Az ​elátkozott hajó 75 csillagozás

Georges Simenon: Az elátkozott hajó

Sokat ​látott matrózok azt mondják, létezik egy átok, amely a világ bármely pontján sújthatja a hajókat, ráadásul senki nem tudja pontosan, hogy mi rá a magyarázat. Talán csak a véletlenek kegyetlen összjátékáról van szó.

Baljóslatú események egész sorozata kezdődhet egészen ártatlan módon, de egy tapasztalt tengerész látja a különbséget. Hirtelen, minden ok nélkül elpattan egy árbockötél, és eltöri az egyik matróz karját. Egy hajósinas megvágja az ujját krumplihámozás közben, és másnapra belehal a sebfertőzésbe. És ez csak a kezdet.

Petersen kapitány, a Norvég-tenger tapasztalt tengeri medvéje már a kihajózáskor érzi, hogy valami nincsen rendben a fedélzeten. Amikor végül bekövetkezik a szerencsétlenség, gyanakodni kezd nem csak a legénység új tagjaira, hanem az utasokra is, kivétel nélkül. Hamarosan kiderül, hogy bűnöző rejtőzik köztük, a hajónak azonban folytatnia kell útját észak felé. A fedélzeten egymást követik a furcsa események, és Petersen egyre… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1932

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2013
144 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155272301 · Fordította: Barta Tamás

Kedvencelte 1

Várólistára tette 15

Kívánságlistára tette 13

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

szadrienn P>!
Georges Simenon: Az elátkozott hajó

Átok sújtotta hajó Norvégia partjainál, avagy a gyanútlan olvasó esete egy belga szerzővel, aki bebizonyítja, hogy minden út Skandináviába vezet.
Csipkézett fjordok, hó, jégeső, dermesztő hideg, tengeribetegség, és még egy gyilkos is ott bujkál valahol a fedélzeten.
Fájón hiányoltam Maigret főfelügyelőt és mérhetetlen alkoholfogyasztását, aminek színes részleteit annak idején versengve idézgettük ki a kedves Molytársakkal.
Megkaptam helyette a kiszámíthatatlan tengert és a hajózás izgalmait, továbbá az egymást figyelő, összezárt, szűk közösség gyanakvását és félelmeit.
Simenon művei több műfaj stílusjegyeit hordozzák magukon, valahol a krimi és a lélektani regény határán állnak, nem igazán az izgalomkeltésben, hanem inkább az apró részletek, hangulatok megragadásában erősek, emlékezetesek.

Bla IP>!
Georges Simenon: Az elátkozott hajó

Sajátos hangulatú Simenon-krimi. Egy zárt környezet a hajón, átok vagy pech sorozat, de történik egy gyilkosság ahogy minden krimiben –, aztán jó szerzőnk az utolsó oldalakig fokozza a feszültséget, mielőtt megoldaná az ügyet. Egyszerű történet, vázlatos karakterek, érzékletes Norvégia – különösen az északi, parti települések kiszolgáltatottsága…

2 hozzászólás
Szürke_Medve>!
Georges Simenon: Az elátkozott hajó

Azt szokták mondani, hogy a hajóskapitány a hajója fedéldezetén Isten után az első. Egy személyben ő a vezér, bíró, a pap aki esket, temet ha kell, és ha bűncselekmény gyanúja merül fel akkor a nyomozó is. Petersen kapitányra is ez a kötelesseg hárult.
Szeretem a hajókat, és minden hajózással kapcsolatos dolgot, ezért választottam egy krimis kihíváshoz ezt a könyvet. Simenon itt nem Maigret felügyelővel dolgozik, hanem egy hajóskapitánnyal, aki a hajóját körüllengő, furcsa eseményekre keres magyarázatot, miközben embereinek fejében már a tengerészbabonák elátkozott hajója jár, sorsuk kapcsán.
Könnyed, szórakoztató regény volt. Tetszett.

