Álomdalok 7 csillagozás

George R. R. Martin: Álomdalok

Martin már A tűz és jég dala világrengető sikere előtt is komoly hírnévre tett szert, a fantasytől a science fictionön át a horrorig számos műfajban alkotott maradandót. Az Álomdalok első kötete e csodálatosan sokszínű életmű első húsz évéből válogat. Különleges csemege ez Martin rajongóinak: bepillantást enged abba az írói életútba, amelynek során a képregényrajongó kölyökből többszörösen díjnyertes író lett. Az Álomdalok remekbe szabott írásaiban megtalálható minden, ami miatt olvasók tízmilliói rajonganak George R. R. Martin történeteiért.

Eredeti mű: George R. R. Martin: Dreamsongs

Eredeti megjelenés éve: 2003

Tartalomjegyzék

>!
Alexandra, Pécs, 2017
704 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633579725 · Fordította: Bujdosó István, Juhász Viktor, Kornya Zsolt, Körmendi Ágnes, Nemes István, Novák Gábor

Most olvassa 14

Várólistára tette 77

Kívánságlistára tette 162

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
pinter_bence I
George R. R. Martin: Álomdalok

"Az Álomdalok teljesen meglepett. Nem nagyon ismertem Martin munkásságát a már említett és mindenki által jól ismert fantasy-regénycikluson kívül, csak annyit tudtam, hogy írt pár díjnyertes sci-fi kisprózát. De azt azért nem gondoltam volna, hogy ilyen jót. A kötet alapvetően Martin teljes életművéből válogat, nagyjából kronológiai sorrendben, némi tematikus rendezéssel. Szóval egyrészt egy best of, másrészt viszont bemutatja a kezdeti próbálkozásokat is – így aztán tényelegesen nyomon követhetjük, honnan hová jutott a szerző. Illetve minden tématikus egységet külön szövegben vezet fel Martin, ami elég király, és ad némi perspektívát az SFF-kiadás elmúlt ötven évéről. (Engem például mindig meglep, hogy a modern értelemben vett fantasy mennyire fiatal műfaj a sci-fihez képest.)

Nem fogom végigvenni egyenként a novellákat, mert lusta vagyok, szóval csak kiemelném a kedvenceimet.

Összességében nagyon megszerettem például a Martin sci-fi novelláit összekötő Thousand Worlds nevű világot. Ebben az emberiség kirajzott a galaxis egy részében, de közel sem ismerte meg az egészét, háborúzott pár fajjal és gyarmatosított jó pár világot. A novellák összekötése leginkább gyakran emlegetett bolygónevekben jelenik meg, egyébként mindegyik egy-egy érdekes világot, civiliziációt és problémát tár elénk. A novellák eléggé karakterközpontúak és ezerféle dologról szólnak, amiről el lehet merengeni egy darabig, nem véletlenül olvastam két hétig ezt a kötetet."

Részletek:

https://spekulativzona.blogspot.hu/2017/10/a-tronokon-t…

>!
marcipáncica
George R. R. Martin: Álomdalok

Újabb novellagyűjtemény, amiről baromi nehéz átfogó értékelést írni, bár igen pozitív meglepetés volt számomra, szinte mindegyik írás, ami a kötetben található, kifejezetten erős, élvezetes, és nem csak töltelékként jelenik meg a pár húzómű mellett.
A könyv kronologikus menetben követi végig Martin munkásságát, a kezdeti képregényrajongó kölyöktől azokig az időkig, amikor már díjnyertes íróként ismerte a világ, és ez a fejlődés tökéletesen megfigyelhető a művekben, ahogy egyre jobban megtalálta a saját hangját, és az „átlagos” sci-fi történetekből már hamisíthatatlan Martin novellák váltak.
A kötet 5 nagyobb egységre tagolódik, ezek Martin egy-egy életszakaszához társítják a műveket, és mindegyikhez jár egy pár oldalas bevezető magától az írótól, amik sokat hozzáadtak az olvasottakhoz, volt egy kis eredettörténet ehhez a hatalmas univerzumhoz, amiben alkot. Martin elég őszintén beszél ezekről az írásairól, nem mentegetőzik, elismeri a hibáit, ami kifejezetten pozitív, és adott egy kis betekintést is a munkafolyamatba, illetve a gondolatvilágába.
A kötetben fantasy, sci-fi és horror novellák sorakoznak, és bár Martin mindegyik műfajban megállja a helyét, messze a legjobbak azok a művek, melyek a három zsáner mezsgyéjén mozognak, és valamiféle különös hibridként léteznek, de még nem telepszik rájuk egyik kötelező műfaji elem sem. A kifejezetten sci-fi írásai engem annyira nem fogtak meg, hiányzott az, hogy egy koherens történetet kapjak, hiába játszódott a legtöbb történet egy univerzumban, nem volt lehetőség a háttérvilág megismerésére, sokszor csak kapkodtam a fejem, hogy mi is történik. Túl sok volt a zsargon, túl sok volt az ismeretlen szereplő, bolygó, faj, tudomány, és nem is volt olyan erős történetvezetésük, mint a többieknek.
Kedvencek a kötetből: Homokkirályok, Laren Dorr magányos dalai, A kereszt és a sárkány útja, A jégsárkány, Húsraktár, A San Bretai-i kijárat, És a halál az ő öröksége és még egy picit a Majomterápia is.
Érezhetően jobbak a későbbi művei, bár a kezdetiekből is találtam kifejezetten tetszetősöket, az újabb, Martinosabb novellákon már érezhető a tudatosság, és megérthető az is, hogy mitől ilyen körülrajongott az író, hiszen ott van a zsenialitás, és nagyon keresni sem kell a sorok között.

