Tényleg ​zöld? 7 csillagozás

143 mindennapi zöld kérdés
Georgina Wilson-Powell: Tényleg zöld?

A joghurtospoharakat tényleg el kell öblíteni a szemétbe dobás előtt? És mi a helyzet a papírtáskával? Mindig jobb megoldás, mint a műanyag? Mennyivel zöldebb egy elektromos autó, mint a benzines? Mikor zöldebb simán elmosogatni, és mikor a mosogatógépet használni?

Mindannyian szeretnénk minél környezettudatosabban élni. De a sok gazdasági és fenntarthatósági tényező mellett sokszor nem is egyértelmű, melyik választás a zöldebb megoldás.
Georgina Wilson-Powell brit újságíró 12 éve kutatja a fenntartható élet gyakorlatias részleteit, most 143 kérdésre ad okos, kiegyensúlyozott és megalapozott választ. Könyve a tudatos emberek hiteles kézikönyve lesz az élhető, de fenntarthatóbb mindennapokhoz.

>!
222 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786158168007 · Fordította: Zsadon Béla, Kriston Orsolya

Most olvassa 12

Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 15


Kiemelt értékelések

Molymacska P>!
Georgina Wilson-Powell: Tényleg zöld?

Georgina Wilson-Powell: Tényleg zöld? 143 mindennapi zöld kérdés

Erről a könyvről a social mediában nem nagyon hallottam, ám de a könyvesboltokban mindig bele-bele futottam. nagyon jó gondolatnak tartottam, hogy összehasonlít dolgokat egymással, és érthető módon kezeli a környezetvédelem kérdését, ezért rögtön meg is vásároltam magamnak.
A könyv több nagy témát foglal magában, és több kisebb témára bontja azt. A kisebb témák nagyjából egy oldalasak, amiken fontosabb kérdéseket tárgyalhatunk. Minden oldalon van egy kérdés, amit nagyjából le lehetne rövidíteni arra, hogy tényleg zöld xy megoldás? majd jön egy válasz, és a végén egy kis útmutató, mi az, amit tehetsz az ügyben, hogy zöldebb legyél.
A könyv legrosszabb tulajdonsága a stílusa. Mindent megkérdőjelez, mindenre elmondja, hogy nem elég zöld (WC papírrokról értkezik, melyik miért nem jó megoldás), majd puffogtat egy-két közhelyet, amit úgyis tudunk, és ennyivel el is intézi a dolgot. Bea Johnson könyve olyan érzést ad, hogy sok a hulladék, oké, de megmutatom neked, hogyan ne legyen ennyi hulladék kis ötletekkel. A tudományos könyvek elmondják, hogy igen, van környezetszennyezés, de ilyen módszereink vannak, te ezzel tudod segíteni, hogy szuper legyen a jövő. Ez a könyv? Úgy rossz minden ahogy van, de ha akarsz valamit tenni, az is pont olyan rossz lesz, csak kicsivel kevésbé rossz. Az életkedvem ment el ettől a könyvtől, főleg azért, mert a közhelyek (és ugyanazon mondatok) puffogtatásán kívül általában csak azt kapjuk, hogy ne akard megvenni, nem is kell neked annyira, meg amúgy is.
Sok ugyanolyan klisét felsorol, amiben van igazság, de valójában ezeket (aki kicsit foglalkozik a környezetvédelemmel) az már tudja ezeket. Vegyél fair trade ételeket, vegyél mindent szezonálisan, lehetőleg helyben, lehetőleg bioót mindenből, semmi olyat ne vegyél, amiben BÁRMILYEN kemikália van, komposztálj, gyalogolj, és ne csinálj semmit, ami kicsit is veszélyeztetné a Földet. Lehetőleg ülj szépen a kanapédon, és merengj az élet nagy dolgairól. Mert valójában ez az, ami nekem borzalmas volt, hogy minden egy matematikai egyenlet lett. Olvashatsz, de tudd, hogy ekkora karbonlábnyomod van. Küldhetsz e-maileket, de ugye tudod, ez mennyire környezetszennyező? (nem, nem tudom, hogy maga az e-mail küldés miért lenne az, mert nem írtad le) off A könyvnek nyilván van igazságtartalma, de amikor WC papírokat elemzi, meg a képeslapküldést mondja el sátáni, környezetszennyező dolognak, akkor nem tudom egyszerűen komolyan venni.
Közben pedig MINDENT felerősít. Ne vegyél semmi olyat, ami fehérített, mert klór van benne, ami rögtön az élővízbe kerül (mert valahogy a kukámat mintha rögtön a tengerbe önteném), és rögtön az összes hal meg fog halni, ésa tengerek és óceánok úgy elsavasodnak, hogyha bemész a tengerbe, meghalsz, mint az élővilág. És ez csak egy apró részlet, arról nem is beszélve, hogy nyilván akármilyen növényt ehetek vegánként, de MINDEGYIK monokultúrás, és rossz helyről származik, és ugye tudom, mennyi vizet felszív, mire megnő, amiből egy egész afrikai falu élhetne egy évig. Nyilván. Vagy ne vegyek SEMMILYEN műanyagot, mert a műanyagból mikroműanyag lesz, amit lenyel BÁRHOL az élővilág és milyen következményei lesznek! off Van benne igazság, mert tudom, hogy egymás következményei, de azért ne mindenben ezeket a roppant túlzásokat lássuk el, főleg, hogy nálunk Magyarországon sokszor teljesen máshogy működik minden, mint a szerző országában. Ez azért fontos, mert más klíma, ami neki a borzasztó monokultúra sátáni fattya, az nálkül természetesen növő növény.
