Kőhalomból ​(fő)város 0 csillagozás

A ​hajdani főváros, Buda felszabadítására egész Európából érkeztek seregek, a visszafoglalás hírére a kontinens nagyvárosaiban nagy ünnepségeket rendeztek. A híradások, toborzók hatására útnak induló telepesek nem sejtették, hogy új lakhelyük nem több füstölgő romhalmaznál. Az uralkodó szándékának megfelelően a városvezetés és a céhek a német ajkú katolikus többség kezébe kerültek, a betelepedő magyarokat nem látták szívesen, a Várban eleinte nem is szerezhettek ingatlant. A kezdetben néhány száz fős település a 18. század elejére igazi multikulturális várossá fejlődött: egymás mellett éltek a németek, az itáliaiak, a magyarok, a tabáni ortodoxok, az örményeket is magukba foglaló katolikus rácok, a különféle balkáni népek és a zsidók színes csoportjai. A könyv a természeti és az épített környezet megrajzolásán túl bevezeti az olvasót a házakba, kunyhókba, ahol bepillantást kaphat a lakók mindennapi életébe: milyen volt az otthonuk, mit ettek, hogyan öltözködtek, mit vásároltak a… (tovább)

A ​hajdani főváros, Buda felszabadítására egész Európából érkeztek seregek, a visszafoglalás hírére a kontinens nagyvárosaiban nagy ünnepségeket rendeztek. A híradások, toborzók hatására útnak induló telepesek nem sejtették, hogy új lakhelyük nem több füstölgő romhalmaznál. Az uralkodó szándékának megfelelően a városvezetés és a céhek a német ajkú katolikus többség kezébe kerültek, a betelepedő magyarokat nem látták szívesen, a Várban eleinte nem is szerezhettek ingatlant. A kezdetben néhány száz fős település a 18. század elejére igazi multikulturális várossá fejlődött: egymás mellett éltek a németek, az itáliaiak, a magyarok, a tabáni ortodoxok, az örményeket is magukba foglaló katolikus rácok, a különféle balkáni népek és a zsidók színes csoportjai. A könyv a természeti és az épített környezet megrajzolásán túl bevezeti az olvasót a házakba, kunyhókba, ahol bepillantást kaphat a lakók mindennapi életébe: milyen volt az otthonuk, mit ettek, hogyan öltözködtek, mit vásároltak a boltokban, hogyan ünnepeltek vagy választottak párt maguknak, milyen babonaságokban hittek, miként próbálták meg leküzdeni a korszak rémét, a pestist, vagy túlélni a háborús időket. A hagyományos közigazgatási szemléleten túllépve, mikrotörténeti példák sokaságának segítségével szinte megelevenedik az egykori Buda. Személyes ismeretségbe kerülhetünk a hajdan élt családokkal és olyan személyekkel, mint don Thomaso Raspassani, a magát itáliainak kiadó albán szabadságharcos pap, a mohamedánból katolikussá lett török-arab Pergassi kapitány, Johann Erhard Multz, az alamizsnán élő jogi doktor, a felesége által gondnokság alá helyeztetett Johann Georg Unger tanácsos, a megrögzött bigámista Gall mészáros, az erőszakoskodó természetű Wilhelm Leistner hóhér vagy a férje által kitartóan üldözött Rost bognárné.

A Kőhalomból (fő)város című kötet az átmenetileg lakosság és hagyományok nélkül maradt város újjászületését, közösséggé kovácsolódását követi nyomon.