Asszony ​a fáraók trónján 69 csillagozás

Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa: Asszony a fáraók trónján Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa: Asszony a fáraók trónján

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​fáraó halála után ki teheti fejére Egyiptom Kettős Koronáját? Két fia, a beteges Thotmesz és az Amon-papok neveltje, az erős és nagyravágyó Thutmózisz közül az utóbbi nem a fényes Palotában, hanem az asszonyházban jött világra, tehát fattyú, ha félig „isteni” vér is… A fáraó a lányát, Hatsepszutot jelöli meg örökösének, de ki látott még asszonyt ülni a fáraó trónján? A papok úgy döntenek, legyenek a testvérek házasok, de melyik fiú a kettő közül? Itt csak a csoda segíthet, és az nem is marad el!
A regény a Thutmóziszok ádáz viszályának korát eleveníti fel, központi alakja mégis a történelem első fáraónője, aki 20 évig uralkodott a Nílus völgye felett. Hatsepszut Maat-ka-ré fáraónő gyönyörű, rendkívüli egyéniségű, varázslatosan vonzó asszony volt, aki a testvérét,és egyben a Királyi Férjet ütötte ki az uralkodásból, felvirágoztatta Egyiptomot és ritka tehetségével ujja köré csavarta mind a politikusokat, mind a hatalmaskodó papokat. Egy odaadó férfi állt tetteinek… (tovább)

>!
Metropolis, Budapest, 1997
596 oldal · ISBN: 9638580410
>!
Magvető, Budapest, 1975
640 oldal · ISBN: 9632700260

Enciklopédia 1


Kedvencelte 22

Most olvassa 2

Várólistára tette 46

Kívánságlistára tette 23


Kiemelt értékelések

>!
tgorsy
Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa: Asszony a fáraók trónján

Ritkán tudok ilyen jó történelmi regényre bukkanni. Pontos, korhű, nincsenek anakronizmusok. nem esik abba hibába, hogy kitalált párbeszédekkel teszi hiteltelenné (előttem), a szereplőket. Remek jellemrajzok, amiket megintcsak alátámaszt, de nem kilométer hosszú, senkit nem érdeklő lábjegyzetekkel, hanem olvasmányos magyarázatokkal.
Passuth László és Mika Waltari közé tenném. Passuth történelmi hűsége. Waltari olvasmányossága. Bizonyos szempontból jobb, mint a Szinuhe. Ha ez nem számít szentségtörésnek még magam számára is?!

>!
monseigneur
Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa: Asszony a fáraók trónján

Igazi nagyívű, nagyterjedelmű,színes-szagos történelmi regény méghozzá a jobbak közül. Filmszerűen elmondott történésekkel,bonyolult karakterekkel,sokszálas cselekménnyel. Nagyon élvezetesnek találtam az író stílusát,vártam mikor olvashatom tovább. És hát sokkal durvább mint vártam tőle,szinte kéjes gyönyörrel kínozta a szereplőket.
A hükszosz hódításból csak nem rég talpraállt Egyiptomban járunk,ahol nagy horderejű dolgok közelednek. Az események felkavarják a Nílus völgyének sok évszázados homokját. Mire a por eloszlik,az ország mindörökre megváltozik,és visszatérő szereplők negyede halott. spoiler
Antagonistáink kálváriáját azonban nemcsak a közeledő összecsapás formálja,egymásnak is lehetőség szerint időröl időre oda szúrnak. Közös bennük,hogy mindegyiküknek végig kell járniuk sorsuk útját,a felemelő és lesujtó pillanatokkal együtt. Néhányuk számára ez az út a trón felé visz,néhányuknak egészen mást szántak. Uralkodók és főtanácsosok,papok és udvaroncok,katonák és közemberek tetteikkel,gondolataikkal formálták a birodalom történetét.

