Van-e, volt-e az emberéhez hasonló, fejlett társadalom naprendszerünkben? Erre az izgalmas kérdésre ad feleletet Martinov tudományos-fantasztikus regénye. A szovjet űrhajósok fenyegető veszedelmeket, kiszámíthatatlan körülményeket legyőzve, lélegzetelállító kalandokon át kutatják fel a hosszú évezredekkel ezelőtt szétrobbant Faeton bolygó nyomait. Meg is találják a hajdani Faeton-lakók üzenetét a Föld lakóihoz, és megcsillan előttük annak a lehetősége is, hogy Földünk felvegye a kapcsolatot az elpusztult Faetonról elmenekült gondolkozó lények fejlett társadalmával. A könyvet Csergezán Pál képzeletébresztő, művészi illusztrációi díszítik.
A Föld nővére 15 csillagozás
Eredeti cím: Сестра земли
Eredeti megjelenés éve: 1959
Most olvassa 1
Várólistára tette 5
Kívánságlistára tette 7
Kiemelt értékelések
Egy hatvanöt éves, nagyon klassz kis Vénuszos sc-fi: béke, barátság. Ember embernek, vénuszinak és senkinek sem farkasa, ahogy oda és vissza is igaz ez. Küzdeni csak ismeretlennel kell, de azzal nagyon. Alig tudtam letenni.
Minden, amit tudni akarsz az értékelésemről: emitt van. Meg képek is vannak. Meg sok minden más.
https://mohabacsi-olvas.blog.hu/2024/02/26/georgij_mart…
Olvastam már ezt a gimiben, de amikor az időkriptával találkoztam (Asimovnál), nem ugrott be, hogy hol találkoztam vele korábban. Hát itt, ebben a könyvben.
Ebből is látszik, hogy akkoriban nem hagyott bennem mély nyomot a történet, inkább a Phaeton-bolygóval kapcsolatos feltételezések. A könyv egyébként most újraolvasva minden naívságával együtt kedves és szerethető. Annyira idealizált a világa, mint egy mesében – az emberek hátsó szándék nélkül nagylelkűek és önfeláldozók, ragaszkodnak az elvont erkölcsi tanításokhoz, és ebben méltóak a Phaeton-lakókhoz. A tudomány és az emberiség kézenfogva halad a fejlődés útján, és az idegen kultúrák találkozása sem rejt
erőszakot, háborús veszélyeket. Komolyan, itt mindenki tökéletes és példakép lehetne – és nyilván abban a világban az is. A nemzetek között is csak a segítőkészségről esik szó, és az egész emberiség lehetőségéről a kapcsolatfelvételre a „nővéreinkkel”, a fejlődésben messze előttünk járó phaetoniakkal. Akik szintén a grál-lovagok sorát gyarapítják: spoiler Nekem éppen ez tetszett benne, a rendíthetetlen idealizmus, az ember mint abszolút erkölcsi lény megjelenítése.
A regényben alkalmazott technika nem tartalmaz semmi egetverőt és nagy dobást az ötvenes évek második feléhez képest. Az űrhajósok talky-walkykkal beszélgetnek, a Földdel rádióznak, az eszközeik és számítógépeik éppen hogy alkalmasak az űrrepülésre, de ez nem zavarja őket, egyrészt tudomásul veszik a veszélyt, másrészt megoldanak mindent a kezdetleges eszközökkel is, csak idő kérdése.
Nagyon jól szórakoztam, és értékeltem a szerző bátorságát, amellyel az idegenekkel való találkozás témájához nyúlt. Ennek szól a négy csillag, és annak, hogy egy fogékony tizenéves a hatvanas években az ilyen 'kalandregény' alapján akarhatott űrhajós lenni.
Nos, nem tudom mit mondhatnék.
Szintén egy azok közül a regények közül, amik öröklődtek, nem saját szerzemények voltak. Gács Demeter: Új Nap felé című regényében is rájöttem, ez a műfaj, valamilyen okból nem nekem való. Nem azért mert régi, de nem vagyok ehhez eléggé fiús. Márpedig azt hiszem, ezt inkább fiúknak írták. Szenvedtem vele az elején, de nagyon. Aztán jöttek részek, amiknél akár egyhuzamban akár húsz vagy több oldalt is elolvastam, majd megint holtpont. Így jutottam el a végéig.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Szergej Lukjanyenko: Világok őre 88% ·
Összehasonlítás - Abram Ruvimovics Paljej: Csodák szigete ·
Összehasonlítás - Vlagyimir Nyemcov: Árnyék a föld alatt ·
Összehasonlítás - Ivan Jefremov: A borotva éle 85% ·
Összehasonlítás - Viktor Pelevin: Omon Ré 85% ·
Összehasonlítás - Roman Kulikov: A becsület romjain ·
Összehasonlítás - Ivan Jefremov: A Bika órája 78% ·
Összehasonlítás - Ivan Jefremov: Az Androméda-köd 79% ·
Összehasonlítás - Vlagyimir Mihajlov: Irány a Mars! 73% ·
Összehasonlítás - Dmitry Glukhovsky: Metró 2034 79% ·
Összehasonlítás