Közben pedig újfent tapasztaltam, hogy zero waste (és környezetvédelem) egyenlő valamilyen szinten a hihiéniai szabályok rugalmasan kezelésével. Hord egy farmert, ameddig tudod, mert a mosása árt a szövetnek, és mikroműanyagok oldódnak ki. Ne zuhanyozz, csak 7 percig, mert az annyi idő, mire egy kádat megtöltenél. Annál több már káros vízfogyasztás. Ne főzd ki a pelenkát, hanem mosd ki 30 fokon, mint a többi ruháadat is. Mosd a hajad ecettel, mert az olyan jó (ez az ecetes dolog valakinek nagyon bekattant, de őszintén, eltudja valaki képzelni, hogy ecetes hajjal odamegyek életem szerelméhez, a vállára hajtom a fejemet, és ő nem akarna legalább két méterrel messzebb lenni?). Szerintem pont az ilyen dolgokban látszik meg, hogy attól még, hogy valaki „zöld” még nem kell túlzásokba esni.
Nagyon sok infó szerepel a könyvben, de sokszor arra jutottam, hogy nagyon sok minden nem. Bár a könyvben érezhető, hogy a járvány közben írták, valójában a technológiában le van maradva, nem érthető egyes magyarázatok (tech dolgokkal kapcsolatban) és mintha egyes dolgokat szándékosan (vagy figyelmetlenségből) nem említenek meg. Nyilván nem lehet MINDENT belerakni, de például a napelemes powerbank egy nem rossz dolog, és ezt pont olyan, ami segíthet szerintem (melyik a zöldebb, a napelemes powerbank, vagy a sima áram? :D )
Azt is figyeltem, hogy az adatok nagyjából mennyire lehetnek relevánsak. Mivel hivatkozási alap nincs, így gakorlatilag amit leír lehet igaz is, meg nem is. Sokszor azt vettem észre, hogy itthon követett környezetvédelemmel foglalkozó blogok, újságírók tök más adatokat használnak, mint a könyv. Ez lehet azért is, mert más vesz alapnak, más módszertan alapján számol, máshogy érti a dolgokat, de ezt jó lenne akkor kifejezni, hogy érti. Néha tényleg nagyokat néztem, hogy három másik helyen x adattal szerepel, itt meg tök mással. Kellett volna a hivatkozások meg a kutatások visszkereshetőnek lehetősége…
Ami pedig a szerző saját maga szempeköpése, az ez a könyv fizikai formája. Olcsó kiadás, a legolcsóbb és legrosszabb minőségben. Csak amíg hazavittem, a gerincen lekopott egy kis rész festék, pedig nem rave partyban voltam, csak felültem a buszra és hazajöttem. Közben a könyv a legigénytelenebb, legjobban kifehérített papírból készült (nem, nem újrahasznosított papírból, amit úgy tudok olcsóbb ennél a fehírettnél), és maga a könyv olyan, amit egy olvasás után is látni, hogy forgatták (és az olvasó azért könyörög, hogy ne essen szét). Ez pont a környezetvédelemmel megy szembe, avagy azzal, hogyha egy terméket megveszek, akkor azt többször használjam (adjam kölcsön másnak is olvasni). Hátha elsőre szétesik, mit adjak át, most őszintén?
A kiadói munka egyéb területein is voltak számomra problémák. A fordítás botrányos (pedig ahogy néztem, a fordítópáros érti is ehhez, így nem tudom, miért történt ez). Alapvetően az újrahasznosítás helyett a reciklálás szót használta (ami az angol eredeti megerőszakolása magyar nyelvre szerintem, de elhiszem, hogy létező szó), amely számomra ellenérzéseket váltott ki, hiszen van egy teljesen magyar szavunk is erre, amit a nem szakértők is érteni fognak. De ott van a „dolgok internete” (közvéleménykutatásom alapján ezt senki nem használja így, bár szűk metszetet kérdeztem meg), ami helyett érthetőbb az okos ház, okos otthon, ez nagyjából lefedi gondolatban, mi az, amire gondol az internet of things. Egy másik példa pedig „a rajongók azt tanácsolják, a lehető leghosszabb ideig hord két mosás között.”, aminél valószínűleg a rajongók valami mást jelenthet (fanatikusok? rajongók – fan – fanatic?)
Ha a könyvben azt nézzük, milyen a dizánjja, akkor azt mondható, korrekt. Jó szövegelrendezés, kicsit mintha egy folyóiratot olvasnál (de nem zavaróan), jó a borító, menő, „tudatos” képek is vannak benne. Nekem a belsővel csak egy bajom volt: a kiemelt idézeteknél ha szerepelt benne szám, akkor megnagyították a számot, és köré írták a szöveget. Számmal. Így kétszer szerepelt az adott szám. Zavaró volt olvasni, nem egyértelmű, szöveg elrendezése is problémás volt így.
Mit tanultam ebből a könyvből? Hogy az amcsik MINDENT lehúznak a WC-n. Aki kicsit is járatos a környezetvédelmi dolgokban, zero wasteben, vagy hasonlóban, annak nem sok újat fog mondani a könyv. Aki nincs otthon benne, annak nagyon sok minden nem lesz érthető, és inkább csak szorongva a sarokba menekül, hogy úristen, mindmeghalunk. Van benne igazság, van benne realitás, értem, mit akar mondani, de nagyon eltúlozva teszi mindezt. Én őszintén ezt a könyvet nem nagyon ajánlom senkinek, akit a zero waste érdekel, olvassa el Bea Johnson könyvét (sose gondoltam, hogy ilyet fogok mondani), akit a környezetvédelem, a Visszafordítható tudományos antológiát. Mindenkinek jobb lesz így…

