36. legjobb sci-fi könyv a molyok értékelése alapján

1984 2944 csillagozás

George Orwell: 1984 George Orwell: 1984 George Orwell: 1984 George Orwell: 1984 George Orwell: 1984 George Orwell: 1984 George Orwell: 1984 George Orwell: 1984 George Orwell: 1984 George Orwell: 1984 George Orwell: 1984 George Orwell: 1984

1988-ban ​kommentálva az 1984-et, a valóságos és jelképes évszám között tűnődően botorkálva szükségszerű a kérdés: a történelmi rémképet illetően érvényes-e, érvényes maradt-e Orwell regénye? Nem és igen. Igen és nem. Nem, ha megkönnyebbülten nyugtázhatjuk, hogy az a totalitárius diktatúra, amely az 1984-ben megjelenik, a regény megírása óta nem valósult meg a valóságos történelemben, és a kommentár fogalmazása közben nincs jele – kopogjuk le, persze – , hogy a közeljövőben bármelyik nagyhatalom megvalósítani kívánná. Igen, ha a tegnapi történelem némely államalakzatára gondolunk. Nem a náci Németországra, nem a sztálini Szovjetunióra, hanem időben közelebbi képződményekre: Enver Hodzsa Albániájára, Pol Pot Kambodzsájára. Hogy jelen idejű államképződményeket a diplomáciai illem okából ne említsünk. Röviden elmerengve ennyit mondhatunk ma az 1984 történetfilozófiai érvényességéről. És a regény? Ünnepelték és kiátkozták a hidegháború hosszú évei során. A sorompótól balra ezért, a… (tovább)

Eredeti mű: George Orwell: 1984 (angol)

Eredeti megjelenés éve: 1949

>!
Európa, Budapest, 2017
360 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634058342 · Fordította: Szíjgyártó László
>!
Európa, Budapest, 2016
418 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634055044 · Fordította: Szíjgyártó László
>!
Európa, Budapest, 2016
358 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630799751 · Fordította: Szíjgyártó László

24 további kiadás


Enciklopédia 36

Szereplők népszerűség szerint

O’Brien · Winston Smith · Julia


Kedvencelte 1079

Most olvassa 280

Várólistára tette 975

Kívánságlistára tette 563

Kölcsönkérné 10


Kiemelt értékelések

>!
Papusz SP
George Orwell: 1984

Annyira sokkolt, hogy utána csak A neveletlen hercegnő naplóját tudtam elolvasni.

2 hozzászólás
>!
zcserei
George Orwell: 1984

Újbeszélül talán csak annyit mondanék: duplapluszjó. Óbeszélül meg ki értékel könyveket 2010-ben?

14 hozzászólás
>!
gabiica P
George Orwell: 1984

Zseniális alkotás, nem is találom a megfelelő szavakat az értékelésére.
Hihetetlen, hogy Orwell már 1949-ben mennyire tökéletesen tudta bemutatni azt az disztópikus világot, amelyet majdhogynem éltünk és élünk.
Tökéletesen mutatja be, hogy milyen az, ahol a szabadság pusztán merő ábránd, hiszen még csak gondolkozni sem tudsz anélkül, hogy figyelnének. Félelmetesen visszataszító, vagy visszataszítóan félelmetes, nem is tudom, melyik a találóbb megfogalmazás.
Jól tükrözi azt a gondolkodásmódot, amely a könyv íródásának az idején az embereket átjárta. Nem lehetett tudni, mi jön, nem lehetett tudni, mit hoz a jövő, lesz-e még egyáltalán jövő. És úgy vélem, nem sokon múlt, hogy így valósuljon meg.

2 hozzászólás
>!
tataijucc P
George Orwell: 1984

Vitathatatlanul 5*.
És nem azért, mert 2+2=5

Megyek az Állatfarmért.

6 hozzászólás
>!
Madama_Butterfly P
George Orwell: 1984

"A hatalom célja a hatalom maga
Mindenkinek mást rejt a 101-es szoba …"

Orwell zsenialitása ott kezdődik, hogy egy 1949-ben íródott regény szinte a kiadás napjától napjainkig aktuális, valóságos és életszerű – és valószínűleg ez még egy jó darabig így is marad…
Megdöbbentő, sokkoló és kegyetlen módon egy olyan témát boncolgat, amely egyidős ugyan az emberi társadalommal, ám amelyre – sajnos – még megoldás nem született….
Egy könyv, amelyet mindenkinek el kell(ene) olvasnia – talán megértenénk, és talán tanulhatnánk belőle…

"Azt mondtad, találkozunk még,
Ott ahol nincsen sötétség,
Zúg a fény, nincs sötét soha,
Vár ránk a 101-es szoba"

>!
Karinthy93
George Orwell: 1984

„A szabadság az, ha szabadságunkban áll kimondani, hogy kettő meg kettő négy. "

Az 1984 egy bűnöző története.

