A ​mi lányunk 89 csillagozás

Gergely Márta: A mi lányunk Gergely Márta: A mi lányunk Gergely Márta: A mi lányunk Gergely Márta: A mi lányunk Gergely Márta: A mi lányunk

A ​regény 1918-19-be vezeti vissza az olvasót. Színhelye egy nagy múltú, jellegzetesen dunántúli város. Itt lakik a könyv ifjú hősnője: a tizenkét éves Jakab Zsófi; nem a Belváros kosaras ablakú, előkelően zárkózott házainak egyikében, hanem kint, a város szélén, a hepehupás Ótemető utcában. De Zsófi azért gyakran megfordul a Belvárosban is, hiszen – szegény proletár kislány létére – az apácákhoz jár polgáriba. Zsófi szépre, jóra sóvárgó lelkét vonzza a gazdagok világa, mely annyival szebbnek, jobbnak tűnik a szemében, mint a magafajta szegények nyomorúságos élete. Azért tanul, hogy egyszer ő is olyan finom és művelt lehessen, mint a gazdagok, s az oltár előtt térdepelve, könnyekkel a szemében könyörög szíve alázatosságáért. Hiszen az a legnagyobb hibája – legalábbis Mater Marcella szerint –, hogy nem elég alázatos! Zsófi azonban hiába igyekszik, hiába tanul, eljön a nap, amikor Mater Marcella sátánnak bélyegzi őt, s kitiltják az iskolából. Nehéz próbatétel ez Zsófi számára. Minek… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1959

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Csíkos könyvek, Pöttyös könyvek

>!
Móra, Budapest, 1979
504 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631116611 · Illusztrálta: Szőnyi Gyula
>!
Móra, Budapest, 1975
444 oldal · ISBN: 9631103773 · Illusztrálta: Szőnyi Gyula
>!
Móra, Budapest, 1963
504 oldal · keménytáblás · Illusztrálta: Szőnyi Gyula

2 további kiadás


Kedvencelte 16

Most olvassa 6

Várólistára tette 24

Kívánságlistára tette 11


Kiemelt értékelések

>!
AeS P
Gergely Márta: A mi lányunk

Kicsit lehúzom az általános lelkesedést: ez megint egy olyan könyv, amit mindenkinek a gyermekkori emlékei szépítenek meg, pedig annyira azért nem jó. Az egyik baj nyilvánvalóan a nyílt propaganda, amit néha lehet szépen is csinálni, de itt nem sikerült, és kifejezetten maníros lett a „szép új világ” képe, a rosszak rosszak, a jók jók, semmi árnyaltság, semmi kétely – kivéve talán a főhősben, aki aztán jól megtanulja a végére, hogy hogyan is kellene működnie a világnak.
A propagandán túl viszont ez a könyv egyébként sincs igazán jól megírva, pont a fekete-fehér karakterek miatt, szerintem senki sem szerethető igazán. Sokat markol és sokat akar fogni, ezért a történetszálak jelentős része lezáratlan. Több szocialista pöttyös-csíkos regény is van, ami kiállta az idő próbáját, ezt nem adnám a gyerekem kezébe.

1 hozzászólás
>!
icu79 P
Gergely Márta: A mi lányunk

Jelentős pöttyös és csíkos könyv lemaradásomat igyekeztem pótolni ezzel az olvasással. Ritka eset, hogy annak örülök, amiért felnőtt fejjel került a kezembe. Ezt gyerekként nem vagy félreértettem volna.

