durvább mint vártam tőle,szinte kéjes gyönyörrel kínozta a szereplőket.
A hükszosz hódításból csak nem rég talpraállt Egyiptomban járunk,ahol nagy horderejű dolgok közelednek. Az események felkavarják a Nílus völgyének sok évszázados homokját. Mire a por eloszlik,az ország mindörökre megváltozik,és visszatérő szereplők negyede halott. spoiler
Antagonistáink kálváriáját azonban nemcsak a közeledő összecsapás formálja,egymásnak is lehetőség szerint időröl időre oda szúrnak. Közös bennük,hogy mindegyiküknek végig kell járniuk sorsuk útját,a felemelő és lesujtó pillanatokkal együtt. Néhányuk számára ez az út a trón felé visz,néhányuknak egészen mást szántak. Uralkodók és főtanácsosok,papok és udvaroncok,katonák és közemberek tetteikkel,gondolataikkal formálták a birodalom történetét.

Virágszépe >!
Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa: Asszony a fáraók trónján

Színes, érdekes, kihívásokkal teli az élet i.e. 1500 tájékán Egyiptomban. Különböző politikai érdekek, csatározások után Hatsepszut, az első nő kerül a trónra, aki fáraóként uralkodhat és teremt békét az országban.Igazán részletes, érdekes a történet, átfogó képet kapunk a birodalom életéről, szertartásokról, katonai összecsapásokról, de a hétköznapi életet is megismerjük, az egyes munkafolyamatok leírásából, például nagyon érdekes volt a bíborfesték készítésének bemutatása. A regény végi jegyzetben még sok pontosítás, adat, magyarázat szerepel. Igényesen megírt, hiteles, mégis kalandos, mozgalmas történet.

Narissza>!
Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa: Asszony a fáraók trónján

Ki lehetett ez a nagy fáraónő, Hatsepszut? Micsoda hipnotikus ereje lehetett neki és a trónörökös isteni voltának, hogy húsz évig ülhetett nőként a trónon.
Elképesztő élet off magányosan, fent a trónon, amelyet megpróbáltak közben is megszakítani. Két testvére is megpróbálta háttérbe szorítani a királynőt, egyikük igyekezett minden nyomot eltüntetni uralkodásáról, de Hatsepszut mégis tündöklik.
Dráveczky Zsuzsa kifejezetten olvasmányosan vezeti végig az olvasót a fáraónő apjának halálától Hatsepszut haláláig, részletesen, gyönyörűen.

8 hozzászólás
Ross>!
Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa: Asszony a fáraók trónján

Egyszerűen csak annyit mondhatok: Zseniális.
A történelmi tényeken alapuló, kiszínesített regény mindhárom része különböző módon volt izgalmas, és a cselekmény egyes szálai hihetetlen ügyességgel kapcsolódtak egymásba.
Bár utánaolvasva annak, mi igaz mindebből, egy sokkal homályosabb és bizonytalanabb képet kapunk a Thutmóziszok koráról, de a könyv ennek ellenére mégis az egyik legjobb olvasmány, amit Egyiptommal kapcsolatban valaha a kezembe vettem.

Pumukli82 >!
Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa: Asszony a fáraók trónján

Az eleje nehézkesen indult, már nem a történet szempontjából mert az rögtön magával ragadott. Inkább a nevek, helyek olvasása okozott gondot.
De miután ezen átlendültem a történet vitt magával, fantasztikusan megírt regény. A temetés leírása, a táj megelvenedtek elöttem. Kerestem az irónő más könyvét is de sajnos csak egy van ezen kívül.

Cactuska>!
Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa: Asszony a fáraók trónján

Fantasztikus könyv!! Rengeteg Egyiptommal kapcsolatos könyvet olvastam már, de ez az egyik legjobb. Az írónő fantasztikus érzékkel szövi a cselekményt. Érdekfeszítő, nagyon olvasmányos könyv. A szereplők mind létező emberek voltak, hitelesen ír a Thuthmoziszok hatalmi harcáról is. Hatsepszut pedig mindig is a kedvenc fáraónőm volt. :) Zseniális könyv!


Népszerű idézetek

Ross>!

– Herceg – válaszolta a hajósúr – senki sem tudja nálam jobban, hogy a legdrágább áron megvásárolt béke még mindig olcsóbb, mint a legolcsóbb háború.

TiszlaviczMarcsi IP>!

…a nagy műveket mindig a kis emberek hátán építették föl…

533. oldal

Ross>!

– Ranofer, te voltál a büszkeségem, s most úgy beszélsz, mint egy oktalan gyermek. Élettelenből sohasem született élő. A templom csak kőhalom, és mindaddig, amíg az istenhit templommá nem teszi, kőhalom marad. Te beavatott vagy, tudod, hogy az Egyetlen mindenütt jelen van, a datolya gyümölcsében éppúgy, mint az áradó Nílus sodrában. Csak a gyönge ember emel oltárokat, és köti helyhez a Megfoghatatlant. Legyen, épüljenek templomok. De mit csináltok ti, akik arra vagytok hivatva, hogy a hit világosságát hordozzátok? Követ kőre halmoztok, amíg a falak olyan magasak nem lesznek, hogy elveszik a fényt, amelynek tiszteletére a templomot emeltétek.

TiszlaviczMarcsi IP>!

– Mit gondolsz, Szenmut, ha valaki sokra akarja vinni az életben, mi a nagyobb hajtóerő, a szeretet vagy a gyűlölet?
Szenmut éppen egy sült báránycomb feldarabolásába mélyedt, s bár a kérdés váratlanul érte, gondolkodás nélkül válaszolt.
– A gyűlölet. Az előrejutásért keményen meg kell harcolni, és a gyűlölet könyörtelenné tesz.

32. oldal, Metropolis

Jesper_Olsen>!

a szerelmeseket az istenek nagy képzelőerővel ajándékozzák meg, cserébe viszont elveszik a józan eszüket.

314. oldal

Jesper_Olsen>!

De ha megtalálod a békét önmagaddal, akkor megtaláltad mindazt, amit kerestél.

561. oldal

3 hozzászólás
Jesper_Olsen>!

Mert háromszor jaj annak az országnak, amelyiknek királya nagy hadvezérnek születik.

583. oldal

Jesper_Olsen>!

Aki másoknak ad világosságot, nem él sötétben akkor sem, ha elvesztette a szeme világát.

390. oldal

Jesper_Olsen>!

A mi isteneink előtt két dolog kedves: a rend és a harmónia.
– Ezeket a versenyágakat nem ismerem.

426. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Kodolányi János: Az égő csipkebokor
Stefan Zweig: Stuart Mária
Passuth László: Édenkert az óceánban
Passuth László: Anselmus
Krúdy Gyula: Rózsa Sándor
Robert Merle: Mesterségem a halál
Violaine Vanoyeke: Hatsepszut riválisa
Földi Pál: Hannibál a hadvezér
Laczkó Géza: Rákóczi
Bakóczy Sára: Liliom és kehely