A ​székesfehérvári és fejér megyei zsidóság tragédiája 2 csillagozás

Gergely Anna: A székesfehérvári és fejér megyei zsidóság tragédiája

Gergely Anna Székesfehérvár és Fejér megye zsidóságának történetéből a legvészterhesebb korszakot, a holokausztot és annak előzményeit adja közre művében. A könyvből megismerhetjük a vészkorszak előtti közösségeket, a gettóba koncentrálás és a deprotálás lefolyását, a lágerekben töltött időszakot, a túlélők hazatérésének körülményeit. A kötet végén névjegyzéket találunk a megye áldozatainak felsorolásával.

>!
Vince, Budapest, 2003
292 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639323748

Most olvassa 1

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 2


Népszerű idézetek

Rózsakő>!

Erősen elzsidótlanodott, jó esetben közömbössé vált, sokszor a zsidóság megnyilvánulásaitól messzire került, intézményeitől elkedvtelenedett és csalódott közösség lelki vezetője lett. Hirschler működésének rövid évei alatt szinte észrevétlenül, folyamatos fejlődés útján felébredt a zsidóság, a templom, a héber nyelv, a zsidó kultúra, a szentföldi élet, az ereci szociális átalakulás és termelői munka, a prófétai tanítások, a zsidó nép dalai, életformái, jó hagyományai iránt való érdeklődés, sőt szeretet és vágyakozás. […] A gyerekek héberül tanultak, a felnőttek akkor kezdték zsidóságukat megbecsülni, csendes belső örömeit megszeretni, mikor éppen a zsidóságuk révén érte őket emberi méltóságuk és szabadságuk megaláztatása.

44. oldal

Rózsakő>!

A német megszállás napján, 1944. március 19-én reggel Hirschler Budapestre utazott professzora, Heller Bernát sírkőavatására, azonban látva a tragikus eseményeket, meg sem várta a gyászbeszédet, visszautazott híveihez Székesfehérvárra. „Barátai megpróbálták elrejteni, de ő visszament deportáltatni magát a híveivel együtt.”

45. oldal

Rózsakő>!

[…] Egy zsidó család az utolsó évben megkérte őt, hogy tanítsa a gyermeküket lengyelre, cserébe adnak naponta egy veknyi kenyeret, mert pékek voltak. Brusné azt mondta: „Megőrültek? Most akarják a gyereket lengyelre tanítani? Nem tudják, mi az Umschlagplatz, nem tudják, mi fog magukkal történni? Az apa leintette, és azt mondta: Asszonyom, tudom, mi az az Umschlagplatz, tudom, hova fogunk kerülni, de amíg élünk, legyünk tanult emberek, akár két hónapig is. A gyerek tanuljon, mielőtt meghal.”

59. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Bodnár Gyula (szerk.): Székesfehérvár
Polgárdy Géza: Székesfehérvár és környéke kalauza
Laczkó Gábor – Zágoni Balázs: Székesfehérvár
Ágoston Béla: Bory Jenő és a székesfehérvári Bory-vár
Banizs Károly: Székesfehérvár zöld arca
Cs. Dobrovits Dorottya: Székesfehérvár – Székesegyház
Csutiné Schleer Erzsébet: Székesfehérvár – Rác utca, Ráctemplom
Szebeni András: Székesfehérvár
Somogyi Antal: Székesfehérvár
Borbély Béla – Dávid Erzsébet: Székesfehérvár