Maigret ​első nyomozása (Maigret) 83% 23 csillagozás

Maigret első nyomozása, amelyre kapitánya azért kéri fel, hogy Párizs egyik leggazdagabb családjában előfordult ügy gyorsan feledésbe merülhessen. De maga is meglepődik, mert az ifjú titkár – várakozása ellenére – oly szorgalmasnak és éleseszűnek bizonyul, hogy kideríti azt. Eközben része lesz a csalódás és a megalázottság, de Maigret majd élete árán is a klasszikus igazságra tör. Jutalma nyomozói előléptetés. Nagyon jó kis történet, élvezettel olvastam a XX. századelő körülményeiről szeretett Párizsomban, ahol a sör és a calvados helyenként – nem is ritkán – megfűszerezi a nyomozói életet. Élveztem a tavaszt a városban, miközben az ifjú Maigret – a fennsőbbség ellenére – megoldotta az ügyet, amelyet már csak kozmetikázni lehetett.

Jules Maigret (tegye fel a kezét, aki tudta, hogy mi Maigret keresztneve! spoiler még csak 26 éves, friss házas, túl van pár közrendőri éven – nem volt tanulságok nélküli időszak, egyszer pl. elkapott egy zsebest, de az hívott rendőrt őrá, a tolvaj meg eliszkolt… szóval van tanulnivalója elég. Most éjjeli ügyeletben magol a nyomozói vizsgára, s hopp, egyszer csak az ölébe hull a szerencse: az első ügy, ami az övé lehet, ha okosan kezd hozzá… És amelyben aztán olyan mélyre ássa magát, hogy a kedve is elmegy élete hivatásától…
Ez az eset pedig nem csak homályos – először azt kell kiderítenie, van-e „ügy” egyáltalán – és olyan szaftos, hogy Balzac is megnyalta volna mind a tíz töltőtollát, arisztokraták és cselédek, főnyomozók és svindlerek lépnek színre, a kék vér és a pénz szaga elegyedik valami mérgező parfümben, és minden szereplő azon dolgozik (mellékesen), hogy kiábrándítsák kopónkat a zsaruhivatásból… És majdnem sikerül is, ám végül, megannyi fura italon és némi erőszakon túl, Maigret-nk beléphet álmai irodájába, felügyelői rangban.
(Itallap: spoiler)

Maigret még nem sokat haladt felfelé a ranglétrán, feleannyi idős, mint általában. Tapasztalatlan, már-már esetlen, egy vendéglős is kioktatja a mesterségéről, a felügyelők pedig ügyet sem vetnek rá, amikor belép a sörözőbe. Akad egy ügy, amely által talán közelebb kerülhetne álma megvalósításához, hogy a Bűnügyi Rendőrségnek dolgozhasson. A szóban forgó eset azonban kényes, egy a párizsi társadalmi életben ismert és elismert családot érint. Maigret még nem találja fel magát magasabb körökben, csetlik-botlik, mire (magán)nyomozása eredményre vezet. Közben sok fejfájást okoz neki a huszadik századeleji francia szokásjog, miszerint a gazdag ember még ha bűnös is, nem biztos, hogy fény kell rá derüljön. Elvégre kinek hiányzik a botrány, ha el is lehet tussolni bizonyos ügyeket?

Bár ebben a könyvben olvashatunk az első nyomozásról, időrendben nem ez az első megírt Maigret történet. Zavaró volt a sok jövőre való előreutalás.
Jules Amédée François Maigret (merthogy ez a teljes neve, ezt leírva is olvashatjuk) nagyon zöldfülű még. Talán túlságosan is…
A történet 1913 áprilisában játszódik, amikor 26 éves Jules, 5 hónapja házas és már 4 éve rendőr. Az alkoholt már fiatalon is meglepően jól bírja. Az eset megoldására persze nem lehet rájönni ezúttal sem, de ezt már megszokhattuk. (És Maigret-nél nem zavar ez, míg sok más kriminél igen.)

Érdekes volt a fiatal Maigret-ről olvasni, engem egy kicsit bosszantott is. Jobban szeretem, amikor már megvannak a maga módszerei meg csapata, itt olyan elveszett volt még. Madame Maigret hozta a formáját, rajta semmilyen változást nem láttam a későbbiekhez képest. Rajongóknak mindenképpen csemege ez a kötet, de én örülök, hogy a legtöbb kötetben már egy tapasztalt nyomozóról olvashatok.

Ahogy ennél a kötetnél is írtam… https://moly.hu/konyvek/georges-simenon-maigret-csapdat-allit

A Maigret nyaralni megy elolvasása után felbuzdulva, beszereztem az első esetet leíró kötetet. Itt ért az első csalódás, mert a történet 1913-ban játszódik az író folyamatosan utal benne későbbi regényeire, hol milyen szokásokat vesz fel Maigret. Ez elég idegesítő volt.
A fiatal, kezdő nyomozó maga kezd nyomozni, mikor az esetbe botlik. Néhol a sok leíró rész egy kicsit unalmasnak találtam. Bár csak pár Simenon regényt olvastam, jó volt egy kicsit a főszereplő múltjával megismerkedni.

Mióta elkezdtem a Maigret regényeket olvasni, szerettem volna egy olyan regényt olvasni, amiben a kezdőként ismerjük meg Julest. Megkaptam, és nagyon tetszett, csak a jövőbe való nagy kitekintések zavartak kissé.