4 hozzászólás
talaltamnevet>!
Georgina Wilson-Powell: Tényleg zöld?

Georgina Wilson-Powell: Tényleg zöld? 143 mindennapi zöld kérdés

Hasznos tanácsok vannak a könyvben, de nagyon igénytelen a fordítói munka.

Aemitta>!
Georgina Wilson-Powell: Tényleg zöld?

Georgina Wilson-Powell: Tényleg zöld? 143 mindennapi zöld kérdés

Egy a baj vele: egy idő után unalmassá válik, pedig a téma fontos, és kellenek is ilyen könyvek, de szerintem a legtöbb embert elkedvteleníti. Már megint Bea Johnson-t hozom fel – de az ő könyve talán az egyetlen, amiben a saját példáján keresztül mutatja be, hogy a gyakorlatban hogy működik a dolog, és valamilyen szinten lelkesse válik tőle az olvasó.


Hasonló könyvek címkék alapján

Charlotte Milner: A méhek világa
Jane Goodall – Marc Bekoff: Az utolsó pillanat
Thom Hartmann: Az ősi napfény utolsó órái
Vásárhelyi Judit (szerk.): Magyarország Öröm és Bánat Térképe
Donella Meadows – Jørgen Randers – Dennis Meadows: A növekedés határai
Kovács Kinga: Ha nem lenne, ki kéne találni
Roger Scruton: Zöld filozófia
Ferenc pápa: Földanyánk
Szerényi Gábor: Természetismereti, ökológiai és környezetvédelmi vizsgálatok terepen és laboratóriumban
Baritz Sarolta Laura – Fülep Dániel (szerk.): Tanulmánygyűjtemény a környezettudatos gondolkodáshoz