Bűnözőé a Párt szemszögéből, míg korunk szabad világából olvasva semmi egyéb magányos szabadságharcosnál.
Azok a történelmi körülmények,amelyek a regény írása idején fenn álltak; a hidegháború kezdeti, pattanásig feszült napjai, a harmadik világháború kitörésének lehetősége 1948-ban soha nem látott közelségbe hozta a totális diktatúrák kialakulásának korszakát.
Ebben a tekintetben az 1984 kordokumentum is – konzerválja a múlt század közepének félelmeit, végletekig feszített, önmagából kifordult világot festve egy olyan lehetséges jövőről, ami hajszál híján nem valósult meg.

1984 világa egy eltúlzott Szovjetunió tulajdonképpen.
Az a megdöbbentő és szomorú valóság, hogy ilyen diktatórikus államok igenis léteznek.
Ahol nincs szabadság és ahol egy elnyomó hatalom irányít egy egész nemzetet.
Nehéz az igazságot választani a közösség ellenében. Egyén és hatalom kapcsolata…
Ha az ember hisz valamiben, amit rajta kívül senki sem hisz, úgy gondolja, nála van az igazság, de már senki sem vallja ugyanazt,mint ő: meddig tudja megtartani a hitét? Mi a fontosabb: az igazság vagy a közösség? Az emberek általában az utóbbit választják, inkább mennek a tömeggel, mint hogy kiálljanak a saját véleményük mellett. Egy darabig talán állják, de aztán elbizonytalanodnak: nem lehet, hogy nem nekem van igazam, hanem mindenki másnak? Inkább válassza az ember a hazugságot, hogy a többiek közé tartozónak érezhesse magát, vagy maradjon kívülálló az igazság kedvéért? Ezt mindenki maga dönti el.

1984 világában a világ állandó háborúban áll, senki sem szabad és mindenki tudatlan.
Orwell fizikai harcok helyett egy lélektani csatát mutat be, melyben a főszereplő, Winston küzd a Párt hatalma és elnyomása ellen. Winston a regényben, a humanista eszmék utolsó képviselője, lázadó személyiség, mert emberi gondolatai vannak. Az egyetlen jellemzésre érdemes alak Óceániában.

Képzeljünk el egy olyan társadalmat, amelyet három részre lehet osztani:
-Belső Párt: nagy hatalmú, magas bérekért dolgozó államhivatalnokok, melynek különleges jogkörei vannak, gyakorlatilag szabad kezet kapnak bármiben.
– Külső Párt: a leginkább korlátozott réteg: minden percüket meghatározza a Belső Párt, a legkisebb gondolatbűnt is munkatáborral büntetik. Általában minisztériumokban dolgoznak.
-Prolik: pártonkívüli népek, a Párt számára csak munkaerőt képviselnek,primitív szinten élnek és kommunikálnak, a hivatalos ideológiát nem értik. Csak az ő számukra adott a szabadság – élni azonban nem tudnak vele. Gettósított körülmények között laknak, rakétabombákkal tartják őket féken.

És ha ez még nem elég elrettentő társadalmi példa,mindezek mellett el lesznek gázosítva mindazok, akiknek túlzott intelligenciájuk van – noha párthűek – nem számít.

1984. London. Angszoc. Ahol mindennap újraírják a történelmet – egy sajátos logikai axióma teszi ezt jogossá és elfogadhatóvá : „ Aki uralja a múltat, az uralja a jövőt is; aki uralja a múltat, az uralja a jelent is."

Értékelésem befejezéséül elmondom a titkot, hogy életem legmeghatározóbb olvasmányai közé sorolom ezt a könyvet, elsősorban aktualitása miatt.
Minden, amit az 1940-es években megírt az indiai író, ráhúzható a mai civilizáció helyzetére.
Nagy életbölcsességeket fogalmaz meg, ugyan drasztikus módon.
Gondolhatjuk, 1984 elmúlt, és nem jött be a jóslat, ha ez valami jövendölés akart volna lenni a jövőre vonatkozólag – ugyanakkor számos módon alátámasztható, hogy sajnos az „orwelli" világba tartunk.
Vajon 1945-ben látta az író az Európai Unió létrejöttét?
Vajon tudott a kialakuló Észak- Amerikai Unióról?
Kétségtelen,hogy ezek a szuperhatalmak jelen vannak, és elképzelhető, hogy egy háttérhatalom irányít mindent. Politikai regényről van szó, és érdemes elgondolkozni egyen s másról.
Majdnem elfelejtettem említést tenni az újbeszélről . ( rossz fordítás: newspeak = újbeszéd, de mindegy, különben is az újbeszél sokkal jobban hangzik)
Óceánia hivatalos nyelve, mely az egyetlen a világon, amelyik évről évre egyre kevesebb szót tartalmaz. Mi a helyzet a mai internetszlenggel? Facebook? Viber? Messenger? …hmm…gondolatébresztő…

