Rokonom, ​Rosy 219 csillagozás

Gerald Durrell: Rokonom, Rosy Gerald Durrell: Rokonom, Rosy Gerald Durrell: Rokonom, Rosy Gerald Durrell: Rokonom, Rosy Gerald Durrell: Rokonom, Rosy

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Adrian Rookwhistle, a szegény sorsú angol fiatalember, bánatosan álldogál kis padlásszobájában egy kora nyári reggelen. Halálosan unja eseménytelen és szűkös életét, melynek utolsó tíz évét jórészt egy kitűnő cég csemegeáruházában pergette le, tizenöt shilling hetibérért. Ám ez a reggel más, mint a többi. Mert, valamivel hét óra után, Adrian ajtaján végre bekopogtat a Kaland, egy elfelejtett nagybácsi furcsa hagyatékának képében. S ettől fogva a fiatalember nem panaszkodhat rá, hogy életéből hiányzik az izgalom. Hangulatos vándorútja során egy rendkívül bájos, bár némi emberi gyöngével rendelkező elefánttal kettesben kocognak át Dél-Anglia kies tájain, s mulatságosnál mulatságosabb, noha nem veszélytelen kalandokba bonyolódnak. S mire minden elrendeződik, és hőseink végre révbe érnek, Adrian is megbékül a gondolattal, hogy ezentúl egy rokonszenves elefánthölgy társaságában töltse napjait.

Eredeti megjelenés éve: 1968

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Vidám Könyvek Európa

>!
Európa, Budapest, 2014
312 oldal · ISBN: 9789630799010 · Fordította: Borbás Mária
>!
Európa, Budapest, 2003
296 oldal · ISBN: 9630773120 · Fordította: Borbás Mária · Illusztrálta: Réber László
>!
Európa, Budapest, 1983
270 oldal · puhatáblás · ISBN: 963073169X · Fordította: Borbás Mária · Illusztrálta: Réber László

2 további kiadás


Enciklopédia 13

Szereplők népszerűség szerint

Fekete Nell (Emily Nelly Delilah Trickletrot)

Helyszínek népszerűség szerint

kocsma


Kedvencelte 18

Most olvassa 6

Várólistára tette 52

Kívánságlistára tette 34


Kiemelt értékelések

Noémi_Zsófi_Tóvári P>!
Gerald Durrell: Rokonom, Rosy

„Rosynak nagyon a szívéhez nőtt Adrian, és szerette volna megbékíteni. Vajon ha fejre állna, akkor Adrian megfeledkezne egy percre a gondjairól?”

Nagyon képtelen, de mégis szórakoztató olvasmány volt tele fantáziával.
Mindenre számítottam ebben a könyvbe, csak egy spoiler-ra nem link.
Rosy teljesen a szívemhez nőtt a maga kedvességével és „ártatlanságával”! Adrien pedig kalandra vágyott, hát azt meg is kapta. :):)

Az elején kellett egy kis idő, amíg belerázódtam, ezért a félcsillag levonás, de aztán az események teljesen elsodortak.

Mollika >!
Gerald Durrell: Rokonom, Rosy

Egy igazán nagyon aranyos, kedves és szórakoztató történet a szürke, egyhangú napjait tengető Adrian, és az életébe – egy örökség folytán – hirtelen belecsöppenő iszákos elefánt, Rosy közös kalandozásairól.
A könyv olvasása közben nagyon jól mulattam, hiszen Durrell stílusa igazán szórakoztató és a történet végig eseménydús és kedves.
Nyári délutánokon, egy pohár limonádé kíséretében a teraszra kiülve remek kikapcsolódást nyújt :)

tonks>!
Gerald Durrell: Rokonom, Rosy

Nem kaphatnék én is egy elefántot, naaa, légyszi! Az sem baj, hogy sört vedel, majd jól megmentálhigiénézem és átszoktatom a granolára.

