36. legjobb sci-fi könyv a molyok értékelése alapján

1984 2737 csillagozás

George Orwell: 1984 George Orwell: 1984 George Orwell: 1984 George Orwell: 1984 George Orwell: 1984 George Orwell: 1984 George Orwell: 1984 George Orwell: 1984 George Orwell: 1984 George Orwell: 1984 George Orwell: 1984 George Orwell: 1984

1988-ban ​kommentálva az 1984-et, a valóságos és jelképes évszám között tűnődően botorkálva szükségszerű a kérdés: a történelmi rémképet illetően érvényes-e, érvényes maradt-e Orwell regénye? Nem és igen. Igen és nem. Nem, ha megkönnyebbülten nyugtázhatjuk, hogy az a totalitárius diktatúra, amely az 1984-ben megjelenik, a regény megírása óta nem valósult meg a valóságos történelemben, és a kommentár fogalmazása közben nincs jele – kopogjuk le, persze – , hogy a közeljövőben bármelyik nagyhatalom megvalósítani kívánná. Igen, ha a tegnapi történelem némely államalakzatára gondolunk. Nem a náci Németországra, nem a sztálini Szovjetunióra, hanem időben közelebbi képződményekre: Enver Hodzsa Albániájára, Pol Pot Kambodzsájára. Hogy jelen idejű államképződményeket a diplomáciai illem okából ne említsünk. Röviden elmerengve ennyit mondhatunk ma az 1984 történetfilozófiai érvényességéről. És a regény? Ünnepelték és kiátkozták a hidegháború hosszú évei során. A sorompótól balra ezért, a… (tovább)

Eredeti mű: George Orwell: 1984 (angol)

Eredeti megjelenés éve: 1949

>!
Európa, Budapest, 2017
360 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634058342 · Fordította: Szíjgyártó László
>!
Európa, Budapest, 2016
420 oldal · ISBN: 9789634058014 · Fordította: Szíjgyártó László
>!
Európa, Budapest, 2016
358 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630799751 · Fordította: Szíjgyártó László

24 további kiadás


Enciklopédia 34

Szereplők népszerűség szerint

O’Brien · Winston Smith · Julia


Kedvencelte 1011

Most olvassa 289

Várólistára tette 929

Kívánságlistára tette 473

Kölcsönkérné 11


Kiemelt értékelések

>!
Papusz SP
George Orwell: 1984

Annyira sokkolt, hogy utána csak A neveletlen hercegnő naplóját tudtam elolvasni.

2 hozzászólás
>!
gabiica P
George Orwell: 1984

Zseniális alkotás, nem is találom a megfelelő szavakat az értékelésére.
Hihetetlen, hogy Orwell már 1949-ben mennyire tökéletesen tudta bemutatni azt az disztópikus világot, amelyet majdhogynem éltünk és élünk.
Tökéletesen mutatja be, hogy milyen az, ahol a szabadság pusztán merő ábránd, hiszen még csak gondolkozni sem tudsz anélkül, hogy figyelnének. Félelmetesen visszataszító, vagy visszataszítóan félelmetes, nem is tudom, melyik a találóbb megfogalmazás.
Jól tükrözi azt a gondolkodásmódot, amely a könyv íródásának az idején az embereket átjárta. Nem lehetett tudni, mi jön, nem lehetett tudni, mit hoz a jövő, lesz-e még egyáltalán jövő. És úgy vélem, nem sokon múlt, hogy így valósuljon meg.

2 hozzászólás
>!
zcserei
George Orwell: 1984

Újbeszélül talán csak annyit mondanék: duplapluszjó. Óbeszélül meg ki értékel könyveket 2010-ben?

14 hozzászólás
>!
Madama_Butterfly P
George Orwell: 1984

"A hatalom célja a hatalom maga
Mindenkinek mást rejt a 101-es szoba …"

Orwell zsenialitása ott kezdődik, hogy egy 1949-ben íródott regény szinte a kiadás napjától napjainkig aktuális, valóságos és életszerű – és valószínűleg ez még egy jó darabig így is marad…
Megdöbbentő, sokkoló és kegyetlen módon egy olyan témát boncolgat, amely egyidős ugyan az emberi társadalommal, ám amelyre – sajnos – még megoldás nem született….
Egy könyv, amelyet mindenkinek el kell(ene) olvasnia – talán megértenénk, és talán tanulhatnánk belőle…

"Azt mondtad, találkozunk még,
Ott ahol nincsen sötétség,
Zúg a fény, nincs sötét soha,
Vár ránk a 101-es szoba"

>!
egy_olvasó P
George Orwell: 1984

„A szabadság az, ha szabadságunkban áll kimondani, hogy kettő meg kettő négy. "

Az 1984 egy bűnöző története.

