A ​Bárka születésnapja 48 csillagozás

Gerald Durrell: A Bárka születésnapja Gerald Durrell: A Bárka születésnapja

„Az ​ember azt hinné, a királyi család egyik tagjának látogatása éppen elég problémával jár anélkül is, hogy egy gorilla beleszuszakolná a fejét, de hát mint könyvem elején utaltam rá, aki ezerötszáz állat között él, az bármelyik percben számíthat bármire. Az ember megpróbál hozzászokni, az élet normális menetének fogadja el. De amikor egy hercegnő egy gorilla fejével gabalyodik össze, az mégiscsak övön aluli ütés a sorstól…”
Ilyen és ehhez hasonló „sorscsapásokra” bőségesen számíthat Gerald Durrell, a Családom és egyéb állatfajták és sok más híres könyv szerzője – azt azonban elmondhatjuk, hogy roppant szerencsés ember. Sikerült ugyanis megvalósítania gyerekkori álmát – saját állatkertre tett szert! Jersey szigetén létesült a „Bárka” – az elnevezés Noé bárkájára utal –, ahol a kihalással fenyegetett egzotikus állatfajokat próbálja Gerald Durrell rávenni az életben maradásra. S hogy ez a törekvése nem hiábavaló, bizonyítja, hogy tömérdek anyagi, erkölcsi, technikai nehézséget… (tovább)

Eredeti mű: Gerald Durrell: The Ark's Anniversary

Eredeti megjelenés éve: 1990

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Vidám Könyvek

>!
Európa, Budapest, 2016
224 oldal · ISBN: 9789634052845 · Fordította: Katona Ágnes
>!
Európa, Budapest, 2016
224 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634052234 · Fordította: Katona Ágnes
>!
Európa, Budapest, 1995
198 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630757893 · Fordította: Katona Ágnes · Illusztrálta: Réber László

2 további kiadás


Enciklopédia 1


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 20

Kívánságlistára tette 20


Kiemelt értékelések

>!
fióka P
Gerald Durrell: A Bárka születésnapja

Mint minden rendes embernek, nekem is van leghőbb vágyam. És – mint minden rendes embernek – nekem is több száz van belőle. Ezek közül az egyik (az idén töltötte be 29. életévét, a kívánság, sajnos nem én) Jersey, Durrell állatkertje. Másfél éve még azt hittem, hogy én aztán sohadesoha nem fogok eljutni oda. Most már meglehetősen vérmes reményeket táplálok Jersey-re jutásommal kapcsolatban, nagyon szeretném, ha jövőre megvalósulna (majd karcolok tizenszázat, jóóó?). Nna, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy én egy elvetélt állatász és növényész vagyok, nagyon fontos számomra a természetvédelem, a kihalófélben lévő állatok mentése pedig különösen. Ezért akkora öröm újra és újra átröhögni magam az Alapítvány hátterén, örömködni azon, hogy igen, valaki megcsinálta és működik! Működik! Az már csak ajándék, hogy mindezt a szokásos humorral írja meg, így, aki egyszer megszerette Gerryt a korfui kalandjaik megörökítése folytán, az biztosan ezt, a Bárkáról szólót is szeretni fogja, még akkor is, ha az állatok nem feltétlenül képezik szíve csücskét – noha soha nem szűnök meg azon csodálkozni, hogy vannak, akik nem szeretik az állatokat. Vagy a növényeket. Vagy Durrellt.

2 hozzászólás
>!
Angele P
Gerald Durrell: A Bárka születésnapja

A bárka születésnapja Durrell alapítványáról, annak céljairól és azok megvalósításáról szól.
Szellemesen megírva sok szórakoztató történettel. Az egész, amit csinálnak és ahogy csinálják az hatalmas tiszteletet érdemel.

>!
Bori_L P
Gerald Durrell: A Bárka születésnapja

Ez nem lesz a kedvenc Durrell-könyvem, annak ellenére, hogy a történetek nyilván itt is szórakoztatóak voltak, bármeddig el tudnám olvasgatni őket. Csak épp hajszálnyival összeszedetlenebb volt (vagy rosszabbul szerkesztett, nem tudom eldönteni), mint emlékeim szerint a többi Durrell-könyv. Vagy esetleg én lettem kritikusabb.

