Gyógyító ​mesék 83% 29 csillagozás

Már akkor nagyon megkedveltem ezt a kis könyvet, amikor csak bele-beleolvasgattam, lapozgattam. Most, hogy szakdolgozatomhoz szükség volt az élénkebb tanulmányozásra is, még jobban megszerettem. Habár rövid, de nagyon tanulságos, elgondolkodtató, és fantasztikusan ötletes. Bevallom, nagyon nagyra tartom az ilyen tehetséges szakembereket, mint Gerlinde Ortner.

Soha nem gondoltam volna azelőtt, hogy még olyan problémákra, mint a dadogás, körömrágás, vagy az időhúzás, szintén megoldást kínálhat a mese. Ebben a műben a szerző a 3-7 éves gyerekek általános problémáira kínál megoldást, szintén a mesék által. Az egyes fejezetek más és más problémákkal, nehezen kezelhető esetekkel foglalkoznak, mindig van egy rövid bevezető az adott gond orvoslásáról, majd következik a mese, végül pedig a szülőknek címzett gondolatok zárják a sort. Az író szerint azért célszerű a szülőknek elmélyedni a probléma leírásában, mert azokat sokszor ők maguk okozzák a gyereknek. A gyerek pedig mivel még kicsi, így reagál a gondjaira, mivel máshogy nem tud. Ez a könyv nagyon hasznos kézikönyv lehet minden szülő számára, a benne lévő mesék pedig kimondottan aranyosak, kedvesek. Sokak kételkednek abban, hogy a meséket lehet használni gyógyításra, szerintem egy próbát mindenképpen megér.

Nagyon hasznos könyv az óvodáskorú gyerekek megsegítésére szorongásaik feldolgozásában. Jól használható, működő ötletek és aranyos mesék témakörönként.

Látom az értékelésekből, hogy a szakemberek/leendő szakemberek körében vegyes fogadtatásra találtak az osztrák pszichológusnő gondolatai. Úgy tűnik a szerző a szülőkhöz szól, én nagymamaként olvastam, és számomra hasznos információkat hordozott. Amikor az unokám, Gyurka nagyobb lesz, és szükségét érzem, alkalmazni is fogom a könyvből tanultakat, és ezeket a speciális meséket.

Ezek a mesék és a hozzájuk írt úgynevezett használati utasítások valóban segíthetnek. Érdemes elolvasni, ha valaki ilyesmiben gondolkodik.

Nagyon jó szemléletű könyv, bár a szülők megkapják a nevelési hibákért a címkét. Jó a szerkezete, nem túlírt és nagyon biztató, a szülői rész tömör és lényegretörő. A szülőt is javítandónak tartja, és sok tippet ad ehhez. A meséket a gyerekek szerették, nekem némelyik butácska es kissé avítt volt, de e tekintetben nem én voltam a célcsoport:-)
A leírt gyakorlatok közül (amik pofonegyszerűek, de nem kevés önfegyelmet igenyelnek) csak kettőt (rossz álmok és rendrakás) próbáltunk ki, és nem gondoltam volna, de működött.

A munkatársamtól kaptam kölcsön ezt a könyvet, hogy elolvassam. Bölcsődében dolgozom és ezekkel a jelenségekkel gyakran találkozom, mégis tudott újat mutatni ez a könyv. Igazi kincs ez a könyv a gyereknevelés útvesztőiben. Ajánlom szülőknek/ pedagógusoknak és mindenkinek aki érdeklődik az iránt, hogy miért viselkedhet a gyermek úgy, ahogy és mit akar azzal elérni.

Szerintem nagyon hasznos konyv es a mesek is tetszettek.

Hát. Nem tudom még eldönteni mennyit használt, nyilván újraolvasgatjuk majd még. Azért… engem annyira nem győzött meg, de a gyerekek szerették.

Nem olvastam végig az egészet, csak a bevezetőt (ahol jó párszor eltért a véleményünk az írónővel), meg pár érdekesebb mesét, magyarázatot. Azt hittem, hasznos lesz a szakdolgozatomhoz, de nem sokat ér. Egyrészt egyáltalán nem tűnik szakirodalminak, másrészt a mesék többsége idegesített. Lehet, hogy huszonévesen már nem működik, de a körömrágós mese kiakasztott, és még unalmas is volt. Meg néhol az indoklások is elég amatőrök. Ha valakinek a gyereke bepisil, inkább előbb megoldani próbálja a dolgokat. Nem hiszem, hogy egy mesével egy lelki betegség, probléma megoldható.
Bár az is lehet, hogy túl szeptikus vagyok, meg túl sokat tanultam már ezekről a főiskolán… mindenesetre ártani nem ártanak a mesék, de hogy használnak-e…