Csavargóként ​Párizsban, Londonban 53 csillagozás

George Orwell: Csavargóként Párizsban, Londonban

"Amíg Bozóval voltam, megtanultam tőle ezt-azt a londoni kéregetés szakmai fortélyairól. A téma gazdagabb, mintsem gondolnánk. Igen sokféle koldus van, és rendesen éles szociális határvonal választja el a kéregetőket azoktól, akik valamiként próbálják megszolgálni az adományokat. (…) A legjobb soruk az utcai mutatványosoknak és fénvképészeknek van. Egy jobb placcon, például színházak bejárata előtt egy utcai akrobata nem ritkán öt fontot is megkeres. Az utcai fotográfusok bevétele nagyjából ugyanennyit taksál, ám ők csak szép, napos időben dolgozhatnak. A forgalmukat rendesen holmi furmányos trükkel igyekeznek élénkíteni. (…)

Eredeti megjelenés éve: 1933

>!
Cartaphilus, Budapest, 2001
300 oldal · ISBN: 9639303283 · Fordította: Kőrös László

Enciklopédia 15

Helyszínek népszerűség szerint

Párizs


Kedvencelte 10

Most olvassa 2

Várólistára tette 83

Kívánságlistára tette 53

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Lunemorte MP
George Orwell: Csavargóként Párizsban, Londonban

„Ó, sajgó seb, szegénység szégyene!”

Ezt a könyvet egy huszonéves fiatalember írta, aki ha vakmerőn nem szegül szembe születési kiváltságaival, talán épp az idő tájt veheti át diplomáját Cambridgeben, Oxfordban – ahelyett, hogy a Szajna– és Temze-parton nyomorúságos „csavargó-akadémiát” abszolválna a nagy gazdasági világválság komor előestéjén. Szenvedés, kaland, túlélés, társadalomkritika, társadalomrajz. Minden itt volt, ami érdekelt. Szörnyen szomorú és meghökkentő.

>!
dontpanic P
George Orwell: Csavargóként Párizsban, Londonban

Ez az a könyv, ahol pontosan azt kapod, amit a cím ígér. Ha a végére oda lenne téve, hogy Csavargóként Párizsban, Londonban az 1920-as években, akkor még inkább képben lenne az ember, már a cím olvasásakor. :) Tényleg erről szól a könyv, érzékletesen és gördülékenyen ír a nyomor éveiről, az éhezésről, a poloskákkal és háziurakkal való küzdelemről, a munkakeresésről, gürizésről és a korabeli hajléktalanszállókról. Aztán, ahogy halad a könyv, úgy kerül a puszta visszaemlékezések és anekdotázgatások közé egyre több és több általánosabb összefüggés megfogalmazása és társadalmi témájú gondolatmenet. A könyv épp ezek miatt nem egységes, műfaji behatárolása is kicsit bajos lehet, de én ezzel nem akarok foglalkozni.
Számomra rettentő érdekes és élvezetes volt Orwell egy kevésbé ismert arcával találkozni ebben a könyvben, és a végére még többet is kaptam tőle, mint amennyire számítottam, mert elgondolkodtatott az én személyes kapcsolatomról és hozzáállásomról ehhez a bizonyos „csavargó” réteghez.
Tulajdonképpen mindenkinek jó szívvel ajánlom.

>!
brigi11 P
George Orwell: Csavargóként Párizsban, Londonban

Köszönöm @szallosas, hogy olvashattam.
Különösen az első fele tetszett a könyvnek. Idegen országban, hotelben dolgozni, ismerős érzés.
Bámulatosan mutat be dolgokat, nagyon jó korrajz.
Végleg megszerettem Orwellt.

1 hozzászólás
>!
tataijucc P
George Orwell: Csavargóként Párizsban, Londonban

Tanulságos. Nem mellesleg nézetformálás első kézből. Mert nyilván annak jobban hiszünk, aki a saját bőrén tapasztalta meg a dolgokat, még ha önmaga is elismeri: bizonyos dolgokban túlzott, de csakis és kizárólag a megengedett szinten.
Nyilván vannak kivételek, de ebbe most nem mennék bele.
Orwell jó, nagyon jó!

>!
jhk
George Orwell: Csavargóként Párizsban, Londonban

Kifejezetten tetszett, főleg a párizsi része. Nagyon szemléletformáló, sikerült elérnie, hogy másképp álljak ehhez a kérdéshez. Érdemes elolvasni, mert azóta hiába változott sok minden, a probléma sajnos ma is aktuális.

>!
kirkkaus
George Orwell: Csavargóként Párizsban, Londonban

Úgy az igazi ilyesmiről olvasni, ha van fűtött szobád meg teli hűtőd. Akkor kellően izgalmasnak tűnik az utcán élni, mert tudod, hogy ma még nem kerülsz oda. Még így is nehéz egyszerre sokat olvasni a könyvből, mert mi van, ha mégis…? Amíg olvasod, bőszen bólogatsz, hogy persze, a koldusok is emberek, de amint találkozol eggyel, ugyanúgy átnézel rajta, mert persze, ingyenélő, hogyisne.

