Maigret ​habozik (Maigret) 21 csillagozás

Georges Simenon: Maigret habozik Georges Simenon: Maigret habozik

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Maigret és a padon üldögélő ember

A híres párizsi Nagykörút roppant forgalmától néhány lépésnyire, egy kis beugróban, holtan találnak egy tisztes külsejű középkorú férfit. A hulla hátában kés, a lábán sárga cipő. Az azonosítás hamar megtörténik, de… az áldozat sárkánytermészetű felesége „nem ismeri fel” a sárga cipőt…

Bűntény Hollandiában

Szokatlan környezetben, külföldön nyomoz Maigret, mert a gyilkossággal gyanúsítottak közt egy francia állampolgár is van, méghozzá egyetemi tanár, kriminológus, aki történetesen a „tökéletes bűntény” lehetőségeit fejtegeti előadókörútján.

Maigret habozik

Ezúttal elegáns párizsi nagypolgári környezetben dolgozik Maigret, szeretne megtudni valamit, de még maga se tudja, mit: névtelen levelet kapott, és az ösztönei azt súgják, hogy ezt most nem kell olvasatlanul eldobni… A megfoghatatlanul nyomasztó atmoszféra valami szerencsétlenség közeledtét jelzi…

Eredeti cím: Maigret hésite

Eredeti megjelenés éve: 1968

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Fekete Könyvek, Maigret

>!
Park, Budapest, 2005
182 oldal · ISBN: 9635303416 · Fordította: Wessely László
>!
Európa, Budapest, 1975
452 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630704811 · Fordította: Farkas Márta, Révfy Tivadar, Wessely László

Enciklopédia 1


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

>!
Bla IP
Georges Simenon: Maigret habozik

Ez a kötet 3 kisregényt tartalmaz.
Az első a Maigret és a padon üldögélő ember egy izgalmas gyilkossági nyomozás története, amelyben az egyik váratlan tény a másik után derül ki. Miután a felügyelő személyes érdeklődését is felkelti az eset maga igyekszik eljárni, szinte irigyelve folyamatosan az utcán dolgozó munkatársait, s közben – a végül eredményes nyomozás során – Simenon olyan nosztalgikus olvasmányélményt okozott nekem (https://moly.hu/karcok/989896), amiért nagyon-nagyon kedvelem a Maigret történeteket.
A második történet a Bűnügy Hollandiában egy gyilkosság felderítéséről szól, amelyben Maigret egy honfitársa kényszerű gyanúsítása nyomán utazik északra. Sok minden idegen ott neki, különösen a vonalas előítéletek, de végül príma dedukciós módszert alkalmazva rámutat a bűnösre. A két háború közötti holland vidéki gondolkodás életszerű mintapéldája a kisregény, „csak őrizzük a látszatot”!
A harmadik kisregény a kötet címadója. A felügyelő figyelmét itt egy különleges névtelen levél kelti fel, amelynek nyomán a nagypolgárok világába jut. Simenon bizonyítja szinte páratlan atmoszféra-teremtő képességeit. Aztán bekövetkezik egy nem várt gyilkosság.
A végére azonban minden kiderül: a nagypolgárok is tudnak kispolgári cselekményt elkövetni elmebeteg állapotban, vagy olyan kényszerítő erő hatására…
Szerintem a három kisregény az egyik legjobb Maigret kötetet eredményezte. Ajánlom!