1 hozzászólás
Kovaxka P>!
Georges Simenon: Az elátkozott hajó

Azzal együtt, hogy úgy fest, sosem leszek Simenon nagy rajongója, el kell ismernem: kevesen írnak/írtak ilyen (szép)irodalmi krimit. Tökéletes a hangulatteremtés, a felvezetés, a szereplők – különösen Petersen kapitány – bemutatása. A Norvég-tenger miatt választottam, kíváncsi voltam, mit tud a szerző Franciaországon kívül. Nem hiába utazott annyit Simenon: elképesztően hiteles a tengeri utazás bemutatása, a jeges szelet, a sós permetet, később a metsző hideget a bőrömön éreztem, együtt émelyegtem az utasokkal. Minden adott a zárt szobás rejtélyhez, csak Maigret hiányzik. Helyette lassacskán a kapitány rakja össze, hogy ki a felelős a történtekért. Van feszültség, de sajnos izgalom egy szál se, a rutinosok gyorsan kikövetkeztethetik a tettes személyét, bár az indítékot kevésbé. Hamar végére értem a novellányi műnek, de fanyar, borongós hangulata még sokáig velem maradt.

2 hozzászólás
Márta_Péterffy P>!
Georges Simenon: Az elátkozott hajó

Szörnyen rég olvastam Simenon-t, és sosem szerettem igazán. Az elátkozott hajó címe rögtön megtetszett, nagyon szeretem a hajókat!
A könyv eleje nekem nehezen indult, már majdnem félbehagytam, és egyszer csak igen érdekes lett, muszáj volt olvasni.
Különös szereplők, különös hangulatok, krimi is, nem is.

ViraMors P>!
Georges Simenon: Az elátkozott hajó

Nagyjából egy órával az indulás előtt sejlett fel először Petersen kapitányban a gyanú, hogy tengeri átok sújtja a fedélzete.

Hogy átok, vagy nem átok, végül nem derül ki, mindenki hihet, amit szeretne, de az egyszer biztos, hogy Polarlys útja meglehetősen viszontagságosra sikeredett. Havas, szeles, viharos rejtélyt kapunk ezúttal Simenontól. A hajó gyakorlatilag az első oldalakon felhúzza a horgonyt, és annak ellenére, hogy jó pár kikötőben megáll, a tényleges történet a fedélzeten zajlik, sok tekintetben leszűkítve az író és a szereplők mozgásterét, de persze nem kell sokáig várni, hogy elszabaduljon a pokol… Ami egy nyugodt, februári hajóútként kezdődött, alig néhány utassal, hamarosan macska-egér játékká válik. A fedélzeten gyilkosság történik, a tettes gyakorlatilag bárki lehet, hisz az utasok nagyját és a legénység egy részét is induláskor látták először. Valaki nem az, akinek mondja magát, és a bajok még csak elkezdődtek…
Ahogy az Simenonra általában jellemző, nem egy kapkodós történet. A kapitány figyel, apránként kérdezősködik, végül részben megoldja a rejtélyeket, részben kiugrasztja a nyulat a bokorból. A könyvet végig a hangulat határozza meg, a szél, a hó, a hideg, a vihar eléggé rátelepszik a szereplőkre és az olvasókra is. Bár túl sok meglepetés nem ért, történetként érdekesnek találtam, bár voltak zavaró elemek. Egyrészt: a szereplők, akiknek neve helyett csak funkciója volt. Másrészt: spoiler
Amitől pedig kicsit furcsává vált az olvasás, de erről abszolút az én agyam tehet: egész végig a Piszkos Fred, a kapitány járt a fejemben olvasás közben :D

ggizi>!
Georges Simenon: Az elátkozott hajó

Ez a könyv a legjobbkor talált meg!
Egy Norvégia partjai mentén északra futó szállítóhajón vagyunk, és az ott zajló enyhén nyugtalanító történéseket követhetjük nyomon Simenon nyugalmas stílusában. Elzárt közeg, viharos jeges tenger, fura utasok és egy tengerészátokkal (külső szemlélőnek szimpla pechsorozattal) sújtott hajó. No meg egy kis gyilkosság, ami ha nem is annyira látványosan, de azért felkavarja a kedélyeket. Abszolút tetszett a könyv hangulata és bár csak a jeges hideg és a hajózási „élmény” jött át, az egyszerű vonalvezetés mellett feszültség és izgalom sehol nem volt, mégis nagyon jólesett olvasni.