>!
Bazil P
Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa: Asszony a fáraók trónján

Az egyik legjobb ókori környezetben játszódó történelmi regény, amit (eddig) olvastam! Szerintem van olyan jó, mint például a Quo Vadis, de talán, hogy magyar szerzőt is mondjak, a Fogsággal is versenyezhet. A Szinuhéhoz nem tudom mérni, mert azt még nem olvastam, de hamarosan sort kerítek rá, már csak az összehasonlítás miatt is.
Ki ez az író? Számomra (és az internet számára is) nagyjából ismeretlen. Gyorsan megszereztem a másik könyvét is (arról is csak jókat olvastam itt), de ennyi…, többet nem írt?
Ez a regény pedig lenyűgözött. Egyrészt nagyszerű a történet, kalandos, romantikus, hősies, sok szereplős, – oly annyira, hogy egy-két szereplőről, azért elfeledkezik a végére –, az ókori ismert világ sok–sok helyszínén, városaiban, (sivatagban, tengereken, templomokban, szent helyeken, sírkamrákban, palotában, meg még ki tudja, hol) játszódik, és közben az író elmagyarázza jegyzetek formájában, hogy mit-miért is olvasunk, az idézett sírfelirat például hol is található, hogyan illeszkedik a történetbe, tehát hasznos, és fontos plusz információkat kapunk. Csak az volt a bajom, hogy mindig a könyv végére kellett lapozni ezekért a jegyzetekért, nem a lap alján voltak, hanem egyben a könyv végén. És mennyire kellett volna egy térkép az első és a hátsó belső borítókra, bemutatva a helyszíneket. Persze erre ott a Google, vagy az ember fejében lévő tudás! :)

>!
Ross P
Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa: Asszony a fáraók trónján

Egyszerűen csak annyit mondhatok: Zseniális.
A történelmi tényeken alapuló, kiszínesített regény mindhárom része különböző módon volt izgalmas, és a cselekmény egyes szálai hihetetlen ügyességgel kapcsolódtak egymásba.
Bár utánaolvasva annak, mi igaz mindebből, egy sokkal homályosabb és bizonytalanabb képet kapunk a Thutmóziszok koráról, de a könyv ennek ellenére mégis az egyik legjobb olvasmány, amit Egyiptommal kapcsolatban valaha a kezembe vettem.

>!
Cactuska
Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa: Asszony a fáraók trónján

Fantasztikus könyv!! Rengeteg Egyiptommal kapcsolatos könyvet olvastam már, de ez az egyik legjobb. Az írónő fantasztikus érzékkel szövi a cselekményt. Érdekfeszítő, nagyon olvasmányos könyv. A szereplők mind létező emberek voltak, hitelesen ír a Thuthmoziszok hatalmi harcáról is. Hatsepszut pedig mindig is a kedvenc fáraónőm volt. :) Zseniális könyv!

>!
lizzizi
Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa: Asszony a fáraók trónján

Nagyon tetszett, sajnáltam, amikor vége lett. Olvasmányos, érdekfeszítő valakinek mindig drukkoltam. Hol ez a karakter vált szimpatikussá, hol az. Tutmózisz, Hatsepszut, Szenmut, Ranofer. Mindegyik változott ide-oda. Mondjuk Tujut végig utáltam, Szekment, Metut meg sajnáltam.
Kell még ilyen könyv, ha lehet többre csillagoznám.

>!
Őri_András
Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa: Asszony a fáraók trónján

Meglepően jó történelmi regény! Nem akarok spoilerezni, de aki szereti az egyiptomi sztorikat, az mindenképp olvassa el! Mika Waltari Szinuhe-ra hajaz a sztori, csak másik fáraók alatt játszódik. Ugyanúgy bemutatja Krétát, és Egyiptom több szomszédját. Ugyanúgy tablót ad a teljes egyiptomi társadalomról, csak itt nem egy ember jár végig mindent, hanem több szálon fut a cselekmény.

A karakterek nagyon ügyesen vannak felépítve, szinte az összes élő ember volt, megvan a sírja, a szerző saját szemével látta a helyeket, a széljegyzetek legalább annyit érnek, mint a regény maga. Szóval élő emberek voltak, akikre rakott némi húst, kiszínezte az érzelmeket (bár lehet tényleg ilyenek voltak, de ez már a múlt titka marad).

Újabb példáját láthatjuk annak, hogy a történelemnél nincs jobb mesemondó. A könyv egyszerűen tökéletes!