Bűnözőé a Párt szemszögéből, míg korunk szabad világából olvasva semmi egyéb magányos szabadságharcosnál.
Azok a történelmi körülmények,amelyek a regény írása idején fenn álltak; a hidegháború kezdeti, pattanásig feszült napjai, a harmadik világháború kitörésének lehetősége 1948-ban soha nem látott közelségbe hozta a totális diktatúrák kialakulásának korszakát.
Ebben a tekintetben az 1984 kordokumentum is – konzerválja a múlt század közepének félelmeit, végletekig feszített, önmagából kifordult világot festve egy olyan lehetséges jövőről, ami hajszál híján nem valósult meg.

1984 világa egy eltúlzott Szovjetunió tulajdonképpen.
Az a megdöbbentő és szomorú valóság, hogy ilyen diktatórikus államok igenis léteznek.
Ahol nincs szabadság és ahol egy elnyomó hatalom irányít egy egész nemzetet.
Nehéz az igazságot választani a közösség ellenében. Egyén és hatalom kapcsolata…
Ha az ember hisz valamiben, amit rajta kívül senki sem hisz, úgy gondolja, nála van az igazság, de már senki sem vallja ugyanazt,mint ő: meddig tudja megtartani a hitét? Mi a fontosabb: az igazság vagy a közösség? Az emberek általában az utóbbit választják, inkább mennek a tömeggel, mint hogy kiálljanak a saját véleményük mellett. Egy darabig talán állják, de aztán elbizonytalanodnak: nem lehet, hogy nem nekem van igazam, hanem mindenki másnak? Inkább válassza az ember a hazugságot, hogy a többiek közé tartozónak érezhesse magát, vagy maradjon kívülálló az igazság kedvéért? Ezt mindenki maga dönti el.

1984 világában a világ állandó háborúban áll, senki sem szabad és mindenki tudatlan.
Orwell fizikai harcok helyett egy lélektani csatát mutat be, melyben a főszereplő, Winston küzd a Párt hatalma és elnyomása ellen. Winston a regényben, a humanista eszmék utolsó képviselője, lázadó személyiség, mert emberi gondolatai vannak. Az egyetlen jellemzésre érdemes alak Óceániában.

Képzeljünk el egy olyan társadalmat, amelyet három részre lehet osztani:
-Belső Párt: nagy hatalmú, magas bérekért dolgozó államhivatalnokok, melynek különleges jogkörei vannak, gyakorlatilag szabad kezet kapnak bármiben.
– Külső Párt: a leginkább korlátozott réteg: minden percüket meghatározza a Belső Párt, a legkisebb gondolatbűnt is munkatáborral büntetik. Általában minisztériumokban dolgoznak.
-Prolik: pártonkívüli népek, a Párt számára csak munkaerőt képviselnek,primitív szinten élnek és kommunikálnak, a hivatalos ideológiát nem értik. Csak az ő számukra adott a szabadság – élni azonban nem tudnak vele. Gettósított körülmények között laknak, rakétabombákkal tartják őket féken.

És ha ez még nem elég elrettentő társadalmi példa,mindezek mellett el lesznek gázosítva mindazok, akiknek túlzott intelligenciájuk van – noha párthűek – nem számít.

1984. London. Angszoc. Ahol mindennap újraírják a történelmet – egy sajátos logikai axióma teszi ezt jogossá és elfogadhatóvá : „ Aki uralja a múltat, az uralja a jövőt is; aki uralja a múltat, az uralja a jelent is."

