Maigret ​és a hajnali vendég (Maigret) 89% 20 csillagozás

Szerettem ezt a Simenon-kötetet is, habár az elbeszélések távolabb állnak tőle, de szerettem ezeket. Hát igen. Maigret mindig rajongásom tárgya – mindegy, hogy regény vagy elbeszélés. :-)
Ahogyan olvastam a történeteket, arra jöttem rá, hogy láttam ezeket filmen nagyon régen. Jó lenne, ha a televízió az ilyen filmeket is leadná, nemcsak a mindenféle ezerszer leadott sorozat ezeregyedik ismétlését. Michael Gambon remek Maigret volt, bár Bruno Cremer sem volt rossz.
Nos, de visszatérve a könyvhöz. Itt is élénken előttem játszódtak az események, éreztem az esőt, magam előtt láttam a cukrászdát, Maigret-vel egyutt szerettem volna felpofozni a fiatal lányt…
Jó volt, nagyon jó. Szerettem mindegyik elbeszélést.

Napi egy történetet olvastam ebből a kötetből. Rövid kis nyomozások, talán egyik-másik regényként kibontva jobb lett volna.
Hétfő úr: valószínűtlennek éreztem a megoldást, hogy így lehet valakit eltenni láb alól. De persze könnyen lehet, hogy működik a dolog. Egy biztos, nem fogom kipróbálni :)
Pigalle utca: itt igazán élt M, gyorsan és hatékonyan dolgozik, de a mellékszereplőket már korábbi ügyekből ismerte.
A bayeux-i gazdag özvegy: Talán ez is jobb lett volna hosszabb verzióba, eléggé egyértelműen nem passzolnak a szereplők elmondásai. A megoldás viszont ötletes.
A vízbefúltak fogadója: Itt ittak a legtöbbet :)
A hajnali vendég: 30 év munkaviszony után két nap múlva nyugdíjba vonul a felügyelő, jut még neki egy ügy, ami majdnem kifog rajta. Itt is azt éreztem, hogy hosszabb regényként jobb lett volna.

Három rövid kis Maigret történet a jól megszokott hangulattal és szereplőkkel. A nyomasztó hangulatú közegben dolgozó nyomozó ezúttal is sikerrel tesz pontot az ügyek végére, fanyar humora is a régi. A történetek ugyan semmi kiemelkedőt nem nyújtanak, de a Maigret-sztoriktól megszokott kikapcsolódást és rövid szórakoztatás igen. Legjobban az utolsó novella tetszett, amiben egy vidéki lány kerül fel rokonokhoz a nagyvárosba, ahol aztán egy gyilkosság gyanúsítottjaként mindenféle vizsgálódásnak és Maigret felügyelő válogatott megalázó vallatási procedúrának veti alá, a lány azonban nem mond semmit, csak sejtelmesen mosolyog olykor.. Végül talán tényleg kiderül, hogy ártatlan és a bűnöst egész máshol kell keresni, de szerencsére erre Maigret is rájön.. :)

Maigret mindig jól esik!

Maigret igazi régi vonalas nyomozó, aki terepre megy, folyton pipázik és iszogat, közben meg úgy megoldja az ügyeket. A legjobban az utolsó novella tetszett, amikor két nappal a nyugdíjazása előtt még befut egy hívás, aztán jöhet az ügy is. Jó könyv.

Szeretem, ahogy Simenon az első pár mondattal megteremti azt a különös, egyedi hangulatot, amely jellemző az írásaira. Ahogy az első novella elején Maigret az esőben álldogál egy ház előtt, engem már azzal elvarázsolt. A remek történetek egyetlen hibája, hogy túl rövidek, így a bűnügyek felderítése kicsit kapkodósra, elnagyoltra sikerült (a hosszabb A bayeux-i gazdag özvegy kivételével). Ez az első Park kiadós Maigret-m, egy akcióban ötszáz forint volt (nagyon megérte). Igényes és szép kis könyv térképekkel, és egy szellemes pipás könyvjelzővel, amelyen rajta van az összes megjelent kötet.
Végszóként annyit, hogy Maigret elég kemény hangnemben teszi helyre az újságírókat, manapság ezt már biztos nem engedhetné meg magának :)