Az ​Atlanti-óceán nagy kalandjai 10 csillagozás

Georges Blond: Az Atlanti-óceán nagy kalandjai

Az ​Atlanti-óceán nagy kalandjai – írja a szerző. Ez szokatlan cím nem is olyan különleges, mert kalandok sorozata játszódott le ezen a hatalmas víztükrön az ókortól napjainkig. Gondoljunk csak a vikingekre, Kolumbuszra és Magellánra, a kalózokra és a hajótörésekre, a Hoorn-fok viharos térségeire, de kaland az is, milyen kincseket adott az emberiségnek az Atlanti-óceán az olajtól a heringig és a tőkehalig, s milyen áldozatokat kívánt ezek megszerzése az óceán vízéből.
Georges Blond, a francia népszerűsítő irodalom reprezentánsának irása olvastán izgalmas események résztvevőivé válik az olvasó. Megtudjuk, mit érezhetett a Titanic parancsnoka, amikor jéghegynek ütközött a hajója, vagy azt, milyen ember volt Francis Drake, I. Erzsébet angol királynő kalóza. Olvashatunk a hajók fejlődéséről a klipperektől a rabszolgaszállító hajókon át a gőzhajókig s a Kék Szalagért vívott versenyekről. Emléket állít a szerző az óceán első átrepülőinek, magányos hajósainak és hajótöröttjeinek is.… (tovább)

Eredeti cím: La grande aventure des océans – L' Atlantique

Eredeti megjelenés éve: 1972

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Világjárók Gondolat

>!
Gondolat, Budapest, 1985
284 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632815025 · Fordította: Gyáros Lászlóné

Enciklopédia 3

Szereplők népszerűség szerint

Joshua Slocum


Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

Wiggin77 P>!
Georges Blond: Az Atlanti-óceán nagy kalandjai

Színes, rendkívül érdekes és olvasmányos tabló az Atlanti-óceánról. Sok-sok érdekes dolgot érint: az első hajósoktól kezdve a vikingeken át a kalózokig. Mesél a felfedezőkről, Magellánról és Kolumbuszról, Drake utazásairól és még számos más érdekességről. Szó esik az Atlanti-óceánt áthajózó bátor tengerészekről, az óceánt a levegőből meghódító Lindberghről, Heyerdahl útjairól. A Kék Szalagról és a nagy óceánjárókról, a Titanic katasztrófájáról. A halászatról, a lazacok vándorlásáról, a Sargasso-tenger angolnáiról.
Számos érdekes téma. Nagyon élvezetes olvasmány volt!

3 hozzászólás
anesz P>!
Georges Blond: Az Atlanti-óceán nagy kalandjai

Mint a vizek nagy rajongója örömmel olvastam ezt a könyvet. Inkább csak témákat vet fel egy- egy példa taglalásával, mégis jól összefoglalja az óceán nagy kalandjait. A kíváncsiságomat felkeltette, így majd jobban utánajárok a témáknak. Főleg a régebbi korok érdekelnek, de jó volt egy kis modernitást is olvasni, már ha 1972 azt jelenti. :-)
Néhány téma a teljesség igénye nélkül:
– Atlantisz maradványai az Azovi – és Kanári – szigetek ?
– vikingek
– Tengerész Henrik
– Jacques Cartier és Kanada felfedezése
– hajóhitvesek
– repülés
– katasztrófák
– kísértethajók: Mary – Céleste rejtélye
– Monaco és az Oceanográfiai Múzeum

Zimmermann_Zita>!
Georges Blond: Az Atlanti-óceán nagy kalandjai

Érdekes gyűjtemény az Atlanti-óceánnal kapcsolatos történetekből, de mivel a téma elég széles, szükségképpen kissé felületes összefoglaló lett. Az egy csillag levonás annak köszönhető, hogy eléggé ugrált a témakörök között (olajfúró tornyok, aztán a hajózás története vissza az időben az ókortól kezdve, majd repülés, aztán megint hajózás stb.), valamint a Titanic-kal kapcsolatos részben felfedeztem pontatlanságokat (elég sokat olvastam mostanában a témában, ezért tűnt fel).

pwz I>!
Georges Blond: Az Atlanti-óceán nagy kalandjai

Most ilyen „felfedezős” hangulatban vagyok. Olvasmányos, jó kis könyv, sok történettel! A műfajt szeretőknek biztos tetszik. Nekem igen!

