A ​kasztrált nő 12 csillagozás

Germaine Greer: A kasztrált nő

Germaine ​Greer Ausztráliában született, ott járt egyetemre, majd Canbridge-ben tanult. 1970-ben A kasztrált nő megjelenésével egy csapásra világhírű lett, a könyv felkerült a bestseller-listákra, számtalan nyelvre lefordították, szerzője pedig azóta is rendszeresen szerepel tévé-show-kban, nyilvános vitákban, publikációi és szereplései szenvedélyes, személyeskedő és komolyan érvelő viták sorát váltották és váltják ki.
A nőgyűlölő nő, a dévaj feminista, akit még a férfiak is szeretnek első könyvével egyszerre tudta megszólítani a tudósokat, a nőmozgalmi aktivistákat és az otthonülő háziasszonyokat. A modern női lét elemzésében példáit a filozófia-, a pszichológia- és az irodalomtörténet kötelező olvasmányaiból és a női magazinok hasábjairól, olcsó románcokból, a hatvanas évek popdalaiból meríti.
A könyv műfaja hasonlóképpen elegyes: egyszerre dühödt kulturkritika, éles szemű irodalomkritika, kendőzetlen szexuális felvilágosítás, antikapitalista politikai manifesztum,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1970

>!
Corvina, Budapest, 2002
292 oldal · ISBN: 9631352137 · Fordította: Gács Anna

Most olvassa 2

Várólistára tette 16

Kívánságlistára tette 13

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Juci P>!
Germaine Greer: A kasztrált nő

A végére kicsit elfogyott a lendület, nemcsak bennem, hanem szerintem a könyvben is, de csak sikerült befejezni. Az nagyon érezhető, hogy ez a könyv 40 éve (!) jelent meg. Egy csomó minden ma már nem úgy van, megváltoztak a körülmények, a jogok, a törvények. Nem tudom, van-e felfrissített kiadása angol nyelven, de nagyon jót tenne neki; a magyar kiadásra pedig már csak fordítási-olvasószerkesztési szempontból is ráférne egy alapos gatyába rázás, mert eléggé döcög.
Viszont ezeket a sirámokat félretéve itten baromi fontos dolgokról van szó. Engem két dolog érintett meg elsősorban: az egyik az a gondolatmenet, hogy a lányokat már egész kicsi koruktól kezdve arra nevelik (neveljük), hogy hogyan kell nőiesen viselkedni. Nem nőnek lenni, hanem nőiesnek. Nem ugyanaz. A szerepeket adjuk tovább, és nem az esszenciáját annak, hogy mit jelent nőnek lenni. Ezért van például az, hogy a lányoktól sokkal kevesebbet várnak az iskolában, és gyakran kevesebbet is teljesítenek, legalábbis egy szinten túl.
A másik, ami nagyon megfogott, az Greer kritikája a romantikus szerelemmel kapcsolatos hamis elvárásokkal szemben, amelyeket a júliaromána típusú füzetek és a Twilight-hoz hasonló könyvek óriásira dagasztottak. (Ez utóbbi kiváló példaszöveg lenne ehhez a könyvhöz, kár, hogy négy évtizeddel később íródott.) :) A nők nagy része olyan dolgokat vár a férfiaktól, amit soha nem fog megkapni, és nem is tudja, hogyan éljen azzal, amit pedig megkaphat, illetve hogyan kapja meg azt, amire valóban szüksége lenne egy egészséges kapcsolathoz.
De ez csak két dolog, amit kiragadtam, nagyon sok érdekesség van még itt arról, hogyan látják a férfiak a nőket, a szex szerepéről, a gyereknevelésről (ez utóbbival kapcsolatos gondolatai mondjuk szerintem elég bizarrak), szóval tényleg alapvető, még ha kicsit idejétmúlt olvasmány is a feminizmus számára.

