A ​lehorgonyzott bárka 94% 45 csillagozás

Ez a kötet nemcsak Gerald Durrell állatkertjéről, hanem minden állatkertről szól. Főleg arról, hogy mi célja az állatkertnek, hogy kell felépíteni, vezetni, ellátni, etetni az állatokat. Kicsit szakmai.
Jó, hát nem kicsit. De azért érdekes. Állatkertigazgatóknak különösen ajánlom!

A Bárka születésnapjához hasonlóan ez is egy komolyabb hangvételű kötet, de csak amolyan Gerald Durrelles módon. A fontos témák és az ismeretközlés mellett is ugyanúgy sziporkázik, amikor elmesél egy-egy humoros anekdotát. Ahhoz képest, hogy nem is szeretett írni, fantasztikus a stílusa.

Nagyon érdekes volt látni, hogy Durrell már a hatvanas-hetvenes években mennyire átlátta az állatkertek valódi és helyes szerepét, és a Jersey Állatkert milyen haladó szellemű volt a kezdetektől fogva. Örömmel kísértem figyelemmel az alapítását és a fajmegőrzésért tett erőfeszítéseiket.
Döbbenetes volt a maradi állatkertekről olvasni, és elszomorító, hogy még ma is vannak olyan helyek a világban, ahol az állatok jólléte és a veszélyeztetett fajok megmentése helyett az emberek szórakoztatása a elsődleges cél. De szerencsére már Durrell gyakorlata a követendő példa, és tök jó belegondolni, hogy azóta mennyi minden megvalósult az elképzeléseiből és milyen sokat értek el a tenyészprogramok vagy a tudományos kutatások révén. Már csak az kéne, hogy a látogatóik is mind normálisan és felelősségteljesen viselkedjenek.

A rengeteg hasznos és érdekes információ mellett üde színfoltot jelentettek az állatokról szóló vicces sztorik. Egyértelműen a banángyilkos cibetmacska volt a kedvencem, de a szerelmes gorillalányokon is nagyon jót derültem.

Mindenkinek el kéne olvasnia egyszer, akár szereti, akár ellenzi az állatkerteket, ez a könyv biztosan meggyőzi arról, hogy milyen fontos szerepük van. Nekem meg megnyugodott a lelkem, hogy eddig csupa jó helyen jártam.

Szerintem ez a könyv bőven lehetett volna kétszer ilyen hosszú, hisz témája abszolút érdekes, pláne, ha Durrell narrálja.

Előbb ezt a könyvet kellett volna olvasnom, a a másik Bárkát csak utána, mert az elején volt némi átfedés, de aztán jött a szokásos Durrell sztorizás.
Olvastam volna még, rövid volt, nagyon szellősre szerkesztve, nagy betűtípussal. De minden sorát élveztem. Állatkertigazgatóknak és az állatkertet ellenzőknek kötelezővé tenném.

Ha holnap utazhatnék valahová, akkor ide utaznék. A Bárkához! Egyre nagyobb bennem a vágy, hogy eltöltsek ott pár napot! Imádnám.
A könyvet pedig egy tankönyv alapjaira használnám fel. Nem engednék olyan állatkerteket működni, ami nem a Durrell-i elvek mentén épült fel és működik. Éreztem, hogy nagyon visszafogja magát, miközben leír egy-egy állatkertben tapasztalt állapotot. Sírni lenne kedvem, hogy mi emberek milyen ostobák vagyunk…..és tudálékosak. És a semmire alapozva nyilatkozatunk ki gondolatokat, és hiszünk benne elvakultan.
Ha csak minden huszadik ember gondolkodna úgy mint Durrell .. a világunk egy fél-paradicsommá válna……

El akarok menni Jersey-re!

Nagyon szeretem a stílusát, sok vidám , állatokkal foglalkozó regényét olvastam és Szegeden is van a Vadasparkban a veszélyeztetett fajokat mentő program, aminek az eredményeit figyelemmel követem. Durrellizmus, „a múlt század Noéja” ilyen címekkel ruházták fel elméletét és tevékenységét, amely a vadállatok gyűjtésével kezdődött és egy saját állatkert megvalósításával tetőződött be. Ebben a kötetben sokat foglalkozik a jó állatkert kialakításának és működtetésének célkitűzéseivel és mindennapok gondjaival. Az évente 200000 látogató és a sok külföldi érdeklődő szakember akik Jersey hatására ( a vadállatgondozás,-és tenyésztés miniegyetemeként) megtanulhatják az állatok gondozását, szaporítását és védelmét reményt adnak ahhoz, hogy lesznek jó állatkertek világszerte. Az olvasókban pedig talál tudatosul, hogy mennyire fontos a fajok védelme.

Gerald Durrell ezen műve nem regény, inkább egy támogató beszéd a JÓ állatkertek mellett. Hiszen tudjuk, ma már fontos feladat jut a természetvédelemben, a fajok megmentésében ennek a sokak által szeretett, de egyben ostorozott intézménynek. Érdekes történetek mentén bomlik ki a Jersey Állatkert megalapításának és életének néhány momentuma, minden szórakoztató pillanatával és nehézségével együtt. Nagyon szerettem, kedvencem lett!

Elfogultságból írom vagy sem, ez szó szerint egy „Állatkertész Biblia”!
Ajánlom minden állatkerti dolgozónak (kötelezően! :))) )! És mindenki másnak is, aki meg akarja érteni, hogy miért is van szükség állatkertekre, és milyen fontos szerepet töltenek be a fajfenntartásban/-megőrzésben.
Az biztos, hogy kedvenc! :)

minden állatkertben kötelező olvasmánnyá kellene tenni az ott dolgozóknak…