>!
encus625 P
Gergely Márta: A mi lányunk

Vagy 20 éve olvastam már, Keresztanyám adta a kezembe (sok más könyvvel együtt). Néhány apró mozzanat ismerős volt, de hogy ennyire sok ideológiai „tanítás” legyen benne, arra már nem emlékeztem.
Nem tetszett, hogy a szereplők vagy nagyon jók, vagy nagyon rosszak voltak, nem lehet ennyire általánosítani. Néhol az írónő stílusa is zavart. Nem egy mai könyv, nehéz beszerezni (rukkoláról sikerült), a könyvtárban sincs meg, talán nem véletlenül.
Tetszettek viszont a leírások, a korabeli élet apró mozzanatai (hogyan élt a 1. vh után egy szegény család, mit esznek, hogy teremtik meg a betevőt, ruházkodás, gyerek taníttatása stb). Gyerekként sok mindent nem foghattam fel a könyvből, felnőtt fejjel olvasva viszont már nem volt annyira érdekes, sőt néhol pihentetni is kellett a sok demagód duma miatt.
A vége különösen szomorú volt.

>!
Móra, Budapest, 1979
504 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631116611 · Illusztrálta: Szőnyi Gyula
8 hozzászólás
>!
Lulma
Gergely Márta: A mi lányunk

Nagymamámtól kaptam anno ezt a könyvet, ráadásul az ő régi példányát, így mindig óvatosan lapoztam, de végül teljesen rongyossá olvastam. Nagyon szerettem kislányként. A politikai mondanivalóját akkor még nem értettem, elsiklottam felette, de maga a történet, a karakterek szerintem nagyon szerethetőek. Ma már nyilván más szemmel olvasnám, de már nem érzem a késztetést az újraolvasásra. Legalább szép emlékként marad meg a könyv.

>!
mdmselle IP
Gergely Márta: A mi lányunk

Legalább százszor olvastam ezt a könyvet kislánykoromban, és nagyon szerettem. Persze nem minden részét, mert már akkor is egy karakter voltam, nem hagytam magam elszédíteni olyan demagóg dumákkal, hogy minden gazdag rossz, és minden szegény jó, én ugyanis mindig is ragaszkodtam ahhoz, hogy hercegnő vagyok, és ha akkoriban nem is értettem kristálytisztán, hogy miről is van szó, és hogy mennyire propagandista mű, azért nem dőltem be neki teljesen. De ezt leszámítva akkor is nagyon-nagyon szeretnivaló könyv, a Zsófi meg egy aranyos. Talán azért is szerettem annyira, mert a legjobb kebelbarátnőm is Zsófi, és pont ilyen kis csöndes, félénk teremtés, mint a könyvbéli Zsófi, én meg mondjuk nem vagyok az – pont mint az Irmus –, és csak 1-2 két évvel voltunk idősebbek a könyvbéli lányoknál, amikor legjobb kebelbarátnők lettünk, és ez azóta se változott egy szemernyit sem, immáron 17 éve. (17 éve?! atyaégdeöregvagyok…)

>!
SzabóღRegi
Gergely Márta: A mi lányunk

Gyerekkorom kedves könyve volt ez, és most újraolvasva igen furcsa ez a gondolat.
Igazából csak a borzasztó szegénységre, Zsófi kedves jellemére és vívódásaira emlékeztem, természetesen egy fiatal fejnek nem sokat mondott az akkori politikai háború.
Mennyire más jelleműek voltak a száz évvel ezelőtti fiatalok is már, s milyen okosan, éretten gondolkodott egy tizenéves lány is! Sokszor irigyeltem azt a bölcsességet, belátást, fegyelmezettséget Zsófitól, most, felnőtt fejjel is. Milyen kár, hogy én nem voltam ilyen okos! :)
Nemcsak önmaga miatt volt hasznos elolvasni a könyvet, hanem mert hogy jobban értsem, mi miért történik, újra elővettem az első világháborúról, s az azt követő eseményekről szóló leckéket. Arról nem is beszélve, hogy Pécsről is többet megtudtam….. Hopp, spojler? :)

>!
Móra, Budapest, 1979
504 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631116611 · Illusztrálta: Szőnyi Gyula
2 hozzászólás
>!
Ydna
Gergely Márta: A mi lányunk

Ahhoz képest, hogy érdekes volt, szerettem, lekötött, mégis elég sokáig olvastam. Mint, ahogy azt már többen is elmondták propagandista mű, de ez engem nem zavart, valahogy próbáltam ettől függetleníteni a könyvről alkotott képemet… Főleg az érzelmekre figyeltem, arra, hogy ki hogyan élte meg a szegénységét, hogyan lett a kislány Zsófiból egy érettebb már-már nagylány, hogyan dolgozható fel egy szerettünk/gyermekünk halála, milyen érzéseket vált ki az emberekből a háború. A politikai mondandóját mellékvágányon kezeltem.