Mindenesetre inspirációnak még mindig tökéletes, nevetni is lehet rajta olykor (bár a legviccesebb történetek nem ebben a kötetben olvashatók, azért azt is tegyük hozzá), és természetesen minden egyes mondatából süt az állatok iránti elkötelezettség és szeretet. Még akkor is, amikor a megvadult cibetmacskáról vagy az agresszív hím orángután randalírozásáról ír Gerry.

>!
Piintyő
Gerald Durrell: A Bárka születésnapja

Egy pintyő egéér naplóójaa!

Kedves naplóóm! Örömmel tudatom veled, hogy jóól vagyok, sokat utaztam, sok kalandot megéltem, míg ideértem. Már csak azt kell kifundálnom, hogyan juthatnék be Noé Durrell Bárkájába?
De kezdem az elején: Hát tudjátok, hogy nagyon szeretem a sajtot, hát még a @sssajtot! S mit látok? Olvassunk Durrellt! No, mondom, ha ő ajánlja, rossz nem lehet, s bár atyám templom egere volt, de bennünket, gyerekeket megtanított a könyv szeretetére – milyen finomak is azok a jó klasszikus, vékony lapú könyvek, hmmm!„„„„ no de hogy visszatérjek; elolvastam ennek a minden állat iránt rajongó, minden állatot patronáló embernek a könyvét, s mondanom sem kell, azonnal elhatároztam, hogy nekivágok a világnak, megkeresem Jersey-t, legyen akár a világ végén is! Hát mondhatom, jó messze van, de minden fáradságot megér, mert itt én is király lehetek, körülöttem fog forogni a világ, kényeztetnek, mindenféle finomsággal ellátnak, még feleséget is szereznek hozzám, a gyerekeimnek is úri dolga lesz. Csak még egy dolgot kell kigondolnom: hogy veszélyeztetett fajnak tekintsenek. De meg is van! befestem magam feketére, vagy inkább fehérre (?) s akkor bejuthatok, mint kihalófélben lévő állatfaj. Ez a Gerald Durrell és valamennyi munkatársa egész életüket az állatok védelmének áldozzák/ták. A könyvben olvasottak meggyőztek arról, hogy valódi paradicsomot teremtettek nekünk.
De most már be is fejezem, kedves Naplóm, mert igen megéheztem, míg ideértem: ideje nekilátnom az álca elkészítésének!
Jöjjetek ti is; lovon, hintón, vagy apostoloknak lován!
De előbb olvassátok el a könyvet, papiralapon vagy ha megvan ebookban

>!
Amrita I
Gerald Durrell: A Bárka születésnapja

Lelkesítő és érdekes, az ember természetvédelemben dolgozó lánya újra lendületet kap a saját munkájához. Néhol viszont kesernyés, és kevésbé kalandos és lendületes, mint egy-egy állatgyűjtő körút leírása, a fantázia regények vagy a családi sztorik. Kívánságlistás nem lesz, és inkább szakmai közönségnek javasolnám meg Durrell fanatikusoknak, akik a sok vicces írás hátterébe, végeredményébe is belelátnának. És egyszer meg akarom nézni az állatkertet, amit alapított. :)
(Megjegyzem, a Szegedi Vadaspark is részt vesz veszélyeztetett állatok génmegőrzésében, állatkerti szaporításában, úgy rémlik, épp valamilyen, a könyvben is emlegetett selyemmajmocskákkal).