Joxer >!
Georges Simenon: Az elátkozott hajó

Amikor a krach beüt, és a dominó dőlni kezd. Egy hajó utasai és személyzete közül nem mindenki az, akinek mondja magát, és mint szép lassan kiderül gyilkosságok is száradnak egyesek lelkén. A történet annyira káoszos, hogy a kisregény legvégéig nem voltam biztos benne, hogy a sok gyanús ember közül ki bűnös és ki ártatlan. Az egész sztorinak remek körítést ad a háborgó havas és fagyos tenger, a kicsit értetlen kapitány és a félszeg segédtiszt viselkedése.

gab001>!
Georges Simenon: Az elátkozott hajó

Egyre ritkábban fordul elő, hogy csupán a borító miatt veszek meg vagy olvasok el egy könyvet, ez azonban mégis egy ilyen olvasmány volt. A történet helyszíne egy hajó, ahogy az a cím alapján gondolható, viszont kevesebb misztikum volt benne, mint amire számítottam. Egy bűneset megoldása során követhetjük nyomon a kapitány gondolatait. Maga a rejtély kellően csavaros, viszont a hangulat, a leírás vontatottsága miatt valahogy mégsem erre kerül a hangsúly. Sokkal inkább a hajózás és a hajós életet kísérő lelkiállapot áll a középpontban. Ez komoly csalódást okozhatott volna, ha nem olvasok előtte értékeléseket, így viszont számítottam rá, s ezzel együtt is tetszett. Fogok még olvasni az írótól.

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2013
144 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155272301 · Fordította: Barta Tamás
Fearzone>!
Georges Simenon: Az elátkozott hajó

Popcorn az agynak. Bar en a hajos tortenetekben mindig varom, hogy Piszkos Fred feltunjon a lathataron:)

(Ismet Rejtot kell olvasnom) :)

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

nemleh>!

Energikus, tömzsi, sűrű kis ember volt.

8. oldal, 1. fejezet - Tengeri átok (Agave Könyvek, 2013)

4 hozzászólás
Bla IP>!

A rendőrfőnök autón érkezett, csak egy fekete nadrágot és egy szőrmekabátot húzott a pizsamájára. Sovány és arisztokratikus férfi volt, aki úgy jártkelt a világban, mint egy szalonban, ahol csupa nagyvilági emberrel társaloghat.

40. oldal

Joshua182>!

Így megtapasztalhatta már, hogy léteznek rendkívül, sőt ijesztően izgága nők, akik képtelenek egy takaros és kényelmes faházban leélni az életüket.

83. oldal, Agave 2013

Joshua182>!

– Úgy tűnik, önök még mindig nem értik! Mint ahogy azt sem tudják, hogyan kell kikérdezni az embereket! A saját nyelvükön kell hozzájuk szólni, bizony… A drogfüggővel a drog nyelvén…

126-127. oldal, Agave 2013

Joshua182>!

A nap további része nyomott hangulatban telt. A táj önmagában elég lett volna a neuraszténia kialakulásához.

130. oldal, Agave 2013

Belle_Maundrell>!

Van egy rontás, amely a világ minden tengerén megtámadja a hajókat.

(első mondat)

Belle_Maundrell>!

Petersen nem tudott rájönni, mi keltette benne aznap reggel az üresség érzését. Üresnek tűnt az ég, amely felhők nélkül is komor szürke színt öltött. Üres volt a hajó, ahol az emberek céltalanul, kedvetlenül lézengtek. Üres volt ő maga is…

24. oldal, 2. A titokzatos utas


Hasonló könyvek címkék alapján

Agatha Christie: Nyaraló gyilkosok
Mario Puzo: A Keresztapa
Jo Nesbø: Vérhold
Cserhalmi Dániel: Szibériai csapda
Don Winslow: Drogháború
Tom Rob Smith: A 44. gyermek
Riley Sager: Várj, amíg sötét lesz
J.D. Barker: Szíve helyén sötétség
Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya
Dennis Lehane: Viharsziget