Mileva>!
Georges Blond: Az Atlanti-óceán nagy kalandjai

Remek.
Sztori, sztori, sztori – a felfedezés vágyáról, a versengésről, a merészségről, rémséges hajótörésekről és diadalmas győzelmekről, hajózásról és repülésről. Atlantisztól Amelia Earhartig (meg egy kicsit tovább)
Imádtam, főleg a hátborzongató részeket…

dzsobacsi>!
Georges Blond: Az Atlanti-óceán nagy kalandjai

Sztorizgatós, olvasmányos. De inkább anekdotaszerű, nem mindig lehet tudni mi alapul tényeken, és mi az írói képzelet szüleménye. Érdekes témákat villant fel, de egyiket sem járja igazán körbe. A sok történetből pedig nem sok maradt meg bennem a könyv végére.


Népszerű idézetek

Wiggin77 P>!

Joshua Slocum 1898. június 28-án kötött ki az új-angliai Newport mellett.
– Eleget utaztam, most nyugodtan szeretnék csücsülni a saját kis házamban.
A West Tisbury településhez egészen közeli vidéken vásárolta meg a vityillóját. Az újságírók megkérdezték tőle, hogy miért éppen ezt a helyet választotta.
– Végigjártam néhány temetőt, és a sírfeliratokat böngészve azt láttam, hogy ezen a környéken meglehetősen sok ember hal meg százéves vagy csaknem százéves korában.

273. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1898 · Joshua Slocum · Newport, Rhode Island
Wiggin77 P>!

A nagy rejtély azonban továbbra is megoldatlan marad: hogyan lehetséges, hogy a nyílt tengerről minden lazac tévedhetetlenül visszatalál az onnan nyolcszáz vagy még több kilométerre lévő eredeti ívóhelyéhez? Honnan ismeri fel csalhatatlan biztonsággal a folyó torkolatát, illetve a mellékfolyókat?

254. oldal

Wiggin77 P>!

A nőstények, amíg felúsznak a folyamokon a kisebb folyók és patakok felé, megnőnek és meghíznak: kifejlett angolnákká válnak. Semmi sem állíthatja meg őket. Ha kell, elhagyják a vizet. hogy megkerüljék az útjukba tornyosuló akadályokat. Sajátos felépítésű kopoltyúik fedői oly szorosan záródnak, hogy az angolnák órákig, szükség esetén egy-két napig is kibírják víz nélkül. Úgy siklanak a fűben, akár a kígyó. Némelyek egyik pocsolyától, tócsától a másikig vándorolnak, messze a szárazföld belsejében. Előfordul, hogy a folyó- vagy állóvizektől olykor több kilométerre lévő tanyák kútjaiból már évek óta ott élő és hatalmassá nőtt angolnákat húznak fel a parasztok. Még a nagy európai városok csatornáiban, a metróvonalak vízgyűjtőiben is találtak a Sargasso-tengerben kikelt angolnákat.

252. oldal

Wiggin77 P>!

Kissé csodálkoztak az emberek, amikor látták, hogy Joshua ősszel ismét útra készülődik.
– Csak azért, nehogy télikabátot kelljen vennem. A telet a Karib-tenger valamelyik szigetén töltöm.
Ezt a kirándulást minden esztendőben megismételte: a fecskékkel együtt távozott és érkezett.
1909 tavaszán, nem sokkal hazatérése után, ismét útnak indult, de előtte jókedvűen megünnepelte hatvanötödik születésnapját.
– Még nem vagyok elég öreg ahhoz, hogy nyugalomba vonuljak, és a Spray ma is jó hajó. Újabb hosszú sétára indulunk.
Kifutott a tengerre, és soha többé nem tért vissza. A nyílt óceánon, viharban halt meg? Vagy egy ostoba baleset áldozata lett, a tengerbe esett és megfulladt?
A földet magányosan megkerülő első tengerész ugyanis nem tudott úszni. És soha nem is tartotta szükségesnek, hogy megtanuljon.

273. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Geoff Tibballs: A Titanic
Walter Lord: A Titanic pusztulása
Don Lynch – Ken Marschall: A mélység kísértetei
Dan Simmons: Terror
Timothy Brook: Vermeer kalapja
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Fekete lobogó
Jules Verne: Jutalomutazás az Antillákon
Daniel Defoe: Robinson Crusoe élete és viszontagságai
James Cook: Utazások a világ körül
Roald Amundsen: Roald Amundsen északi útja