1 hozzászólás
>!
Agatha
Gerald Durrell: A Bárka születésnapja

Okosan vegyíti a vicces és a komoly részeket, bár úgy éreztem, határozottan a komolyabb felé billent a mérleg.
Sokat mesél arról, hogy az 1960-70-es években milyen volt a vadon élő állatok helyzete. Milyen volt, amikor még nem voltak védettséget biztosító jogszabályok és egyezmények. Amikor elhatározta, hogy az állatkertje a kihalás szélére került fajok tenyésztésével fog foglalkozni, és próbálta elérni, hogy más állatkertek is csatlakozzanak a programhoz. Amikor elhatározta, hogy oktatóközpontot hoz létre, hogy az in situ (vagyis a természetes helyen való) fajmegőrzésben segítsen jellemzően elmaradottabb afrikai, ázsiai és dél-amerikai országoknak.
Sokat tanultam ebből a könyvből, és nem bánom, hogy kevésbé bohókásabb mint a többi alkotása – úgy érzem, itt inkább azt szerette volna az olvasóival megértetni, hogy mi is igazán az munkája, és az miért olyan fontos.

>!
Damson
Gerald Durrell: A Bárka születésnapja

Ez a „szakmaibb” Durrellek közül van. Nekem valószínűleg ezért tetszett jobban. Segít megértetni, hogy hogyan is indította el Durrell a modern állatkerti szakmát azon az úton, amelyen minden korszerű állatkert próbál járni: a természetvédelem szolgálatában. Emellett azért persze nem maradhatnak ki a különféle kis anekdoták sem, amelyek a szokásos durrelli szórakoztatást nyújtják.

>!
Cholito
Gerald Durrell: A Bárka születésnapja

Eleinte nem igazán tetszett, de aztán fokozatosan megbarátkoztam vele. Rájöttem, hogy valójában nagyon jó a történet. Meg aztán Durrell-től csak jót lehet olvasni szerintem. :)

>!
Lahara ISP
Gerald Durrell: A Bárka születésnapja

Én úgy gondolom, hogy az állatkerti ápolók munkája nem fenékig csupa jó, de ki lenne az, ha közben nem találna mégis valamit, ami kellően szórakoztató?
Az ostoba látogatókkal meg bármelyik állatkertben találkozik az ember, és jót derül rajtuk.
De szörnyű, hogy másfél hónapja olvastam, és alig emlékszem valamire belőle. Talán azért is, mert e-bookként olvastam. Az összezavarja az embert.

>!
Murcica
Gerald Durrell: A Bárka születésnapja

Nagy állatrajongó vagyok, és borzasztóan szeretek állatokról nézni filmet vagy olvasni róluk. Durrell több könyvét is olvastam már, főleg a gyermekkoráról szóló Korfu-trilógia tetszett nagyon.

Hangulatos, vicces történeteken keresztül mutatja be, hogy milyen nehéz is harcolni valamiért, amit a felelős kormányok nem tartanak kellően fontosnak. Élete egyik nagy álma a saját állatkert megalapítása volt, és ennek 25. évfordulójának alkalmából írta ezt a könyvet. Mesél arról milyen kezdeti nehézségekkel kerültek szembe, és ezeket hogyan sikerült kiküszöbölni. Leírja a fajok fogságban szaporítását és utána a kevés megmaradt élőhelyükre való visszatelepítésük menetét, és leír egy-egy sajnálatos kudarcot is. Végül a 25. évfordulós ünnepséggel zárja a mesélést.


Népszerű idézetek

>!
Szédültnapraforgó

Természetemnél fogva szerény ember vagyok, de egy teljesen egyedi dolgot sikerült véghezvinnem életemben, amire hallatlanul büszke vagyok. Én vagyok a történelemben az egyetlen férfi, akihez az állatkertje miatt mentek feleségül.

79. oldal

Kapcsolódó szócikkek: állatkert
3 hozzászólás
>!
Angele P

Az állatokból nagyon nehéz kiszedni a tényeket, de azt hinné az ember, hogy a tulajdon fajtájával könnyebb kommunikálni, hiszen a nyelvi akadályokat le lehet győzni. Saját káromon tanultam meg, hogy ez nincs így, hogy a tulajdon fajtánkból kihúzni az információkat van olyan bonyolult, mint valami alig ismert mélytengeri hal nemi életét kibogozni.

>!
Angele P

Egy éjjel arra ébredtem, hogy a kert kavicsán futó lábak dobognak. Hajnali háromkor a futó lábak nem sok jót jelentenek, és egy állatkertben a lehetséges bajok száma végtelen.