Nem írtam le a mű cselekményét, hátha valaki csak most kap észbe, hogy jó volna mégis elolvasni. :) Nekem határozottan nagy kedvencem lett.

5* ( 5.0 )

>!
Xoxoribizli P
George Orwell: 1984

Teljesen lehozott az életről.
Hónapokig nem tudtam semmibe belekezdeni, ezt meg nem tudtam befejezni.
Majdnem egy évig húzódott a kapcsolatunk, majdnem egy évig nem tudtam hozzányúlni és folytatni.
Nem tudnám megmondani mi nem tetszett, maga a történet, vagy az amivel azonosítani lehet. Nem tudom, hogy jó ötlet volt-e a választások előtt befejeznem ezt a könyvet.
Talán a legjobban attól ráz ki a hideg, hogy ez a kifacsart világkép nagyon szépen ráilleszthető a mai társadalom politikai rálátására.
Inkább nem is folytatom, mert még elvisz a Gondolatrendőrség…

18 hozzászólás
>!
h_orsi P
George Orwell: 1984

Nagyon sokat gondolkoztam rajta, hogy mit kellene ide írnom. Ugyanis ezt a könyvet vétek egy sima csillagozással elintézni. Most megpróbálom összeszedni a gondolataimat, de lehet, hogy nem lesz túl eredményes:
– Rengeteg érzést kiváltott belőlem ez a könyv. Először is szenvedtem vele az elején, nem értettem, hogy mi értelme van az egésznek. Nehezen rázódtam bele, kellett egy kis idő, mire felfogtam, hogy mikor és hol járunk. Majd jött a meglepődés, az undor és a sokk. Egy dolgot nem éreztem: egyáltalán nem unatkoztam.
– Így kell disztópiát írni! Hol van ehhez képest Dan Wells vagy Suzanne Collins (csak, hogy a legnépszerűbbeket említsem)? Sehol. Még Az útvesztő és Metró 2033 sem fest le olyan borzalmas és visszataszító képet az emberi világról, mint George Orwell az 1984-ben.
– Erőszakos? Igen. Visszataszító? Oh, nagyon is. Akarnék egy hasonló világban élni? Azonnal öngyilkos lennék!
– Azonban nem is ez a vonal fogott meg igazán. Amiért nagyon megtetszett a könyv az az, hogy olyan nézetből közelíti meg a történelemben szereplő társadalmi osztályokat és helyzetüket, hogy számomra érdekes és új dolgokra világított rá. Bár a könyvben szereplő társadalomban látszólag mindenki egyenlő, de ez közel sem igaz. Ugyanúgy van felső –, közép –, és alsó osztály is. Vitatkozhatunk azon, hogy melyiknek van nagyobb befolyása vagy, hogy melyik csoportba tartozók élnek boldog életet, de egy biztos: a történelem folyamán mindig ugyanez a felállás ismétlődik. Hiába döntenek meg egy rendszert és kiáltják ki a szabadságot és az abszolút egyenlőséget: ez sohasem változik. Mindig lesznek elnyomók és elnyomottak.
– Ennek a könyvnek sikerült meglepnie. Nem csak a második rész végén, de az utolsó pár oldalon is.
– Összességében azt mondom, hogy az Állatfarm sokkal jobban tetszett. Azt át tudtam élni, azt meg tudtam érteni. Ezt a könyvet már kevésbé. Sokkal komolyabb kérdéseket vett fel és tárgyal ki. Ezekre én még nem készültem fel.
– Ha majd egy kicsit érettebb leszek újra fogom olvasni. Bár nem tudom, hogy még egyszer képes leszek e túlélni a borzalmakat, amiket az író nagyon is valóságszerűen ábrázol.

