Tuf ​utazásai 78 csillagozás

George R. R. Martin: Tuf utazásai

Jóval ​azelőtt, hogy a Trónok harca nemzetközi sikerré vált, George R. R. Martin a kozmoszt mutatta be hű olvasóinak. A Tuf utazásai a bohókás és megnyerő Haviland Tuf, az akaratlan hős története, aki bolygóról bolygóra járva igyekszik helyesen cselekedni.

Haviland Tuf egy tisztes űrkalmár, ráadásul nagy macskarajongó. Hogyan történhetett meg, hogy a világegyetem legalantasabb gonosztevőit megelőzve büszke tulajdonosává vált a Föld legendás Ökomérnöki Alakulata legutolsó maghajójának? Tulajdonképpen nem is fontos, az viszont annál inkább, hogy jó kezekbe került az emberi űr legveszélyesebb fegyvere. Olyan kezekbe, melyek immár ezernyi leírhatatlan lény sejtanyaga felett uralkodnak.

Tuf ezen egyedi felszereléssel lát neki, hogy megoldja a távoli világokat kolonizáló emberek miatt támadt problémákat: ellenséges szörnyek megszállását, párosodásfüggő népességet, egy diktátort, aki kórságok terjesztésével érvényesíti az akaratát… E… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1987

Tartalomjegyzék

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2021
420 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634198567 · Fordította: Ballai Mária, Kőszeghy Ágnes, Sárpátki Ádám, Benkő Ferenc, Molnár Berta Eleonóra · Illusztrálta: Janet Aulisio
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2021
420 oldal · ISBN: 9789634198574 · Fordította: Ballai Mária, Kőszeghy Anna, Sárpátki Ádám, Benkő Ferenc, Molnár Berta Eleonóra · Illusztrálta: Janet Aulisio

Enciklopédia 1


Kedvencelte 3

Most olvassa 1

Várólistára tette 87

Kívánságlistára tette 95

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Amál P>!
George R. R. Martin: Tuf utazásai

Szeretem a novellákat, és ez a rövid történetekből álló novellaregény nekem nagyon tetszett. Főleg, hogy a főszereplő Haviland Tuf is ugyanolyan macskabolond, mint én. Nagyon szórakoztató volt végig kísérni az utazásai során, ahol különböző problémákat oldott meg. Amelyek igazából elgondolkodtattak egy csomó dolgon, hogy mihez is van az embernek joga, és hogy tényleg mi vagyunk-e a fejlődés csúcsán? A fél csillag levonás azért , mert Tuf néha már nagyon idegesítő volt.

Nuwiel P>!
George R. R. Martin: Tuf utazásai

Martin élete legnagyobb hibáját követte el valószínűleg azzal, hogy belekezdett A jég és tűz dala ciklusba, hiszen ahogy az Álomdalokban is megjegyezte, egy dolog nem megy neki igazán: a befejezés. A novellái, kisregényei és önálló regényei, mint például a Lázálom is remek alkotások, a Tuf utazásai pedig ezek sorába illik.

A könyv egy úgynevezett fix-up novel, pongyola magyar megfogalmazásként önálló novellák összegyúrva némi körítéssel egy egységes történetté. Itthon nem tudom, van-e rá példa, de ha mást nem, Isaac Asimov Alapítványát mindenki ismeri, ami szintén ugyanígy keletkezett. Tuf két története az Álomdalok II-ben is megjelent, lásd @FélszipókásŐsmoly polcát az Ezer Világról: link.

A kötet akkor is kellően szórakoztató, ha csak a strandra akarja valaki levinni (már ha lesz egyszer olyan idő…). A történetekből kiderül, hogyan jutott Tuf a hajóhoz, utazásai során különböző társadalmakat ismer meg, az egyikhez többször is visszatérve. Eközben folyamatosan vele vannak a macskái, a macskákról pedig mindenki tudja, hogy kezdetleges pszí képességekkel rendelkeznek. Ha jobban elmerülünk a kalandokban, akkor pedig olyan kérdéseket feszeget, minthogy van-e joga bárkinek is egyszemélyben dönteni egy társadalom sorsáról, ha az nem hajlandó változtatni önmagától? Biztosan mi vagyunk-e az egyetlen értelmes létforma egy új bolygón, és ha nem, hogyan ismerhetjük fel?