Értékelésem befejezéséül elmondom a titkot, hogy életem legmeghatározóbb olvasmányai közé sorolom ezt a könyvet, elsősorban aktualitása miatt.
Minden, amit az 1940-es években megírt az indiai író, ráhúzható a mai civilizáció helyzetére.
Nagy életbölcsességeket fogalmaz meg, ugyan drasztikus módon.
Gondolhatjuk, 1984 elmúlt, és nem jött be a jóslat, ha ez valami jövendölés akart volna lenni a jövőre vonatkozólag – ugyanakkor számos módon alátámasztható, hogy sajnos az „orwelli" világba tartunk.
Vajon 1945-ben látta az író az Európai Unió létrejöttét?
Vajon tudott a kialakuló Észak- Amerikai Unióról?
Kétségtelen,hogy ezek a szuperhatalmak jelen vannak, és elképzelhető, hogy egy háttérhatalom irányít mindent. Politikai regényről van szó, és érdemes elgondolkozni egyen s másról.
Majdnem elfelejtettem említést tenni az újbeszélről . ( rossz fordítás: newspeak = újbeszéd, de mindegy, különben is az újbeszél sokkal jobban hangzik)
Óceánia hivatalos nyelve, mely az egyetlen a világon, amelyik évről évre egyre kevesebb szót tartalmaz. Mi a helyzet a mai internetszlenggel? Facebook? Viber? Messenger? …hmm…gondolatébresztő…

Nem írtam le a mű cselekményét, hátha valaki csak most kap észbe, hogy jó volna mégis elolvasni. :) Nekem határozottan nagy kedvencem lett.

5* ( 5.0 )

>!
tataijucc 
George Orwell: 1984

Vitathatatlanul 5*.
És nem azért, mert 2+2=5

Megyek az Állatfarmért.

6 hozzászólás
>!
h_orsi P
George Orwell: 1984

Nagyon sokat gondolkoztam rajta, hogy mit kellene ide írnom. Ugyanis ezt a könyvet vétek egy sima csillagozással elintézni. Most megpróbálom összeszedni a gondolataimat, de lehet, hogy nem lesz túl eredményes:
– Rengeteg érzést kiváltott belőlem ez a könyv. Először is szenvedtem vele az elején, nem értettem, hogy mi értelme van az egésznek. Nehezen rázódtam bele, kellett egy kis idő, mire felfogtam, hogy mikor és hol járunk. Majd jött a meglepődés, az undor és a sokk. Egy dolgot nem éreztem: egyáltalán nem unatkoztam.
– Így kell disztópiát írni! Hol van ehhez képest Dan Wells vagy Suzanne Collins (csak, hogy a legnépszerűbbeket említsem)? Sehol. Még Az útvesztő és Metró 2033 sem fest le olyan borzalmas és visszataszító képet az emberi világról, mint George Orwell az 1984-ben.
– Erőszakos? Igen. Visszataszító? Oh, nagyon is. Akarnék egy hasonló világban élni? Azonnal öngyilkos lennék!
– Azonban nem is ez a vonal fogott meg igazán. Amiért nagyon megtetszett a könyv az az, hogy olyan nézetből közelíti meg a történelemben szereplő társadalmi osztályokat és helyzetüket, hogy számomra érdekes és új dolgokra világított rá. Bár a könyvben szereplő társadalomban látszólag mindenki egyenlő, de ez közel sem igaz. Ugyanúgy van felső –, közép –, és alsó osztály is. Vitatkozhatunk azon, hogy melyiknek van nagyobb befolyása vagy, hogy melyik csoportba tartozók élnek boldog életet, de egy biztos: a történelem folyamán mindig ugyanez a felállás ismétlődik. Hiába döntenek meg egy rendszert és kiáltják ki a szabadságot és az abszolút egyenlőséget: ez sohasem változik. Mindig lesznek elnyomók és elnyomottak.
– Ennek a könyvnek sikerült meglepnie. Nem csak a második rész végén, de az utolsó pár oldalon is.
– Összességében azt mondom, hogy az Állatfarm sokkal jobban tetszett. Azt át tudtam élni, azt meg tudtam érteni. Ezt a könyvet már kevésbé. Sokkal komolyabb kérdéseket vett fel és tárgyal ki. Ezekre én még nem készültem fel.
– Ha majd egy kicsit érettebb leszek újra fogom olvasni. Bár nem tudom, hogy még egyszer képes leszek e túlélni a borzalmakat, amiket az író nagyon is valóságszerűen ábrázol.