>!
vargarockzsolt P
Georges Simenon: Maigret habozik

Gianna Lou Müller a New York állambeli Woodstockban született, 1949. január 2-án. Pontosan 19 éves volt, amikor összeveszett Georges Simenonnal, és ott hagyta őt Svájcban, az Epalinges-i bunkerben, ahol a híres író szakmányban gyártotta a krimiket. Simenon 1968 januárjában éppen a Maigret hésite (Maigeret habozik) című munkáján dolgozott, barátnőjével nem igazán törődött, ezért aztán nem csoda, hogy az megunta, és elment. Még ugyanabban az évben feleségül ment az olasz grófi családból származó Igor Cassinihez, aki Cholly Knickerbocker álnéven amerikai újságíróként dolgozott az Egyesült Államokban, valójában azonban Oleg Cassini fodrász („sztájliszt”) fivére volt. spoiler
Gianna Lou Müller elment, hamarosan a nevét is megváltoztatta, Nadia Cassini néven futott be kisebb karriert, mint erotikus filmekben szereplő filmszínésznő, fotómodell, revütáncosnő, show-girl. spoiler
Simenon Gianna Lou távozása után a már kész krimit átdolgozta, kiemelt belőle egy figurát, amelyiknek modellje eredetileg a szeretője volt, és ez bizony meglátszik a kicsit vérszegénnyé vált történeten. Ami maradt, azért talán így is érdekes: az 1968-as diáklázadás előérzete, a fojtott feszültség és az aberráció, amely az akkori francia elit jellemzője volt. Ennek eklatáns példája, hogy a történetben központi szerepet játszik a francia büntető törvénykönyv híres 64. paragrafusa:
A büntethetőséget kizáró okok
Nem büntethető, aki cselekményét olyan elmebeteg állapotban, gyengeelméjűségben vagy olyan erő kényszerítő hatására követte el, amely képtelenné tette cselekménye következményeinek felismerésére vagy arra, hogy a felismerésnek megfelelően cselekedjen.
/Idézet a 23. oldalról/
Maigret rendszeresen szembesül azzal a problémával, hogy az általa felderített bűncselekmények elkövetői bizonyos erkölcsi szempontokból indokoltan cselekedtek, de ezt kénytelen figyelmen kívül hagyni (bár van olyan esete is, ahol a tettest futni hagyja) vagy éppen ellenkezőleg: az igazi bűnös nem állítható bíróság elé, mert az valamilyen okból védettséget élvez. Ezek az esetek megmutatják Maigret korlátait, és ezzel szembesülve alakul ki a felügyelő annyira egyedi karaktere: az empátiája és a rezignáltsága, a kényszerrel elfojtott agresszivitása, ami aztán néha dührohamokban vagy jó esetben felfokozott aktivitásban szublimálódik.
Maigeret tehát habozik, és talán ő és a többi szereplő is egy képzett pszichiáter segítségére szorulna – ennek hiányában következik be a bűncselekmény, ami azért pár órára le tudja kötni a szórakozni vágyó olvasó figyelmét. :)

>!
Csabi P
Georges Simenon: Maigret habozik

Egy majdnem fordított krimi. Előbb elkezdődik a nyomozás, aztán úgy a regény kétharmadánál történik meg a gyilkosság. Történik mindez azért, mert Maigret névtelen levelet kap, ami előre jelzi a bűntényt. A regény nagy része gyakorlatilag abból áll, hogy Maigret beszélget a ház lakóival, és próbálja feltérképezni a viszonyokat. Amik nem túl bonyolultak. A jó alapötletből (már ha eltekintünk tőle, hogy Agatha Christie húsz évvel korábban kitalálta) nem kerekedik ki igazán jó történet. A gyilkosság elkövetése után a főfelügyelőt egyenes út vezeti el a tetteshez, semmi faxni. Vagyis, hogy pontos legyek igazából ki sem derül, ki volt a tettes, mert a gyanúsított nem vallja be, a felügyelőnek meg nincs bizonyítéka. Majd bevallja, ezzel búcsúzik a végén, ami lássuk be, elég szokatlan befejezés egy kriminek. És mindehhez még a szokásos körítést sem kapjuk meg, ami az igazi Maigret-történetet teszi.
Maga a történet sem áll túl erős lábakon, mert hát honnan is tudhatta volna a névtelen levelek írója, hogy gyilkosság fenyeget, méghozzá hamarosan? Sehonnan. És a felügyelő megjelenése miért gyorsította volna fel az eseményeket? Inkább el kellett volna riasztania a gyilkost normális esetben. No meg a gyilkosság módja: spoiler
Összességében gyengécske kis történet, ma már ezt nem hiszi el senki.

(Nem ártana a két kiadást szétválasztani, mert a korábbi Európa kiadás három kisregényt tartalmaz, míg ez az újabb Park kiadás csak a címadó kisregényt.)

>!
Park, Budapest, 2005
182 oldal · ISBN: 9635303416 · Fordította: Wessely László
2 hozzászólás
>!
lencsemate IP
Georges Simenon: Maigret habozik

Valahogy Simenonban sosem lehet csalódni. Nem is a bűntények és azok megoldása a lényeges, nem úgy olvasom, hogy izgulok és próbálom kitalálni, hogy ki lehet a gyilkos, hanem imádom a hangulatát és persze Maigret-t magát. Remek krimi, az ötletes csavarok mindezekhez „csak” kiegészítők, igazából tényleg az az érdekes, hogy Maigret milyen érzelmekkel áll az adott bűntényhez, és éppen ezért szerettem nagyon a Maigret és a padon üldögélő embert, bár tényleg mindhárom kötetben található írás jnagyon jó.