Ha te is feladtad már a reményt, hogy valaha is befejezi A jég és a tűz dalát, de még nem olvastál tőle mást, kezdd el! Akár ezzel, akár a Lázálommal, akár az Álomdalok I-gyel. Megéri.

9 hozzászólás
Morpheus>!
George R. R. Martin: Tuf utazásai

Folyamatosan úgy éreztem, hogy Lem írta ezt a könyvet, nem Martin. Mintha a Pirx pilótát és a Kibériádát turmixolnánk össze. Húsz, de inkább harminc évvel ezelőtt minden bizonnyal öt csillagot adtam volna, de ma már ezért csak eggyel kevesebb jár. Nem mondom, hogy nem szerettem, és valószínűleg szívesen fogom olvasni a többi sci-fi könyveit akkor is, ha ugyanilyen old school stílusúak lesznek.

ViraMors P>!
George R. R. Martin: Tuf utazásai

– Az emberiségbe vetett hitem elveszett – súgta a kismacskának.

Szörnyetegek csak és kizárólag a legendákban léteznek, uram, mint a szellemek, a vérbestiák, valamint a hozzáértő hivatalnokok.

– Távol álljon tőlem, hogy lebeszéljem önöket az oktalan öngyilkosságról

– Idióták, Dax. Mindenütt idiótákkal vagyunk körülvéve.

* * *

Haviland Tuf egy igazi ripacs.
Az elején kedvelhető, a végére legalábbis megkérdőjelezhető, már-már a végletekig macskabolond, de mindenek felett ripacs. Az ilyen karaktereket általában nem szoktam kedvelni, és az állandó Meghiszem azt! miatt Tuftól sem egyszer martam le az arcomat, ugyanakkor elejétől a végéig nagyon értékeltem azt a keresetlen, őszinte cinizmust, amivel a világhoz viszonyult, és bárkit bármikor lehülyézett.
Történetét tekintve az elejét, ahogy megtalálták a maghajót, és az Tufhoz „került”, illetve az első pár kalandot/megbízást nagyon éleztem. Egyszerre okos, érdekes és tanulságos történetek ezek. A végére viszont egyrészt Tuf spoiler is kezdett idegesíteni, de a történetek is repetitívvé váltak. Jóval lassabban haladtam a második felével, mint az elsővel, és kicsit örültem annak, hogy nincs tovább.
Ettől függetlenül összességében inkább vagyok elégedett a könyvvel, mint nem, és azt gondolom, hogy érdemes elolvasni. Nem hibátlan, de nagyrészt elég érdekes és szórakoztató ahhoz, hogy meglegyen az ellensúly.

kratas P>!
George R. R. Martin: Tuf utazásai

Nagyon jó kis novellák voltak ezek. Meghiszem azt! :)
És van egy új kedvenc főszereplőm: Tuf. Nem csak azért, mert legalább annyira odavan a macskáiért, mint én, hanem mert igazán csavaros a gondolkodása, jó a szíve és – ahogy Molly Tune megjegyezte – megronthatatlan. Bár ugye ez nézőpont kérdése, de nekem végig ilyen maradt.
Talán az írások közül a legjobban az első tetszett, ahol minden elkezdődik spoiler, de a s'uthlam – vagy hogy írják – bolygó problémái, az azokra kínált megoldások és a politika is igen tetszetős volt. Mint ahogy a valós problémák finom beépítése a történetekbe is….

kvzs P>!
George R. R. Martin: Tuf utazásai

Kifejezetten pozitív csalódás, és meglepően kellemes volt Tuf és macskái történeteiről olvasni.
Tetszett, hogy minden novalleszerű történetben egy újabb erkölcsi dilemmával találja magát szemben Tuf, és a kalandai során megoldási javaslatai és az azokba vetett hite is változnak. Tuf személyisége nagyon vékony határon mozog a kicsit karikaturisztikusan szórakoztató és a rettentően idegesítő között, de szerencsére számomra csak néhány pillanatra billent át a negatívabb oldalra. Ami pedig mindig megmentette, az a macskái, és a hozzájuk fűződő kapcsolata volt.
Ránézésre könnyed, és nagyon szórakoztató a könyv, azonban kicsit jobban belegondolva súlyos kérdéseket boncolgat, amelyekkel az olvasót is rákényszeríti az állásfoglalásra, vagy legalább a véleménye kialakítására.

