Szétszakított ​múlt 1 csillagozás

Gerő András: Szétszakított múlt

A kötet hét tanulmányt tartalmaz. Az írások tükrözik a szerző fő érdeklődési irányait. Olvashatunk az Osztrák-Magyar Monarchiáról, a polgárosodásról és az identitáspolitikáról. Olyan szövegekről van szó, amelyeknek nagy része itt jelenik meg először.

>!
302 oldal · ISBN: 9630844499

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Blaha Lujza · Déryné

Helyszínek népszerűség szerint

Vígszínház


Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 4


Népszerű idézetek

Amapola P>!

A polgárosodó világ a XIX. század 80-as, 90-es éveitől kezdve erősen felértékelte a színészt, a színjátszást, a „művész” szerepét. Míg a század közepének leghíresebb színésznője, Déryné szinte éhen halt, addig a századvég, századelő „sztárja”, Blaha Lujza már többet keresett, mint a miniszterelnök.

95. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Blaha Lujza · Déryné
Amapola P>!

A polgár nem egyszerű lény. … Léte egyszerre alapozódik a teljesítményre és a teljesítmény hasznával elnyert korlátlan lustaságra.

20. oldal

Amapola P>!

A régi polgár cselédben gondolkodott, az új bejárónőben. Ezért aztán a 20-as évek építkezéseinél még megvan a cselédszoba – modernebb nevén a személyzeti szoba –, és az minden esetben a konyhából vagy – a belső lakóteret kikerülve – az előszobából nyílik. A 30-as években azonban már összetettebb a kép. Sok helyen részben megmaradt a régi megoldás, sok helyen azonban már a belső lakótérből nyílik az immár kisszobának elkeresztelt helyiség.

80. oldal

Amapola P>!

Nem véletlen az sem, hogy az egyébként a direkt politizáslástól magát távol tartó színház a 20-as évek végén bemutatja a miniszterelnök, Bethlen István gróf feleségének, Bethlen Margitnak a darabját. „A szürke ruha” nagy bukás, mindössze 13-szor kerül színre.

90. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Vígszínház
Amapola P>!

Persze itt már másról is szó van, mint a legitmációs igényről vagy éppen annak kritikai megkérdőjelezéséről. Politikai identitásteremtés zajlik. Egészen pontosan elindul az a napjainkig is elnyúló folyamat, ami azonosság-, illetve önazonosságteremtésre kívánja a történelmet használni. Döntően már nem a jogba bújtatott história, hanem maga a história, illetve annak meghatározott politikai irányultsága, értelmezése kerül nemzeti identitásképző szerepbe. Mondd meg, hogy miként vélekedsz a magyar történelemről, és megmondom milyem magyar vagy, és egyáltalán hazafi vagy-e?

181. oldal

Kapcsolódó szócikkek: magyarok, magyarság

Hasonló könyvek címkék alapján

Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete
Kovács M. Mária: Liberalizmus, radikalizmus, antiszemitizmus
Józsa Sándor: Kína és az Osztrák – Magyar Monarchia
Cieger András – Tóth-Barbalics Veronika: A magyar országgyűlés a dualizmus korában I-II.
Pap József: Magyarország vármegyei tisztikara a reformkor végétõl a kiegyezésig
Hajdu Tibor: Tisztikar és középosztály a dualizmus korában
Pap József: Tanulmányok a dualizmus kori magyar parlamentarizmus történetéből
Csíki Tamás: Városi zsidóság Északkelet- és Kelet-Magyarországon
Balla Antal: A magyar országgyűlés története 1867–1927
Dénes Iván Zoltán: Közüggyé emelt kiváltságőrzés