1984 ​/ Állatfarm / Hódolat Katalóniának 3 csillagozás

George Orwell: 1984 / Állatfarm / Hódolat Katalóniának

„Üdvözlet ​az egyformaság korából, a magányosság korából, a Nagy Testvér korából, a duplagondol korából” – írja a naplójába Winston Smith, a lázadó, a gondolatbűnöző, aki nem hajlandó elismerni, hogy a 2 × 2 a Párt akarata szerint lehet három vagy öt is.

Az 1984 örökkön emlékeztet a 20. század totalitárius hatalmaira, ugyanakkor kegyetlen szatíra és figyelmeztetés is a jövőre vagy éppenséggel a jelenre nézve, hiszen ma is a zsigereinkben érezhetjük a diktatúrák örökségét. 1948-ban betegen, kiábrándultan Orwell olyan regényvilágot alkotott, amely borzongató realitásával rabul ejti az olvasót, és bár sok mindent be tudunk helyettesíteni a történelem valós alakjaival, eszméivel, intézményeivel, ebben a regényben mégis az írói fantázia a leglenyűgözőbb.

Egy angol farm, Mr. Jones „Major”-ja a színhelye Orwell másik legismertebb művének, az Állatfarm-nak. Egy nap az állatok a disznók vezetésével megdöntik az Ember uralmát, és élik először szabadnak, derűsnek látszó, majd… (tovább)

>!
Európa, Budapest, 2021
718 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635043880
>!
Európa, Budapest, 2020
720 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635043880 · Fordította: Betlen János, Szíjgyártó László, Tóth László

Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

O’Brien · Winston Smith · Julia


Kedvencelte 1

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

TheRiddler P>!
George Orwell: 1984 / Állatfarm / Hódolat Katalóniának

Nos, ez az év máris jól indult, hisz az ezer meg egy éve várólistán lévő Orwell-től olvashattam. (Csóri, igencsak magas sorszámot húzott nálam, pedig alapművek szerzője, na.)

Hol is kezdjem, hol is kezdjem. Szerintem ott, hogy leszögezem: számomra ez a három mű valóban számítható egynek is. Hisz tökéletesen kiegészítik egymást. A keserű valóság oly’ szürreális, mégis oly’ hihető festménye.

Vajon akkora nagy kérés lenne, hogy minden megírt vagy még csak írás alatt lévő könyvek szereplőinek is ekkora mélysége legyen? Ilyet akarok látni mindig!
Orwell-nel hitelesebb ember nem létezik, ha ilyen témákban kell írni. Hatalmas kedvencem lett az öreg.

Nem is kérdés, hogy fogok még olvasni tőle, miután ezt a triót megemésztettem.


Népszerű idézetek

TheRiddler P>!

– Létezik-e Nagy Testvér?
– Persze, hogy létezik. A Párt létezik. Nagy Testvér a Párt megtestesülése.
– Létezik-e ugyanúgy, ahogy én létezem?
– Te nem létezel – felelte O'Brien.

299. oldal, 1984

Kapcsolódó szócikkek: O’Brien · Winston Smith
Gazsó_Fodor_István I>!

– […] Van valahol itt vagy másutt egy szilárd tárgyakból álló világ, ahol a múlt még mindig történőben van?
– Nincs.
– Akkor hát hol létezik a múlt, ha egyáltalán létezik?
– A feljegyzésekben. Le van írva.
– A feljegyzésekben. És?
– Az emlékezetben. Az emberek emlékezetében.
– Az emlékezetben. Akkor rendben van. Mi, a Párt uralunk minden feljegyzést, s mi uraljuk az emberek emlékezetét is. Tehát uraljuk a múltat.

287. oldal

Gazsó_Fodor_István I>!

Mikor becsapod önmagad, azt gondolva,hogy látsz valamit, feltételezed, hogy mindenki más is ugyanazt látja,mint te. Én azonban azt mondom, Winston, hogy a valóság nem külső dolog. A valóság az emberi agyban létezik, és sehol másutt. Nem az egyének agyában,amely tévedhet, és minden esetben hamar el is pusztul, hanem a Párt agyában, amely kollektív és halhatatlan. Bármi is az, amit a Párt igaznak tart, az igaz.