1 hozzászólás
Hoacin>!
Gerald Durrell: Rokonom, Rosy

Adrian Rookwhistle egészen biztosan nem elefántra gondolt, amikor a kalandról álmodozott unalmasnak vélt életében. Főképp nem egy végtelen befogadóképességű szeszkazán elefántra, amelyik úgy tántorog végig az országúton, hogy csak vandál rombolás és sívó pusztaság jelzi az útját. Ez persze erős túlzás, mert Rosy a légynek sem ártana, és szelídebb jószág, mint a ma született bárány… csak épp mindent cirkuszi alkalomnak vél, ezért aztán szívhatja az ember a fogát, ha erdei fürdőzése után arra ébred kisgatyában, hogy elefántja összetalálkozott egy hajtóvadászattal. Megbokrosodó lovak, falevelekként aláhulló vadászok… és akkor még nem is beszéltünk arról, miket produkál, ha netán alkoholtartalmú hűsítőket vett magához! A helyi arisztokráciával teli bálterem, egy zsúfolt nézőközönséggel tömött színpad… csudás alkalmak arra, hogy a kialakult káoszt dermedten szemlélő Adrian keservesen megbánja, hogy efféle vicces kedvű nagybácsival áldotta meg az ég, akinek részeges öröksége tökéletesen feldúlta a napjait. Ámde végre tényleg nincs hiány kalandból, és főhősünk annyi tarka és kelekótya figurával találkozik rendkívüli útja során, hogy az ember otthonosan fészkelődik be a Durrell-i kedélyes kalamajkákba.
Az állandó kuncogásadagok mellett a szereplők jellemzéseit is nagy örömmel üdvözöltem: a kapitány például ásóforma szürke szakállat hordott, és úgy zizegett körülötte az energia, mint egy különlegesen gonosz indulatú méhraj.. Meglepett vakondokként kémlel körbe a bíró, az ügyésznél pedig ha az ember nem nézi a talárt, azt hihette volna, gyomorsavhiányban szenvedő temetkezési vállalkozót lát, méghozzá olyan vidékről származót, ahol mindenki örökéletű.
Vidám és kedves kaland, étkezés mellé viszont nem ajánlott, mert az ember minduntalan félrenyeli a falatot a vihogástól. :)

„Rosy szokásos kiegyensúlyozottságával vette tudomásul az új élményt. Kezdetben nagy érdeklődést tanúsított a tenger iránt; valószínűleg azért, gondolta Adrian, mert ennyi folyadék látványából azt a következtetést vonta le, hogy ez mind iható, és minden bizonnyal be is lehet rúgni tőle.”

kékcseresznye>!
Gerald Durrell: Rokonom, Rosy

Durrell könyveit én antidepresszánsként használom (Pratchett a másik ilyen kedvenc szerzőm), és mindig beválik. Ez a regény nem életrajzi ihletésű ugyan, mint a legtöbb könyve, ezért kevésbé személyes, de ugyanolyan szórakoztató, mint a többi.

8 hozzászólás
Amrita I>!
Gerald Durrell: Rokonom, Rosy

Ha kicsit is alkalmas volnék kisállat gazdának, sürgősen szeretnék egy elefántot. De a többi szereplőt is örökre a szívembe zártam, különös tekintettel Fekete Nellre. A vége kicsit hosszadalmas volt, különben bájos és bumfordi, bohóctréfa szerű. Durrel fiktív történetű regényekben is szuper, ahogy erre már A hahagájnál is rájöttem.

4 hozzászólás
encus625 P>!
Gerald Durrell: Rokonom, Rosy

A szokásos durrelli humorral átszőtt képtelen történet. Nagyon szerethető, vicces, jó hétvégi olvasmány volt. Annyiféle ételt sorolt fel az egyes étkezések során, hogy az olvasónak is kedve szottyan falatozni valamit.
Főszerepben egy részeges elefánt, Rosy :)

>!
Európa, Budapest, 2014
312 oldal · ISBN: 9789630799010 · Fordította: Borbás Mária
Füles_Andor>!
Gerald Durrell: Rokonom, Rosy

Nagyon kedves könyv.
Az 1984 után olvastam, és azt javaslom, hogy ha valaki kezébe veszi az utóbbit, készítsen oda egy G. Durell könyvet, mert olyan, mint a sósra az édes. Jól esik.
Nem nélkülöz persze némi egyszerűséget, és az ember azt gondolhatná az olvasottak alapján, hogy brit-hont járva mindenki ég a vágytól, hogy első látásra megvendégelje egy kolosszális ebédre, minimum négy fogással, de akinek szüksége van egy kis mesés bájra, az ne finnyáskodjon, hanem foglaljon helyet.