pat P>!
George R. R. Martin: Tuf utazásai

Igen, persze, kicsit túlírt meg enyhén rétestészta, de ezt Martin evidensen jó, könnyed és gördülékeny stílusa, meg a világépítés és az egészen szuper ötletek bőven felülírták volna.
Meg a macskák is, természetesen.
Hanem hogy én szegény Haviland Tufot mennyire rendkívüli mértékben utáltam! Abszolút nem tudtam megbarátkozni Jóságos Szíriusz Kapitány meg Marvin, a Paranoid Android eme igencsak szerencsétlenül keresztezendett szerelemgyerekével. A beszédstílusa eleinte még szórakoztató volt, azután már egyre inkább szívlapát-pozitív. Az álszent, áljóságos szenvelgése a világ gonoszsága és igazságtalansága fölött, hát attól novellánként vagy fejezetenként vagy micsodánként háromszor mentem a falnak.
Nagy kár, mert kifejezetten élvezhető olvasmány lehetett volna ez.

Ananiila>!
George R. R. Martin: Tuf utazásai

Sajnos jóval kevesebb sci-fit olvasok mostanában, mint szeretnék, (nincs kedvem 600+ oldalas könyvekhez, ami a műfaj velejárója)
Nagy örömmel, de kétkedve vettem kézbe ezt a kötetet, mivel nem kedvencem a sok kis novellából összeálló regény.
De kár volt félnem tőle, mert itt erős a kohézió az egyes részek között és van átívelő szál is. És még milyen! Nagyon tetszett, egyértelműen a mai világunkra (jövőnkre) levezethető a népességnövekedésből eredő éhezés, ezek szabályozása, mit tehetünk, mi az erkölcsös, szabad e egy embernek döntenie? Nagyon érdekes és értékes gondolatok fogalmazódnak meg a történetben, mindez szórakoztató, könnyen emészthető formában.
Főszereplő Tuf modorossága egy idő után idegesített, de a cicák iránti szeretete miatt elnéztem neki.
Olvasnék még ilyen történeteket Martintól, ha már ugye azt a bizonyost hiába várom….

Lisie87>!
George R. R. Martin: Tuf utazásai

Összességében tetszett, bár az eleje és néha a közepe kicsit döcögős volt helyenként. Tuf olyan személyiség, akit lehet utálni, talán szeretni, de egyedülállóan irritáló karakter! :D Azért jó kis kalandokba bonyolódott.
A végén meg, a nagy morális, „isteni” dilemmában mellette álltam.

4 hozzászólás
Totti86>!
George R. R. Martin: Tuf utazásai

Rengeteg gondolatom támadt a Tuf utazásai során, nem is biztos, hogy mind eszembe fog jutni az értékelés során.
Martint először fantasy íróként ismertem meg, meg is szerettem rögtön a szárnyaló fantáziáját, a merész fordulatait, a kliséktől való távolmaradását és a megoldásainak inkább erkölcsi mint erőbeli megközelítéseit. A Tűz és jég dala és a Lázálom magas színvonala után az Álomdalok vegyes minőségű gyűjteménye következett. A Tuf utazásai volt az első igazán sci-fi mű, amit tőle olvastam. Azt kell, hogy mondjam, nem kellett benne csalódnom, ez is épp annyira fekszik neki, mint a fantasy. Sőt, közben olyan hanyag eleganciával építi a világát, mintha minimum egy tízkötetes sorozat épülne rá.
A bevezető történet nagyobb lélegzetű volta szinte észrevehetetlen volt. Annyira lebilincselt a pestiscsillag különös megközelítése, az űrhajó titkai és az állandóan változó erőviszonyok, hogy hirtelen azt vettem észre, már a végére is értem.
Meg kell, hogy mondjam, a háromszor is visszatérő s'uthlami világ történetei vegyes érzéseket keltettek bennem. Az első kicsit sántított, a másodikat kifejezetten untam, harmadik pedig viszonylag előre látható volt. Mégis, Martin képes volt olyan magával ragadóan leírni az unalmasan egyértelmű következtetéseket vagy unalmasan bonyolult politikai huzavonát, hogy élvezet volt olvasni.
Maga Tuf karaktere is teljesen ellentmondásos. Nekem tetszett, hogy nagydarab, elhízott, barátságtalan arcú fickó volt. Ehhez maximálisan illett a szarkazmus, a hozzánemértés gyanúja, de az intelligencia, a leleményesség és a mérhetetlen jóindulat is. Haviland Tuf így volt tökéletes.
Nem tudni, hogy mindig is ilyen ember volt, vagy a hatalom tette ilyenné. Többször is megkapta a történet során, hogy csak egy egyszerű kalmár, aki alkalmatlan a tanult mesterségére, és csak tetszeleg az ökomérnöki tisztségével. Ám meg kell hagyni, az ötletei nagyon is helyénvalóak voltak. A sci-fi háttér, az élet és halál feletti biológiai uralom csak a színes közjáték volt. Többször is bizonyította hitvallását, (és ezzel Martin is), hogy az intellektuális győzelem az igazi győzelem. Nemcsak fennköltségében, de eredményeiben is.
A Tuf utazásai egy rendkívül jó sci-fi, mely talán novellagyűjteménynek indult, de így egyben van igazi mélysége. Egyik felem szívesen olvasna még Tuf kalandjairól, de a másik felem közben erősködik, hogy ez a történet pont így volt teljes.