288. oldal

Gazsó_Fodor_István I>!

A hatalom nem eszköz: a hatalom cél. Nem azért csinál az ember diktatúrát, hogy megoltalmazzon egy forradalmat, hanem azért csinál forradalmat, hogy diktatúrát csinálhasson. Az üldözés célja az üldözés. A kínzás célja a kínzás. A hatalom célja a hatalom. Kezded érteni?

304. oldal

Kapcsolódó szócikkek: hatalom
Gazsó_Fodor_István I>!

Uralkodunk az anyag fölött, mert uralkodunk a lélek fölött. A valóság a koponyában van. […] Nincs semmi, amire ne volnánk képesek. Láthatatlanság, súlytalanság – mindegy. Ha akarnék, úgy lebegnék a padló fölött, mint a szappanbuborék. De nem akarok, mert a Párt nem akarja. Meg kell szabadulni ezektől a tizenkilencedik századi elképzelésektől a természet törvényeit illetőleg. A természet törvényeit mi csináljuk.

305. oldal

Gazsó_Fodor_István I>!

Felnézett az óriási arcra. Negyven év kellett hozzá, hogy megtanulja, miféle mosoly rejtőzik a fekete bajusz alatt. Ó, kegyetlen, szükségtelen félreértés! Ó, konok, önfejű számkivetés a szerető kebelről! Két ginszagú könnycsepp szivárgott le az orra tövébe. De most már rendben van, minden rendben van, a küzdelemnek vége. Diadalt aratott önmaga fölött. Szerette Nagy Testvért.

341. oldal

Gazsó_Fodor_István I>!

A múlt változtathatósága az Angszoc fő tétele. A múlt eseményeinek, állítják, nincs objektív létük, csak az írásos emlékekben és az emberek emlékezetében élnek tovább. A múlt az, amit a feljegyzések és az emlékezet megőriznek. S mivel teljesen a Párt szabályozza tagjainak gondolatait, következésképpen a múlt az, amit a Párt annak szán. S ugyancsak a fentiekből következik, hogy jóllehet a múlt változtatható, soha egyetlen konkrét esetben sem változott meg. Mert ha a pillanatnyi szükségleteknek megfelelően új formát adtak is neki, akkor ez az új változat lett a múlt, és másféle múlt soha nem is létezhetett.

248. oldal

Gazsó_Fodor_István I>!

De emlékezni is úgy kell az eseményekre, mintha a kívánt módon történtek volna. És ha az embernek át kell rendezni az emlékeit vagy meg kell másítani az írásban megörökített tényeket, akkor el kell felejtenie, hogy ezt cselekedte. Ennek az eljárásnak a fortélyát éppen úgy meg lehet tanulni, mint bármilyen más elmetornáét. A párttagok többsége meg is tanulja, s megtanulja mindenki, aki értelmes s ugyanakkor párthű. Óbeszélül ezt az eljárást, elég szókimondóan, „valóságszabályozásnak” nevezik. Újbeszélül duplagondol a neve […].

248-249. oldal

Gazsó_Fodor_István I>!

– Most mire igyunk? – kérdezte, még mindig ugyanazzal a finom iróniával. – A Gondolatrendőrség kijátszására? Nagy Testvér halálára? Az emberiségre? A jövőre?
– A múltra – felelte Winston.

206. oldal

Gazsó_Fodor_István I>!

A régi zsarnokságok parancsa a „Ne tedd” volt. A totalitárius rendszereké a „Tedd”. A mienk: „Legyél.”

294. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Aldous Huxley: Pont – ellenpont
Aldous Huxley: A végzet bábjátéka
Aldous Huxley: Pont és ellenpont
Charles Dickens: Karácsonyi ének
Charles Dickens: Oliver Twist
Charles Dickens: Örökösök I-II.
Charles Dickens: Nicholas Nickleby I-II.
Charles Dickens: Kis Dorrit
Dickens Károly: A harangjáték
Charles Dickens: Martin Chuzzlewit I-II.