>!
csiripelek
Gergely Márta: A mi lányunk

Tökéletesen alkalmas ártatlan, befolyásolható gyermekek megtérítésére a kommunizmus szent eszméje számára. Meg azért megnézném, hogy Zsófika mennyire lenne vendégszerető, ha az ő lakásába raknának be 43 grófnőt.

>!
Habók P
Gergely Márta: A mi lányunk

Nagyon régen olvastam, akkoriban tetszett, most nem tudom, mihez kezdenék vele.

>!
Gikkus
Gergely Márta: A mi lányunk

Annyira szeretem a régi vörös pöttyös könyveket.
Olyan mesterkéletlenek és tiszták, ugyanakor annyira igazak és összetettek. A történet egyszerű, mégis jó.
Nincs benne boszorkány, kiválasztott, nincsen benne varázslat. Illetve, varázslat az van. Engem ugyanis elvarázsolt Jakab Zsófi története. Nem akarta és nem is tudta volna megmenteni a világot, de talán az életével, a történetével jobbá tehette.


Népszerű idézetek

>!
icu79 P

A saját titkát elárulhatja az ember, de a másét jobb, ha megtartja.

390. oldal - Bujdosók

1 hozzászólás
>!
icu79 P

Minek siránkozni olyanon, amin egyelőre nem segíthet az ember? Majd csak lesz valahogy.

366. oldal - Toronyiránt

>!
icu79 P

– Az igazság – felelte Szabó tanár – nem olyan egyszerű dolog.

211. oldal - Születésnapi ajándék

>!
icu79 P

Az ember parancsolhat a kezének, a lábának, a fejének, a szemének, a nyelvének, csak épp a gondolatainak nem.

53. oldal - Titok

>!
Ninácska P

A férfiak azt szeretik, ha ők lehetnek az okosok és fölényesek, ezt ő már tapasztalta a saját bátyjánál is. Nem bírják, ha egy lány okosabb náluk, de ha szépen kérdez tőlük valamit, ha a segítségükért folyamodik, akkor kedvesek és gyöngédek.

Ilyen volna a szerelem?

>!
icu79 P

Aki szereti a munkáját, kétszer olyan jól dolgozik, mint az, aki csak kényszerből teszi.

212. oldal - Születésnapi ajándék

>!
icu79 P

Jó annak, aki sírni tud.

368. oldal - Toronyiránt

>!
icu79 P

A szegény ember akkor is szereti a hazáját, ha egy talpalatnyi földje sincs. Még akkor is, ha földönfutó rajta.

368. oldal - Toronyiránt

>!
Ninácska P

Lenézett hegyes orrú, nagy cipőjére. Számolgatta a csüggedt lépéseket. Egy, kettő, száz, ezer, tízezer… Sohasem jut el oda, ahova a szíve húzza, a szépség birodalmába

A polgárista

>!
icu79 P

Az ember ne haljon meg anélkül, hogy amit lehet, ki ne tapasztalna.

121. oldal - Az egész világ tanulnivaló


Hasonló könyvek címkék alapján

Szabó Magda: Abigél
Fehér Klára: Bezzeg az én időmben
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony
Szabó Magda: Születésnap
Janikovszky Éva: Szalmaláng
Thury Zsuzsa: Mostohatestvérek
Kilényi Mária: Ilonka a fergetegben
Kertész Erzsébet: Testvérke
Mezey Katalin: Lyukak az osztálykönyvben
Beczássy Judit: Piri