Ötlet: 5
Következetesség: 5
Stílus: 5
Érdeklődés fenntartása: 5
Emlékezetes jelenetek: 4
Kidolgozott karakterek: 3
Újraolvasás: 4

Átlag: 4,4


Népszerű idézetek

A_S1M0N P>!

Az intelligens és hatékony politikus gyakorlatilag ismeretlen faj a galaxisban

257. oldal, Ráadás

A_S1M0N P>!

– Ha – ismételte Haviland Tuf. – Az egyik legproblémásabb szó. Olyan rövid, mégis annyi csalódás és mérgelődés gyökere!

37. oldal, A pestiscsillag

_BenGa>!

– Az élet már csak ilyen – mondta Tuf –, mindenkinek le kell nyelnie a keserű pirulát.

54. oldal, A pestiscsillag

Heléna_Szilágyi IP>!

– Akárhová megyek, úgy találom, hogy a hős egy kihalófélben lévő faj.

282. oldal

LillaAbigel P>!

– Egy macskáról készült felvétel és egy hús-vér macska azonban bizonyos szempontból két különböző dolog, és mindkettőnek más bánásmódra van szüksége. A felvételeket polcon is lehet tárolni. A macskákat nem.

Lucille>!

Egy kultúra, amelyben szerepet kapnak a macskák is, gazdagabb és emberségesebb, mint az, amelyet megfosztottak különleges társaságuktól.

264. oldal első bekezdés utolsó mondata (Agave, 2021)

LillaAbigel P>!

– A redvás pokolba! – mérgelődött Tolly Mune élete utolsó békés pillanatában, mielőtt még megismerte volna Haviland Tufot.

A_S1M0N P>!

Kegyed ostobaságával legfeljebb a rútsága versenyezhetne.

16. oldal, A pestiscsillag

sirszalhasogato P>!

Szegény Josen két évvel ezelőtt meghalt. Maga és én pedig legendákká váltunk, Tuf, a legünnepeltebb szerelmesekké, akik… a kénköves pokolba, akik csak az ősi időkben élő szerelmespárok óta léteztek… Tudja, Rómeó és Júlia, Sámson és Delila, Szodoma és Gomora, Marx és Lenin óta.

258. oldal (Agave, 2021)

sirszalhasogato P>!

Számos világon tartanak madarakat, kutyákat és más fajokat, méghozzá nagy becsben. Ami engem illet, én szeretem a macskákat. Egy igazán civilizált világ helyet biztosít a macskaféléknek, a S'uthlamon azonban úgy tűnik, a népesség képtelen megkülönböztetni őket a tetvektől és gilisztáktól.

136. oldal (Agave, 2021)

Kapcsolódó szócikkek: macska

Hasonló könyvek címkék alapján

James S. A. Corey: Leviatán ébredése
Frank Herbert: A Dűne
Alfred Bester: Tigris! Tigris!
Mur Lafferty: Hat ébredés
Melissa Landers: Összefonódva
On Sai: Calderon, avagy felségáruláshoz bricsesz dukál
Andy Weir: A Hail Mary-küldetés
Orson Scott Card: Végjáték
Szemán Zoltán: Idegen istenek
Orson Scott Card: Ender árnyéka