A ​Föld nővére 15 csillagozás

Georgij Martinov: A Föld nővére

Van-e, volt-e az emberéhez hasonló, fejlett társadalom naprendszerünkben? Erre az izgalmas kérdésre ad feleletet Martinov tudományos-fantasztikus regénye. A szovjet űrhajósok fenyegető veszedelmeket, kiszámíthatatlan körülményeket legyőzve, lélegzetelállító kalandokon át kutatják fel a hosszú évezredekkel ezelőtt szétrobbant Faeton bolygó nyomait. Meg is találják a hajdani Faeton-lakók üzenetét a Föld lakóihoz, és megcsillan előttük annak a lehetősége is, hogy Földünk felvegye a kapcsolatot az elpusztult Faetonról elmenekült gondolkozó lények fejlett társadalmával. A könyvet Csergezán Pál képzeletébresztő, művészi illusztrációi díszítik.

Eredeti cím: Сестра земли

Eredeti megjelenés éve: 1959

Tartalomjegyzék

>!
Kárpáti / Móra, Budapest / Uzsgorod, 1966
424 oldal · keménytáblás · Fordította: Sárközi Gyula · Illusztrálta: Csergezán Pál

Most olvassa 1

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

mohapapa I>!
Georgij Martinov: A Föld nővére

Egy hatvanöt éves, nagyon klassz kis Vénuszos sc-fi: béke, barátság. Ember embernek, vénuszinak és senkinek sem farkasa, ahogy oda és vissza is igaz ez. Küzdeni csak ismeretlennel kell, de azzal nagyon. Alig tudtam letenni.

Minden, amit tudni akarsz az értékelésemről: emitt van. Meg képek is vannak. Meg sok minden más.
https://mohabacsi-olvas.blog.hu/2024/02/26/georgij_mart…

alaurent P>!
Georgij Martinov: A Föld nővére

Olvastam már ezt a gimiben, de amikor az időkriptával találkoztam (Asimovnál), nem ugrott be, hogy hol találkoztam vele korábban. Hát itt, ebben a könyvben.
Ebből is látszik, hogy akkoriban nem hagyott bennem mély nyomot a történet, inkább a Phaeton-bolygóval kapcsolatos feltételezések. A könyv egyébként most újraolvasva minden naívságával együtt kedves és szerethető. Annyira idealizált a világa, mint egy mesében – az emberek hátsó szándék nélkül nagylelkűek és önfeláldozók, ragaszkodnak az elvont erkölcsi tanításokhoz, és ebben méltóak a Phaeton-lakókhoz. A tudomány és az emberiség kézenfogva halad a fejlődés útján, és az idegen kultúrák találkozása sem rejt
erőszakot, háborús veszélyeket. Komolyan, itt mindenki tökéletes és példakép lehetne – és nyilván abban a világban az is. A nemzetek között is csak a segítőkészségről esik szó, és az egész emberiség lehetőségéről a kapcsolatfelvételre a „nővéreinkkel”, a fejlődésben messze előttünk járó phaetoniakkal. Akik szintén a grál-lovagok sorát gyarapítják: spoiler Nekem éppen ez tetszett benne, a rendíthetetlen idealizmus, az ember mint abszolút erkölcsi lény megjelenítése.
A regényben alkalmazott technika nem tartalmaz semmi egetverőt és nagy dobást az ötvenes évek második feléhez képest. Az űrhajósok talky-walkykkal beszélgetnek, a Földdel rádióznak, az eszközeik és számítógépeik éppen hogy alkalmasak az űrrepülésre, de ez nem zavarja őket, egyrészt tudomásul veszik a veszélyt, másrészt megoldanak mindent a kezdetleges eszközökkel is, csak idő kérdése.
Nagyon jól szórakoztam, és értékeltem a szerző bátorságát, amellyel az idegenekkel való találkozás témájához nyúlt. Ennek szól a négy csillag, és annak, hogy egy fogékony tizenéves a hatvanas években az ilyen 'kalandregény' alapján akarhatott űrhajós lenni.

Anó P>!
Georgij Martinov: A Föld nővére

Egy sci-fi 1966-ból. Nem annyira akciódús, mint a mostaniak, lassú folyású.
Időnként nagyon „szovjet jellegű” és merev. A technika fejlettsége is messze állt még a mostanitól. Mégis azt mondom, érdemes volt elolvasni.

Busmen>!
Georgij Martinov: A Föld nővére

Kimondottan érdekes volt ! Néhol a technikai megoldások mai szemmel megmosolyogtatóak , de élvezhető mű volt ! Az ötlet és a kidolgozása kimondottan jó volt !

zzebra>!
Georgij Martinov: A Föld nővére

nagyon szerettem, az első elolvasott könyveim között volt. csak arra emlékszem, hogy hihetetlen kiváncsi voltam mi lesz a vége és izgultam nagyon :) ma már lehet nem jönne be annyira, de az biztos, h a sci-fi szeretetemhez nagyban hozzájárult.

KleineKatze>!
Georgij Martinov: A Föld nővére

Nos, nem tudom mit mondhatnék.
Szintén egy azok közül a regények közül, amik öröklődtek, nem saját szerzemények voltak. Gács Demeter: Új Nap felé című regényében is rájöttem, ez a műfaj, valamilyen okból nem nekem való. Nem azért mert régi, de nem vagyok ehhez eléggé fiús. Márpedig azt hiszem, ezt inkább fiúknak írták. Szenvedtem vele az elején, de nagyon. Aztán jöttek részek, amiknél akár egyhuzamban akár húsz vagy több oldalt is elolvastam, majd megint holtpont. Így jutottam el a végéig.


Hasonló könyvek címkék alapján

Szergej Lukjanyenko: Világok őre
Abram Ruvimovics Paljej: Csodák szigete
Vlagyimir Nyemcov: Árnyék a föld alatt
Ivan Jefremov: A borotva éle
Viktor Pelevin: Omon Ré
Roman Kulikov: A becsület romjain
Ivan Jefremov: A Bika órája
Ivan Jefremov: Az Androméda-köd
Vlagyimir Mihajlov: Irány a Mars!
Dmitry Glukhovsky: Metró 2034