>!
Angele P

Szerintem egy állatkertben a két legveszélyesebb állat, ha felügyelet nélkül hagyják, az építész és az állatorvos.

>!
Angele P

Nem hiszem, hogy hatévesen sokan pontosan megjósolják a jövőjüket. Én viszont ennyi idősen már olyan biztos voltam magamban, hogy közöltem anyámmal, saját állatkertem lesz, és nagylelkűen hozzátettem, ő is ott lakhat majd egy kis házban. Ha anyám amerikai szülő lett volna, azonnal pszichiáterhez rohan velem; ő azonban nyugodtan csak annyit mondott, milyen szép is lesz majd, és azonnal el is feledkezett róla. Pedig gyanakodhatott volna, hiszen kétéves koromtól az állatvilág apróbb tagjainak széles körét gyűjtöttem gyufásdobozokba és a zsebembe, tehát megjósolható volt a gyufásdoboztól az állatkertig ívelő fejlődés. Örömmel jegyezhetem fel viszont, hogy halála előtt valóra váltottam az ígéretemet, és magamhoz költöztettem anyámat az állatkertembe, méghozzá nem is egy kis házba, hanem egy kúriába.

2 hozzászólás
>!
Angele P

A harmadik generációs, fogságban született állat kötött étkezési időpontokhoz van szokva, és sohasem kell élelmet keresnie. S ami a legfontosabb, a fogság kipárnázott világában nincsenek ragadozók, se kígyók, se héják, a homo sapiens pedig kizárólag ajándékokat hozó barát képében jelenik meg.

>!
Angele P

Arra gondoltam, milyen szerencsés ember is vagyok, hogy olyan barátok vesznek körül, akiknek segítségével gyermekkorom gyufásdoboz-állatkertjéből igazi szervezetet építhettem fel, amely segítségére akar és tud is lenni az állatoknak – az állatoknak, amelyek olyan csodálatos hellyé varázsolják a világot, világunkat, amelyet mindnyájunknak óvnunk és becsülnünk kell.

>!
Angele P

Az évek során nyomasztóan világossá vált előttem, hogy milyen keveset tudnak a természetvédelemről és fontosságáról azok az emberek, akiknek hatalmukban áll dönteni: vagyis a politikusok. Van egy kis fekete könyvem, amelyben feljegyzem a világ vezetőinek legostobább kijelentéseit, hogy amikor a kormányokra panaszkodom, és az emberek azt hiszik, túlzásba esem, pontosan tudjam őket idézni.

1 hozzászólás
>!
Angele P

Három hónap múlva Mr. X. a napilapok címoldalára került. Azt írták, hogy állítólag nagyszámú komoly jerseyi polgártól csalta ki vagyonát, és ennek következtében kénytelen volt némi időt tölteni Őfelsége egyik kevéssé kellemes börtönében. Azt kívántam, bár korábban megismerkedtünk volna. Nemcsak jó modora, hanem könnyed banditizmusa miatt is. Sokat tanulhattam volna tőle.

>!
Angele P

Ha a fogságban való tenyésztést huszonöt évvel ezelőtt komoly természetvédők társaságában szóba hoztam, megrándult az arcuk, és gyorsan és hangosan másról kezdtek beszélni, mintha bizony azt proponáltam volna, mélységes rossz ízlésről téve bizonyságot, hogy a születésszabályozás megfelelő módja lehet a nekrofilia.


Hasonló könyvek címkék alapján

Desmond Morris: Miért csinálja…? A macska
Kovács Tibor: Békák
Konrad Lorenz: Ember és kutya
Andrea Erne: Az állatkertben
Kovács Antal – Traub Péter: A hullámos papagáj
Szinák János – Veress István: Macskakalauz
Horváth László: Macskajaj
Jekkel Gabriella: 100 kérdés 100 felelet – Amit a macskáról tudni kell
Heinz Sielmann: Hobbiállatok
Hubert Wirtz: Az uszkár