Belle_Maundrell>!
Gerald Durrell: Rokonom, Rosy

Azt hiszem, jó ötlet volt ezzel a könyvvel kezdeni Durrell megismerését. Biztos fogok még olvasni tőle, legközelebb lehetőleg valami önéletrajzi ihletésűt.
Imádtam Rosyt, az alkohol iránti csillapíthatatlan vonzalmával, a mutatványaival és a kis sikkantásaival együtt. Én is szívesen fogadnék egy ilyen rokont, sőt, örömmel lecserélném rá bármelyik meglévőt. :D
Az eleje egy picit lassabban indul be – bár imádtam, amikor a gyanútlan Adrian még nem tudta, hogy egy elefánt érkezik hozzá, és csak egy részeges kötéltáncosnőre számítva borult ki –, és egy idő után kiszámítható, hogy bármerre sodorja Rosyt az élet, mindenképpen rátalál a piára. De ilyen kalandokkal nyilván nem lehet unalmas. A nők is elég viktoriánusan furák Samantha kivételével, de túlteszem magam rajta, és elfogadom a kor kifigurázásaként az állandó ájuldozást meg alárendeltséget. A tárgyalás különösen tetszett, nagyon fordulatos és furfangos volt, ahogy tisztára mosták hőseink nevét. Én nagyon jól szórakoztam rajta. (És anyu is, aki szinte végignevette az egészet.)

2 hozzászólás
Lahara IP>!
Gerald Durrell: Rokonom, Rosy

Nagyszerű, sokadjára is nem lehet em nevetni rajta. Volt egy pár (szerintem fordtási) baki, ami kicsit szúrta a szemem, de még így is eléggé élvezhető volt. Történet arról a korról, amikor az volt illendő, hogy a hölgyek elájultak Durrell írási stílusában.


Népszerű idézetek

Amapola P>!

Most pedig vegyük szemre magát az esküdtszéket. Abból a sajátos feltevésből kiindulva, hogy tizenkét ember többet ér, mint kettő vagy négy, vagy hat, senki sem veszi tekintetbe, hogy tizenkét tökfej veszedelmesebb lehet, mint kettő.

188. oldal

Papusz>!

…az angol törvényhozás fő szépsége abban rejlik, hogy két tökéletesen ésszerűtlen alapelvre épül.

A törvény

ohentibi>!

Zene és ser – e kettővel az ember eljut akár a világ végére is!

40. oldal

chibizso>!

– Egyszerűen semmire se jutok – panaszolta keservesen. – Fogalmam sincs, mihez kezdhetnék.
– Igyál még egy korsó sört – ajánlotta Mr. Pucklehammer, mert életfilozófiája egyszerű volt és célirányos.

33. oldal

Papusz>!

Alvás nélkül meglehet az ember, stimuláns nélkül soha.

A törvény

Ronnie>!

– Egy nuance-ot – segítette Ethelbert.
– Egy micsodát? – kérdezte gyanakodva Clattercup.
– Ez franciául van – magyarázta Ethelbert. – Azt jelenti, hogy egy árnyalatot.
– Mit nyalatott? – kérdezte Clattercup.
– Egy színárnyalatot. Franciául.
Clattercup egy teljes percig mereven bámult rá.
– Vesszek meg, ha értem – jelentette ki végül.
Ethelbert az égre emelte tekintetét.
– „S némelyik meddő talajra hullt” – sóhajtotta.

143. oldal

chibizso>!

Rosynak nagyon a szívéhez nőtt Adrian, és szerette volna megbékíteni. Vajon ha fejre állna, akkor Adrian megfeledkezne egy percre a gondjairól?

85. oldal

Trinda_Surikaten>!

Rosy szokásos kiegyensúlyozottságával vette tudomásul az új élményt. Kezdetben nagy érdeklődést tanúsított a tenger iránt; valószínűleg azért, gondolta Adrian, mert ennyi folyadék látványából azt a következtetést vonta le, hogy ez mind iható, és minden bizonnyal be is lehet rúgni tőle.

136. oldal

Gregöria_Hill>!

– Azt hiszem, tigris nélkül is épp elég bonyolult az élet – mondta Adrian.

111. oldal

Ronnie>!

– Boszorkány? – kérdezte a bíró.
– Igen, tekintetes úr – mondta Fekete Nell. – Fehér boszorkány. A nevem Fekete Nell.
– Hát ez nekem zavaros – mondta a bíró…

232. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Szerb Antal: A Pendragon-legenda
Neil Gaiman: Anansi fiúk
Jonas Jonasson: A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt
Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában
Mark Lawrence: Bolondok hercege
Alistair MacLean: Kémek a Sasfészekben
Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó / Piszkos Fred, a kapitány
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Fekete lobogó
Kevin Hearne: Hounded – Üldöztetve
Miguel de Cervantes – Jonathan Swift – Gottfried August Bürger: Don Quijote / Gulliver utazása Lilliputban / Münchhausen báró kalandjai