Az ​amatőr természetbúvár 97% 85 csillagozás

Első nagy szerelmem!
Apum elkövette azt a hibát, hogy a könyvespolc alsó polcára rakta. Azonnal magamhoz kaparintottam és csak lapozgattam-lapozgattam. Bár még olvasni nem tudtam, de elbűvöltek a képek benne. Megbabonázva hurcoltam hetekig magammal mindenhova, míg egyszer nagyszüleimnél nem maradt. El is felejtettem évekre a létezését, míg pár hónapja újra kezembe nem került. Az emlékek megrohantak, csak úgy ittam a szavakat a lapokról…. Szerelmünk beteljesült! Most már az én polcomat díszíti, habár szeretetem minden apró kéznyomát viseli :)

Olvasási javaslat Durrell „Az amatőr temészetbúvár” és a „Hogyan lőjünk amatőr természetbúvárt?” c. könyveihez!
Talán a címből is látszik, hogy a két könyvnek van némi köze egymáshoz. Az amatőr természetbúvár inkább olyan „David Attenborough-s”, kevésbé, vagy inkább csak „nyomokban tartalmaz” a Durrell más könyveiben oly megszokott beszólásokból, viszont a Hogyan lőjünk amatőr természetbúvárt? c. könyveben pont ezekből kaphatunk egy nagy adagot.
A lényeg: mindkét könyv ugyanarról a dologról szól, de más megközelítésben. Mindkét könyv alapja „Az amatőr természetbúvár” c. filmsorozat alatt történetek bemutatása.
Tipp:
Együtt olvasd a két könyvet, de vezérfonalként a Hogyan lőjünk-et ajánlom! Tíz fejezet (tíz lövés) ebből a könyvből. Ha elolvastál egy „lövést-fejezetet”, utána keresd meg az ehhez a fejezethez tartozó részt Az amatőr természetbúvár-ban és azt olvasd el utána. Előbbi a filmforgatást követi, így nem egyezik meg az utóbbi könyv felépítésével, vagyis cikk-cakk kell Az amatőr természetbúvár-ban haladni, viszont így megkapod a betevő Durrell-fricskákat is – ami nem egy utolsó szempont :). Sajnos, nincs minden fejezethez „lövés”, így a végén marad néhány nem párosítható fejezet az Amatőr természetbúvár-ban, de ez semmit sem von le az élvezetekből. Kellemes olvasást mindenkinek :D!

Kiskoromban főleg emiatt akartam felnőttkoromban amatőr természetbúvár lenni, azt gondoltam ugyanis, hogy ez egy foglalkozás, és ettől az sem tudott eltántorítani, hogy nem kedvelem a rovarokat, amiknek a tanulmányozásáról a szöveg fele szól :) Nagyon szerettem, és számtalan fatörzset satíroztam papírra, meg bogarat lestem és gyíkot vadásztam le befőttesüvegben tanulmányozni (persze szabadonengedve utána).

Imádtam. Abszolút azonosulok az íróval. Ugyanilyen állatmániás vagyok, ezért faltam ezt a művet is. De legmeghatározóbb mégis az a pillanat volt, mikor hatodikos korunkban a könyv hatására felástuk osztálytársnőmék kertjét, hogy kerti tavat építsünk, a könyv instrukciói alapján. Jó……nem sikerült, de viszont nagyon gyorsan hazamentem, mikor megjöttek a szülei…

Most is itt csírázik mellettem egy avocado-mag.

Kis híján biológus lettem miatta. Végül orvos lettem, a nővérem pedig biológus:D

Abszolút kedvencem volt gyerekként. Gyermekkorunkban öcsémmel rongyosra olvastuk :) És volt olyan szerencsénk, hogy együtt sok mindent a gyakorlatba is átültettünk – bár utólag bevallom, minden igyekezetünk ellenére az évek során a közvetlenül érintett teremtmények valószínűleg nem mindegyike érezte magát szerencsésnek, hogy asszisztálnia kellett hozzá.

Rengeteget forgattam, most is elérhető távolságban van a polcon. :)

Gyerekkorom KÖNYVE,így nagybetűvel.Nyarakat töltöttem miatta a kertben ,a fűben ezzel a könyvvel .Sajnos az enyém elkeveredett valahol ,de most beszereztem a fiamnak,aki nagy természet rajongó.Szerintem kötelező tananyag lehetne az iskolásoknak,mert egy igazi élmény.

Gyermekkorom egyik meghatározó kézikönyve,így aztán életem egyik alappillére. Mint utóbb kiderült, nem hiába szerettették meg velem annak idején a természetismeretet. Jó hasznát vettem ennek a könyvnek végül a föiskolai felkészülés során is, természetirmeret tárgyból.