>!
andi75
Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa: Asszony a fáraók trónján

Soha nem gondoltam volna, hogy ennyire fog tetszeni egy Egyiptomról szóló könyv. Annak ellenére varázsolt el, hogy nem találtam benne egy igazán szerethető karaktert sem (talán Unaszt – de neki nem volt annyira hangsúlyos szerepe). És nem jobb attól sem, hogy tudom, az emberek ilyenek, nincs olyan, hogy valaki hiba nélküli.
A könyv végén van egy rész, amikor Szenmut már menekül és a kényszerpihenőnél az üldözői felől érdeklődik, a pap rávilágít: „Senki nem üldöz, te űzöd magadat.” Jó lenne, ha ez tényleg így működne minden rosszat elkövető esetén, ha a lelkiismeret nem hagyná nyugodni őket…

>!
takiko
Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa: Asszony a fáraók trónján

Ez egy NAGYON jó könyv. Egy utcai könyvárustól vettem vagy 10 éve, aki ez egyszer nem csak azért mondta, hogy nagyon jó, mert rám akarta sózni. Vagy talán mégis azért, de szerencsére igaza volt :)


Népszerű idézetek

>!
TiszlaviczMarcsi IP

…a nagy műveket mindig a kis emberek hátán építették föl…

533. oldal

>!
Ross P

– Ranofer, te voltál a büszkeségem, s most úgy beszélsz, mint egy oktalan gyermek. Élettelenből sohasem született élő. A templom csak kőhalom, és mindaddig, amíg az istenhit templommá nem teszi, kőhalom marad. Te beavatott vagy, tudod, hogy az Egyetlen mindenütt jelen van, a datolya gyümölcsében éppúgy, mint az áradó Nílus sodrában. Csak a gyönge ember emel oltárokat, és köti helyhez a Megfoghatatlant. Legyen, épüljenek templomok. De mit csináltok ti, akik arra vagytok hivatva, hogy a hit világosságát hordozzátok? Követ kőre halmoztok, amíg a falak olyan magasak nem lesznek, hogy elveszik a fényt, amelynek tiszteletére a templomot emeltétek.

>!
Ross P

– Herceg – válaszolta a hajósúr – senki sem tudja nálam jobban, hogy a legdrágább áron megvásárolt béke még mindig olcsóbb, mint a legolcsóbb háború.

>!
TiszlaviczMarcsi IP

– Mit gondolsz, Szenmut, ha valaki sokra akarja vinni az életben, mi a nagyobb hajtóerő, a szeretet vagy a gyűlölet?
Szenmut éppen egy sült báránycomb feldarabolásába mélyedt, s bár a kérdés váratlanul érte, gondolkodás nélkül válaszolt.
– A gyűlölet. Az előrejutásért keményen meg kell harcolni, és a gyűlölet könyörtelenné tesz.

32. oldal, Metropolis

>!
Jesper_Olsen

Különös, gondolta Ranofer, ami a jót szolgálja, mulandóságra van ítélve, a hiú pompa örök életű.

103. oldal

>!
Jesper_Olsen

De ha megtalálod a békét önmagaddal, akkor megtaláltad mindazt, amit kerestél.

561. oldal

3 hozzászólás
>!
Jesper_Olsen

Mert háromszor jaj annak az országnak, amelyiknek királya nagy hadvezérnek születik.

583. oldal

>!
Jesper_Olsen

A mi isteneink előtt két dolog kedves: a rend és a harmónia.
– Ezeket a versenyágakat nem ismerem.

426. oldal

>!
Ross P

A folyó és a keskeny völgyet szegélyező sziklafal között egész városrész terül el. A boltok, műhelyek olyanok, mint a keleti parton. A kézművesek szorgalmasan dolgoznak, a szövödékben szövik a vásznat, az ötvösök utcájában ezüst gyümölcsöstál fogantyúját kalapálja a mester. De a gyümölcs, mely valamikor a tálra kerül, érintetlen marad, a lótusz alakú kelyhekből senki sem fog inni, a fátyolnál áttetszőbb vásznak, sohasem érintenek meleg asszonyi testet. Mindazt, ami itt készül, az örök sötétségbe száműzik majd, sírkamrák mélyére vándorol minden darab, ami a nekropolisz mélyéből kikerül. A munka mégis gondos, a kivitel szebb, mint a túlsó parton. A halott egyiptomi igényesebb az élőnél.


Hasonló könyvek címkék alapján

Földi Pál: Hannibál a hadvezér
Joyce Tyldesley: Amon lánya
Lőrincz L. László: Dzsingisz kán
Szentmihályiné Szabó Mária: Zrínyi Ilona
Laczkó Géza: Rákóczi
Benkő László: A hatalom ereje
Nemere István: Csák Máté
Benkő László: Ármány hálójában
Kodolányi János: Az égő csipkebokor
Karen Essex: Kleopátra