4 hozzászólás
>!
Bélabá MP
George Orwell: 1984

Huszonegy éve olvastam, gimistaként. Megrémített, de beleszerettem ebbe a szürke, gonosz és komor világba, amit disztópiák nyújtanak az olvasónak.
Azóta egyik kedvenc műfajom lett.
Sláger volt film, amit többször is megnéztem illetve Bonanza fanként kedveltem az 1984 című dalukat is. Újra kéne olvasni.
Nagy Testvér mindig volt, van és lesz…

31 hozzászólás
>!
Bleeding_Bride IMP
George Orwell: 1984

Mondjon ki mit akar, ez nem sci-fi, és kész. Ez csupán egy kicsit eltorzított, itt- ott felturbózott valóság. Ha nem is pont így, ha nem is új szótárral, és lakásonként kukkoló rendőrségekkel, de minden, mit levázolt Orwell ebben a kötetben, vagy megtörtént már, vagy meg fog, ami épp nem zajlik.
Azért nem 5 csillag, mert nekem az Állatfarm a nagy etalon tőle, ami sokkal jobban megérint és felkavar, akkor is, ha abban a disznók beszélnek, és nem gépek.

>!
Lunemorte MP
George Orwell: 1984

Még mindig sokk hatása alatt állok…

Hol vagyunk mi ebben a világban? Milyen év van valójában? Hihetünk-e a naptáraknak vagy mindez csupán mendemonda, puszta szóbeszéd? Létezik-e valójában szabadság az emberi társadalomban? A te gondolatod lehet-e az én gondolatom is, illetve egy egyetemes egész gondolata? Irányított bábu vagy-e vagy csak álom az egész élet? Lehet, hogy nem is létezünk…Hogy egyikünk sincsen sehol sem, mert soha nem is éltünk…Vagy mégis?
Vigyázz, mit gondolsz! Inkább ne gondolj semmire!
Itt mindenki gyanús, mindenki téged figyel …

kiújult még inkább az üldözési mániám…
még mindig rettegek a patkányoktól
még mindig félek és undorodok az emberiségtől

4 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Cardamon

A szabadság az, ha szabadságunkban áll kimondani, hogy kettő meg kettő négy.

Kapcsolódó szócikkek: szabadság
>!
Bi_bi_bi 

Ha szeret valaki, viszontszereted, s ha semmi egyebet nem tudsz neki adni, szeretetet még mindig adhatsz.

182. oldal, 2.rész, 7.fejezet

Kapcsolódó szócikkek: szeretet
4 hozzászólás
>!
zsofigirl 

Semmi sem a sajátod azon a néhány köbcentiméteren kívül, ami a koponyádban van.

34. oldal, Első rész - 2. fejezet (Európa, 2005)

>!
Bi_bi_bi

Talán nem is annyira azt kívánja az ember, hogy szeressék, inkább azt, hogy megértsék.

1 hozzászólás
>!
Cardamon

A Gondolatbűnnek nem következménye a halál. A Gondolatbűn maga a halál.

Kapcsolódó szócikkek: halál
>!
zsofigirl

A legjobb könyvek, értette meg, azok, amelyek azt mondják el az embernek, amit már tud.

221. oldal, II. rész, 9. fejezet (Európa, 1989)

Kapcsolódó szócikkek: könyv
1 hozzászólás
>!
Lizi_Eyre

Ha el akarod képzelni a jövőt, képzelj el egy csizmát, amely örökké egy emberi arcon tapos.

1 hozzászólás
>!
zsofigirl

Amíg nem ébrednek öntudatra, nem fognak fellázadni, s amíg fel nem lázadtak, nem ébredhetnek öntudatra.

81. oldal

>!
Bi_bi_bi

A magány, jelentette ki, nagyon értékes kincs. Mindenki vágyik egy olyan hely után, ahol időnként egyedül lehet.

Kapcsolódó szócikkek: magány
>!
Bi_bi_bi

Legfélelmetesebb ellenségünk, gondolta, a saját idegrendszerünk. A bennünk lévő feszültség bármelyik pillanatban kész átalakulni valamilyen látható tünetté.

73. oldal, 6. (Európa, 2003)

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Aldous Huxley: Szép új világ
David Mitchell: Felhőatlasz
Samantha Shannon: Csontszüret
Emily Brontë: Üvöltő szelek
H. G. Wells: A láthatatlan ember
Arthur C. Clarke: 2001 – Űrodisszeia
John Wyndham: Szemünk fényei
John Wyndham: A triffidek napja
Mary Shelley: Frankenstein
H. G. Wells: Világok harca