2 hozzászólás
viidori I>!
Germaine Greer: A kasztrált nő

Lehet ha 30 évvel ezelőtt kerül a kezembe, akkor nagyobb hatással lett volna rám. Így azonban több akadályba is ütközött. Kicsit poros, kicsit ormótlan, de az biztos, hogy a megjelenésekor értékes könyv volt. De azt hiszem a második nem jobban kiállta az idő próbáját. Vagy csak azt olvastam előbb?

Lola_Judit_Bodnár>!
Germaine Greer: A kasztrált nő

Nem bírtam vele, félbehagytam (kb. a felénél). Írják sokan, hogy már kissé túlhaladott, és inkább kordokumentumként értékes, mint problémafelvetésként. Viszont sajnos akkor sem tetszett volna, ha a megjelenésekor olvasom, amikor még aktuálisak voltak a benne felvetett problémák, merthogy a stílusa akkor sem volt gördülékenyebb. Erről a témáról (bármely témáról, a kvantumfizikáról is, lásd IPM cikkei) lehet érdekfeszítően írni. Itt ez nem sikerült. Újra és újra elkalandozott a figyelmem, és amikor egy mondatnak háromszor kell nekifutnom… ezt a jelenséget általában a legszárazabb egyetemi szakirodalmaknál tapasztaltam, amikor erőszakkal bírtam csak rávenni magam, hogy rágjam át magam egy irodalmon. Az egyetemista éveknek viszont vége, dolgozó emberként értékesebb a kevés olvasásra fordítható szabadidőm, mint a kötelességtudat, hogy olvassam végig, ha már elkezdtem. Túlírt, feleslegesen bonyolultan fogalmazott, (mint amikor szakdolgozatnál a több karakter reményében szándékosan a hosszabb, idegen szót választod az egyszerű, rövid, magyar kifejezés helyett) nem szabatos, nem simul a nyelvezet az olvasóhoz. Ahhoz azért súlyos a téma, hogy ilyen kevéssé élvezetesen adják át.


Népszerű idézetek

Juci P>!

Igaz, hogy a nők gyakran nem hajlandóak logikusan érvelni. Sok esetben nem tudják, hogyan kell, és a férfiak könnyen elkápráztathatják őket egy kis nagyképű szofisztikával. Egyes esetekben elbizonytalanodnak és idegesek lesznek, mire racionális érvelésbe fognának. De az is igaz, hogy a legtöbb helyzetben a logika egyszerűen egy infralogikus cél racionalizálása. A nők tisztában vannak ezzel, még a legtanultabbak is tudják, hogy a férfiakkal folytatott vita álruhába bújt reálpolitika. Nem a szellemi élénkség versengése, ahol a győztes hadizsákmánya az igazság, hanem az akaratoké.

94. oldal

Ross >!

A szórakoztatóiparban a nők szakszervezetekbe tömörülnek, legyenek akár táncosok, énekesek, vagy sztriptíztáncosok, ám ez nem jelent hosszú távú biztosítékot, hiszen a szakszervezet nem tud munkát, rendszeres színpadra lépést biztosítani. A lányok rémséges történeteket tudnának mesélni arról, ahogyan ezekben a „szakmákban” a munkáltatók tehetségről döntenek, igaz, e történetek jó része apokrif, bár még én is emlékszem olyan megalázásokra, ami nélkül jól meglettem volna. Nemrég egy ismert tévé-sorozat producere meghívott szerepelni, én legalábbis így hittem, a helyszínen viszont a hatalmi viszonyokat tisztázandó nyálasan megcsókolt és megfogta a mellem. Ezt a szívességet a műsor férfi szereplőitől aligha várta volna el. Megmondtam az ügynökömnek, hogy soha többé ne fogadjon el tőle meghívást, csakhogy a lányok nagy része nincs abban a helyzetben, hogy ezt megtehesse.

112. oldal

2 hozzászólás
_Andrea_ P>!