>!
A_Christi
Georges Simenon: Maigret habozik

Nagyon tetszett:) Szerintem ebben a részben Maigret felügyelő igen agyafúrt volt. A történet jól felépített volt. A karakterek jól kidolgozottak voltak.

>!
mrumus
Georges Simenon: Maigret habozik

Nagyon tetszett, semmilyen általam eddig olvasott krimihez nem hasonlítható. Illetve talán a Wallander-sztorikhoz annyiban, hogy a rendőrség munkájának mindennapi mechanizmusa, a bürokratikus jellege itt is megjelenik, de míg a Mankell könyvekben ezt sokszor vontatottnak éreztem, itt egyszerűen hozzátartozik a hangulathoz. Lustán, kellemesen hömpölyögnek ezek a történetek, de mindvégig érdekesek, soha nem untatják az olvasót, még ha nincs is meg bennük a krimikre általában jellemző felfokozott feszültség. De épp ez a varázsuk, valahogy úgy haladnak a történetek ahogy Maigret járását képzelem az utcán: higgadtan, lassan, magabiztosan, magába szippantva az őt körülvevő milliőt… egyszerűen csak el kell merülni bennük.


Népszerű idézetek

>!
Bla IP

Louis Thouret is sárga cípőt vásárolt magának, és Maigret szemében ez jelentett valamit.
Először is a szabadságot jelentette, erre megesküdött volna, hiszen mindaddig, amíg a híres cipő a lábán volt, szabad embernek tekintette magát. Azt jelentette, hogy feleségének, sógorainak és sógornőinek nem volt hatalma fölötte mindaddig, míg újra fel nem vette fekete cipőjét.

54. oldal

2 hozzászólás
>!
Bla IP

Mivel a házmesterné említette a calvadost, és csakugyan hideg volt, ivott egyet. Aztán zsebretett kézzel átment a köróton, majd benézett abba a közbe, ahol Louis urat meggyilkolták.

35. oldal

>!
Bla IP

Hiába kereste a csengőt. Kiabált, de nem kapott választ. Egy kutya jött oda, hozzádörgölődzött.

169. oldal

>!
Bla IP

Az épület tehénistálló volt, de olyan tisztaság uralkodott benne, mint egy lakóházban. Mindenhol vörös tégla, ettől meleg, szinte elegáns fény ömlött el az istállón. A vizet lefolyók vezették el. A jászlakba gép osztja szét a takarmányt. És minden állás mögött egy csiga, amiről Maigret csak később tudta meg, mire szolgál: a tehenek farkát tartja fejés közben, hogy a tej ne szennyeződjék be.

169. oldal

>!
Jesper_Olsen

Többnyire úgy képzeljük el az embereket, amilyennek szeretnénk őket.

345. oldal

>!
Bla IP

Szerencsés fickó! Maigret úgy nézett utána, mint gyerekkorában arra az osztálytársaira, akit a tanító valamilyen megbízatással elküldött. Neki csak a szokásos munka maradt. Papírok, mindig csak papírok…

302. oldal

>!
Jesper_Olsen

Sógorom, Landin, Hortense férje csak éjjel érkezik a kék expresszel.

65. oldal

1 hozzászólás
>!
Jesper_Olsen

Reggel nyolc óra lehetett. A köd még nem szállt fel teljesen, de érezni lehetett, hogy mögötte szép, derült nap várakozik.

213. oldal

1 hozzászólás
>!
Jesper_Olsen

Nem lehet boldoggá tenni az embereket akaratuk ellenére. … Viszont ami a boldogtalanná tevést illeti…

425. oldal

>!
Bla IP

Tele volt a kirakat áruval, voltak ott jeggyűrűk, hamis gyémántok, talán valódiak is, ébresztőórák, karórák és ízléstelen faliórák.

35. oldal

Kapcsolódó szócikkek: jegygyűrű

Hasonló könyvek címkék alapján

Amélie Nothomb: Ördögi kozmetika
François Emmanuel: A mélabús gyilkos
Böszörményi Gyula: Nász és téboly
R. Kelényi Angelika: Bűnös örömök városa
Stephen King: A halálsoron
Arthur Conan Doyle: Sir Arthur Conan Doyle összes Sherlock Holmes története I-II.
Carrie Cooper: Ügynök tűsarkúban
Terry Hayes: Nevem Pilgrim
Dan Wells: Nem akarlak megölni
Chris Carter: Halállista