>!
Fermin
George R. R. Martin: Álomdalok

George R. R. Martin nevével többször szembe találkoztam ilyen-olyan módon, gondoltam itt az ideje olvasni tőle valamit, és ez a pár hete magyarul megjelent novelláskötet a fülszövege alapján érdekesnek ígérkezett.
Nem csalódtam, nagyon jól összeállított válogatás lett. Ráadásul a fejezetek elején helyet kapó rövid bevezetőknek köszönhetően, egy csomó értékes információt kapunk a novellák keletkezésének körülményeiről, és a szerző életéről, írói munkásságáról, ami közel sem indult olyan zökkenőmentesen, mint ahogy azt a könyv hátulján lévő szöveg sugallja. Martin kezdetben nagyon nehezen tudta eladni az írásait, és a Nebula, Hugo jelöléseket sem sikerült sokáig díjra váltania. Keményen meg kellett dolgoznia az elismerésért.
A kötetben, a szerző a 60-70-es években (elvétve volt talán egy-két 80-as évekbeli is) írt novelláiból válogat. Ezek az írások még a kísérletezés korszakában keletkeztek, ezért műfajukat tekintve elég vegyesek, sokszor több stílus keveredik bennük. Mondjuk ez nem lepett meg, miután olvastam, hogy Martinnak, Heinlein, Tolkien és Lovecraft voltak a kedvenc szerzői.
A novellák minősége elég kiegyensúlyozott volt. Mindössze két történet nem nyerte el a tetszésemet (Kőváros, Éjvándorok), és alig négy-öt olyan írás volt a válogatásban, amit untam. Műfaj szerint, a szerző fantasy és horror novellái tetszettek leginkább, a kedvenceim is ebből a kőrből kerültek ki (Jégsárkány, Hogy emlékezz rám, Homokkirályok, A San Breta-i kijárat).
A sci-fi novellák sem voltak rosszak. Többségükön erősen érződött a képregények hatása, és a tudománnyal szemben inkább a fantasztikum dominált bennük. Egyedül az zavart, hogy némelyik történetben, minden magyarázat nélkül megemlít a szerző egy-egy idegen bolygót, vagy teremtményt, én pedig csak néztem, hogy ez most hogyan kapcsolódik a cselekményhez. Martin sci-fi novelláinak nagy része egyazon univerzumban játszódik (Hranga Birodalom, Avalon, Jamison Világa, Corlos). Örültem volna, ha kicsit átfogóbb képet kapunk ezekről a helyekről, és nem apró morzsákból kell az embernek összeszedni az információkat.
Összességében azt mondanám, hogy aki szereti a műfaji változatosságot, és nem zavarja a történetek nagy részének a komor hangulata, annak érdemes elolvasnia ezt a válogatást. A novellák átlaga alapján négy csillagot kellene adnom, de a sok érdekesség miatt, amit a szerzőről megtudtam, megfejeltem még egy fél csillaggal.


Népszerű idézetek

>!
malnakivi 

A legjobb fantasy az álmok nyelvén íródik. Él, ahogy az álmok is élnek, valóságosabb a valóságnál is, legalábbis egy pillanatra… arra az ébredés előtti hosszú, mágikus pillanatra. (…) Van valami ősi és igaz a fantasyben, ami szól bennünk valakihez, talán a gyermekhez, aki arról álmodozik, hogy egy nap majd az éjszakai erdőben vadászik, a magányos hegyek tövében lakmározik, és megtalálja az örökké tartó szerelmet, valahol Óztól délre és Shangri-Lától északra.

382-383. oldal, 4. fejezet - A teknőcvár örökösei (Alexandra, 2017)

>!
malnakivi P

– Túlságosan logikus vagy, Don – kuncogott Trager. – Inkább érezned kellene többet.

469. oldal, 5. fejezet - Húsraktár (Alexandra, 2017)

>!
Fermin

Mások megtarthatják maguknak a mennyországot. Ha meghalok, én inkább Középföldét választom.

383. oldal

>!
malnakivi P

    A modern könyvkiadásban szeretik kategóriákba sorolni a meséinket, könyvespolcokat hoznak létre, melyek emlékeztetnek a kémiai készlet rekeszeire az apró üvegcsékkel, és mindegyiken ott a helyes kis címke: MISZTIKUS. ROMANTIKUS. WESTERN. TÖRTÉNELMI. IFJÚSÁGI.
    Mit mondhatnék erre? Pfuj! Hagyják inkább, hogy ezt összekeverjük azzal, és meglátjuk, mi jön ki belőle. Lépjünk keresztül a zsánerek határvonalán, mossuk össze a mezsgyéket, és hozzunk létre történeteket, melyek több zsánerhez is tartoznak, ugyanakkor egyikhez sem. Persze időnként itt is jó nagy rumli lesz belőle… de néha, ha jól keverjük a dolgokat, olyan vegyületet hozhatunk létre, ami robban!

445-446. oldal, 5. fejezet - Hibridek és rémségek (Alexandra, 2017)

>!
Gate P

Emlékszem, arra gondoltam, befutottam. Írok egy sztorit, veszek egy Milky Wayt. Az élet csodaszép volt…

17. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok
Zelk Zoltán: A három nyúl
J. K. Rowling: Harry Potter
Bálint Ágnes: Mazsola és Tádé
Sven Nordqvist: Pettson karácsonya
Rick Riordan: Athéné jele
Radnóti Miklós: Bori notesz
Vlagyimir Szutyejev: Vidám mesék
Sarah J. Maas: Queen of Shadows – Árnyak királynője
Rick Riordan: Az utolsó olimposzi