A homoszexualitás a legtöbb esetben annak az eredménye, hogy valaki nem képes alkalmazkodni a számára adott nemi szereppel, így semmiképp sem szabad genetikai problémaként vagy patologikus esetként kezelni, csakhogy az abnormalitás előítéletekkel terhes nyelve nem teszi lehetővé a homoszexuális számára, hogy kifejezze ezt az elutasítást, s így kénytelen torzszülöttnek tekinteni magát. A „normális" nemi szerepek, melyeket kisgyermekkorunktól kezdve sajátítunk el, semmivel sem természetesebbek, mint egy transzvesztita komédiázása. Mindkét nem megnyomorítja magát annak érdekében, hogy megközelítse azokat a mintákat és attitűdöket, melyeket normálisnak és kívánatosnak szoktak tartani, arra hivatkozva, hogy az elsődleges, genetikai különbségek igazolják ezt a folyamatot. Csakhogy negyvennyolc kromoszóma közül csak egyetlen egy különbözik: mégis erre a különbségre alapozzuk a férfi és női teljes elkülönítését, s úgy teszünk, mintha mind a negyvennyolc különbözne.

28. oldal

6 hozzászólás
_Andrea_ P>!

A férfiak ugyanúgy rendelkeznek bőr alatti zsírréteggel, mint a nők, csak a nők nagyobb mennyiséget raktároznak egy-egy specifikus területen. A kövér emberekben a zsír nagy része a bőr alatti rétegben gyűlik fel: az az ál-tény, hogy a bőr alatti zsírréteg a nőkre jellemző, valójában annyit jelent, hogy a nőknek kövérebbnek kell lenniük a férfiaknál. A történeti visszatekintés azt mutatja, hogy az elnyomott, indolens emberek mindig kövérek voltak, az eunuchok úgy el szoktak hízni, mint a tulok, így aztán nem kell meglepődnünk, ha azt látjuk, hogy a férfiak máig jobban szeretik azokat a nőket, akiken van mit fogni.

31. oldal

1 hozzászólás
Gold00>!

A prostitúcióban az a legborzasztóbb, hogy sok prostituált lesz azoknak az állati rítusoknak az áldozatává, melyek nélkül a civilizált férfiak képtelenek kielégülni.

213. oldal

Szelén>!

Túl nagy kérés volna, hogy a nőknek ne kelljen minden nap megkűzdeniük az emberfeletti szépségért, amit egy emberalattian ronda hím cirógatásai számára tartogatnak?

Gold00>!

A nőkről azt tartják, hogy nem undorodnak semmitől. Az a szomorú helyzet, hogy gyakran igenis undorodnak, de nem a férfiaktól; a férfiak iránymutatását követve leginkább saját maguktól undorodnak.

217. oldal

Gold00>!

Sokszor szokták mondani, hogy a házasság kemény munka, szüntelen alkalmazkodást, kölcsönös engedményeket igényel, azt azonban ritkábban ismerik be, hogy az eltartó-férj a konstans és a nő a változó.

227. oldal

Gold00>!

A gyermeknevelés nem valóságos elfoglaltság, mert a gyerekek ugyanúgy felnőnek, akár nevelik őket, akár nem.

232. oldal

1 hozzászólás
_Andrea_ P>!

[…] az ideális házasság el van gyengítve – tunya emberek tunya nemi élete

40. oldal


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Bajner Mária: Egymás nemében
Láczay Magdolna (szerk.): Nők és férfiak…, avagy a nemek története
Borgos Anna (szerk.): Előhívott önarcképek
Robert Merle: Védett férfiak
Haas Anna: A feleséged vagyok, nem a cseléded
Kádár Judit: Engedelmes lázadók
Jutta Hausmann – Móricz Nikolett – Szent-Iványi Ilona – Verebics Éva Petra (szerk.): NEMek között
Női esélyegyenlőség Európában
Oriana Fallaci: A haszontalan nem
Michel Foucault: A szexualitás története I-III.