4 hozzászólás
>!
FairyDust P
George Orwell: 1984

Nagyon nehéz erről a könyvről írni, de inkább most frissen értékelem, mert később nem szeretnék visszagondolni rá.
Rengeteg érzelem kering bennem, egyrészről zseniálisnak tartom az alkotást, másrészről a lelkem viszolyog tőle, és utálja az egészet. Úgy érzem teljes mértékben átjött a mondanivaló, és felismertem azokat a jellegzetes momentumokat, melyek a mostani világunkra is igazak, főleg spoiler Rosszul voltam spoiler. Ha leírom a gondolatrendőrség szót, már cidrizek. spoiler
Nem szeretnék erről a könyvről többet elmélkedni, mert tönkreteszem a napjaimat. Remélem nem lesznek rémálmaim a személytelen, sötét, nyomasztó jelen/jövőképtől.
Személyes véleményem szerint az Állatfarm sokkal jobban sikerült, mint az 1984. Az a könyv is elborzasztott, gondolkodásra késztetett, de nem éreztem tőle úgy magam, mintha a halálsoron ücsörögnék. Most egy jó időre félreteszem a könyvet, s egyszer visszajövök és csillagozom a leüllepedett élményt, jelenleg képtelen lennék számok mögé szorítani a gondolataimat, amit átéltem az olvasása közben.
Egyértelműen nem lett kedvencem a könyv (az Állatfarm az), ennek ellenére egy pár idézetet kivéstem magamnak az idézetes füzetemben, és gyakran fogom nézegetni azokat a sorokat.
Olvasd el ha készen állsz lelkileg egy ilyen nyomasztó könyvre, ellenben ha nem vagy kiegyensúlyozott állapotban, kérlek várj vele, mert le fog hozni az életről.

10 hozzászólás
>!
Bélabá P
George Orwell: 1984

Huszonegy éve olvastam, gimistaként. Megrémített, de beleszerettem ebbe a szürke, gonosz és komor világba, amit disztópiák nyújtanak az olvasónak.
Azóta egyik kedvenc műfajom lett.
Sláger volt film, amit többször is megnéztem illetve Bonanza fanként kedveltem az 1984 című dalukat is. Újra kéne olvasni.
Nagy Testvér mindig volt, van és lesz…

31 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Bi_bi_bi

Ha szeret valaki, viszontszereted, s ha semmi egyebet nem tudsz neki adni, szeretetet még mindig adhatsz.

182. oldal, 2.rész, 7.fejezet

Kapcsolódó szócikkek: szeretet
5 hozzászólás
>!
Cardamon

A szabadság az, ha szabadságunkban áll kimondani, hogy kettő meg kettő négy.

Kapcsolódó szócikkek: szabadság
>!
zsofigirl

Semmi sem a sajátod azon a néhány köbcentiméteren kívül, ami a koponyádban van.

34. oldal, Első rész - 2. fejezet (Európa, 2005)

>!
Bi_bi_bi

Talán nem is annyira azt kívánja az ember, hogy szeressék, inkább azt, hogy megértsék.

1 hozzászólás
>!
zsofigirl

A legjobb könyvek, értette meg, azok, amelyek azt mondják el az embernek, amit már tud.

221. oldal, II. rész, 9. fejezet (Európa, 1989)

Kapcsolódó szócikkek: könyv
1 hozzászólás
>!
Cardamon

A Gondolatbűnnek nem következménye a halál. A Gondolatbűn maga a halál.

Kapcsolódó szócikkek: halál
>!
zsofigirl

Amíg nem ébrednek öntudatra, nem fognak fellázadni, s amíg fel nem lázadtak, nem ébredhetnek öntudatra.

81. oldal

>!
Bi_bi_bi

A magány, jelentette ki, nagyon értékes kincs. Mindenki vágyik egy olyan hely után, ahol időnként egyedül lehet.

Kapcsolódó szócikkek: magány
>!
Lizi_Eyre

Ha el akarod képzelni a jövőt, képzelj el egy csizmát, amely örökké egy emberi arcon tapos.

1 hozzászólás
>!
Bi_bi_bi

Legfélelmetesebb ellenségünk, gondolta, a saját idegrendszerünk. A bennünk lévő feszültség bármelyik pillanatban kész átalakulni valamilyen látható tünetté.

73. oldal, 6. (Európa, 2003)

1 hozzászólás

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
Aldous Huxley: Szép új világ
Daniel Keyes: Virágot Algernonnak
Isaac Asimov: Alapítvány és Birodalom
Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak
Jules Verne: Nemo kapitány
Robert Merle: Védett férfiak
Gabriel García Márquez: Száz év magány
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek
Karel Čapek: Harc a szalamandrákkal