Jó ez, de nem kiváló.

>!
szikszai_2 P
George Orwell: Csavargóként Párizsban, Londonban

Orwell megint zseniálisat alkotott. A szegénységet, a nyomort megélte, erről szól a könyv. Jól látja a koldusok, nincstelene világát, hiszen velük élt.
Végig olvasmányos és érdekes volt, szociográfiának is elmegy.

>!
Czibere
George Orwell: Csavargóként Párizsban, Londonban

Jó könyv! A Pillangó jut róla eszembe, akinek az tetszett ez is fog.


Népszerű idézetek

>!
nabradi

Ha valóban elszánod magad, akár szegény, akár gazdag vagy, úgy élsz ahogyan akarsz.

193. oldal, XXX. fejezet (Cartaphilus, 2001)

1 hozzászólás
>!
béka

A csillagok: ingyen látványosság. Az meg, hogy az ember használja a szemét, semmibe se kerül.

216. oldal

>!
dontpanic P

A mindennapos szállodai robot megtanított az alvás valódi értékére, éppúgy, ahogy az éhség az ételére. Az alvás többé nem pusztán fizikai szükséglet volt, hanem gyönyörteli élvezet, melyet sokkal inkább kicsapongásnak, mint pihenésnek éreztem.

>!
dontpanic P

Akkoriban épp rosszul ment a sorom. Képzelhetik, micsoda gyalázat, ha egy magamfajta finom úriember a tönk szélére jut. Hazulról nem érkezett meg az apanázsom, már mindenem zálogba adtam, s úgy tűnt, csupán egyetlen választásom marad: a munka – amire elvből sohasem tudnék vetemedni.

Kapcsolódó szócikkek: apanázs
>!
dontpanic P

Az étterem sikerének titka ugyanis nem egyéb, mint az éles kés, mely a sületlen, rágós falatokat is könnyedén nyeszeteli.

>!
Lunemorte MP

Az alkalmazottak mind franciák, s amíg nem esnek túl az ebéden – akárcsak honfitársaik többsége –, roppant mogorvák.

Kapcsolódó szócikkek: francia
1 hozzászólás
>!
brigi11 P

Végtére is a könyveid és a gondolataid mellett mindenkor megmaradhatsz, s meglásd: azok sem hagynak majd cserben téged!

217. oldal

>!
dontpanic P

Jules, a másik pincér elegánsan elszaboltálta a munkát. Magyar volt, alacsony termetű, fekete hajú, markáns arcú, szemüveges férfi, roppantul beszédes. Korábban orvostanhallgató volt, de pénz híján félbe kellett hagynia tanulmányait. Szívesen szóval tartott másokat, míg dolgoztak, s így idővel nekem is majd' mindent meg kellett tudnom róla és arról, ahogy a világot látta. Kommunistának tűnt, bár volt néhány fura teóriája – így például matematikailag bizonyítani tudta, hogy az emberi munka eleve tévedésen alapul. Mint a legtöbb magyar, ő is lobbanékony és igencsak rátarti volt – holott az önérzetes és lusta emberek eleve nem valók pincérnek. Többek közt előszeretettel kérkedett azzal, hogy egyszer egy hepciáskodó vendég nyakába öntött egy tányér levest, majd nem várva meg, hogy kirúgják, elegánsan kisétált az étteremből.

3 hozzászólás
>!
tataijucc P

Mindenesetre akad egy-két dolog, amire a nélkülözés tanított meg… Többé nem gondolom, hogy minden csavargó részeges csirkefogó, nem várok hálát a koldustól a markába nyomott pennyért, nem lep meg a munkanélküliek aléltsága, nem pénzelem az Üdvhadsereget, nem zálogosítom el a ruháimat; nem hárítom el az utcán felém kínált szórólapot és nincs túl nagy gusztusom egy puccos étteremhez…
Kezdetnek talán ennyi is elég.

281. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Bertrand Russell: A hatalom
J. G. Ballard: Toronyház
Kákai László: Önkormányzunk értetek, de nélkületek!
Antal Attila (szerk.): A civilek hatalma
Csapody Tamás: Civil forgatókönyvek
Balázs Géza – Szayly József – Szilágyi Árpád: Újságíró-ismeretek kezdő és civil újságíróknak
Hetesi Erzsébet – Veres Zoltán: Nonbusiness marketing
Vincent Liegey – Stéphane Madelaine – Christophe Ondet – Anne-Isabelle Veillot: Jólét gazdasági növekedés nélkül
Gyulavári Tamás – Kádár András Kristóf: A magyar antidiszkriminációs jog vázlata
Huszár Ákos: A kritikai elmélet rekonstrukciója