Warrenné ​mestersége 9 csillagozás

George Bernard Shaw: Warrenné mestersége

Részlet a könyvből:

„Nyári délután. A szin falusi kert Surrey grófságban, kissé délre Haslemeretől egy domb nyugati lejtőjén. Fent a dombon, a kert bal sarkában látható a falusi lak szalmafedelü tetejével és tornáczával, meg a tornác baloldalán levő nagy rácsos ablakkal. Hátrább kis szárnyépület áll, szögletet alkotva a jobb oldalon levő fallal. A szárnyépület végéből léckerités indul ki és kanyarogva egészen körülveszi a kertet, csak jobb oldalt van rajta ajtó. A község a domboldalon van, a léckerités mögött, s elnyulik egészen a szinpad végéig. A tornácon néhány vászon kerti szék áll. Az ablak alá a falhoz női bicikli van támasztva. A tornáctól kissé jobbra függő ágy, két állványra kötve, földbe szurt nagy nyelü kanavász napernyő árnyékolja be a függő ágyat, amelyben Vivie fekszik, olvas és jegyzeteket csinál. Feje a ház felé, lába a kapu felé van. A függő ágy fejénél, Vivie keze ügyében közönséges konyhaszék áll, rajta komoly külsejű könyvek és jegyzetek számára való papiros.”

Eredeti megjelenés éve: 1893

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Nemzeti Színház Színműtár · Fővárosi szinházak műsora Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai)

>!
90 oldal · Fordította: Cholnoky Victor

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Bla IP>!
George Bernard Shaw: Warrenné mestersége

A dráma – melyet van szerencsém elsőként értékelni – középpontjában két nyakas női alak áll: az erkölcstelen anya és az erkölcsös lány. Ennyire azonban nem szűkíthetjük le sem Warrennét, sem Viviet. Shaw sohasem dönti el egy-egy figurának elvi hovatartozását. Warrenné a maga erkölcstelenségében egy kicsit erkölcsös is, hiszen minden kétes mesterkedése mélyén ott van egy magasabb érzés: az anyai szeretet. Vivie a maga erkölcsösségében egy kicsit erkölcstelen, mert szántszándékkal, s inkább önzőn, mint erényből, megtagadja a gyermeki szeretet emberi ösztönét. Egyikőjüket sem fogadhatjuk el tehát egy elv képviselőjének, – és éppen ez az izgató bennük. Shaw hősei, – tudjuk ezt későbbi drámáiból, – sohasem tudják egymást meggyőzni. Warrenné és Vivie sem „egyezhetnek meg” a középúton, de vitájuknak, elveik összecsapásában emberi kétely áll. Küzdelmük részvétet ébreszt, mert tragikus.
A két fő-alak elvi és emberi vitája körül egy sereg férfi csoportosul. Míg Warrenné és Vivie, – ki-ki a maga módján, – könyörtelenül képviseli a tragikus erkölcsöt és tragikus erkölcstelenséget, ezek a férfiak ingadozók. Crofts elhiszi üzelmeinek erkölcsösségét, társadalmi hitelét, sőt értékét, – a tiszteletes farizeus ostobaságának értelmét, – Frank tiszteletlen hebehurgyaságának indokoltságát. – Praed előkelő műveltségének fölényét.
Az emberi csatában a nők emelkednek ki, ők az igazabban emberek. A fölényes Snaw gyengédséggel figyeli ezt a két női figurát, sok mentséget talál mindkettőjük számára. Az olvasót zavarban hagyja, hogy hová helyezkedjen, s kit érezzen a dráma igazi hősének. A férfiakat könnyebben, irgalmatlanabbul intézi el: megveti őket, s ezt a megvetést maga is kimondja. A két nő egyéni eset, a férfiak: az ostoba társadalom, – a 900-as évek küszöbének Angliája s egy kicsit a mindenkori Anglia és a mindenkori régi, magunk mögött hagyott világ, s benne – kétségtelenül – mi magunk, ma, hasonló kételyekkel és tragikummal.
A drámát Shaw ír nemzetisége miatt vettem elő.

SzaMóczi>!
George Bernard Shaw: Warrenné mestersége

Hát, szimpi csaj ez a Vivie, meg nagyon léhák és nemtörődömök a többiek, de szerintem elég sablonosak. Mármint nem tudnak igazán meglepni. Vivie meg kicsit fura, de érdekes. Lehet, h én vagyok értetlen, de nem értem, mi a baja az egésszel. Vagy hát értem, mert üzleties, meg olyan szégyellnivaló, de hát ez is csak pénz. Legalábbis nem következik a műből, hogy ő annyira erkölcsös lenne, hogy ez zavarná. Engem zavarna, de én nem is megyek el egy matekversenyre 50 fontért, hogy megszerzem a 4-5. helyet. Szóval, nekem nem következetes az egész.

pelz>!
George Bernard Shaw: Warrenné mestersége

Általában nagyon tetszenek Shaw színművei. Ez is nagyon tetszett, mert az okos, művelt főhősnő megmutatja, hogy lehet becsületesen élni még akkor is, ha a körülöttünk lévők mind becstelenek is. Nagy a csábítás a gonoszra, de ha nyugodtan akar élni az ember, jobb becsületesnek lenni.


Népszerű idézetek

Keikorca P>!

PRAED: Meghűl bennem a vér. Hát nem vágyik arra, hogy egy kis romantika, egy kis szépség legyen az életében?
VIVIE: Nyugodt lehet, hogy egyikre se vágyom.
PRAED: De ezt nem gondolhatja komolyan.
VIVIE: De igen. Szeretek dolgozni, és szeretem ha megfizetnek érte. Ha belefáradtam a munkába, akkor egy kényelmes karosszékre vágyom, egy szivarra, egy pohár whiskyre és egy jó detektívregényre.

Epilógus>!

Amíg nem vágja nyíltan pofon a társadalmat, a társadalom nem tesz fel kellemetlen kérdéseket; […] Egyetlen titkot sem őriznek meg jobban, mint azokat, amiket mindenki sejt.

katalins>!

…a legintimebb emberi kapcsolatok semmiféle törvényes keretet nem ismernek…

katalins>!

Az emberek mindig a körülményeket okolják, amiért azzá lettek, amik. Én nem hiszek a körülményekben. Ezen a világon mindig azok az emberek boldogulnak, akik kinyitják a szemüket és megkeresik a nekik való körülményeket, ha pedig sehol sem találják, akkor megteremtik.


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

William Butler Yeats: Írás az ablaküvegen
Samuel Beckett: Samuel Beckett összes drámái / Eleutheria
Braun Róbert (szerk.): Nobel-díjas írók antológiája
Samuel Beckett: Godot-ra várva
Samuel Beckett: Godot-ra várva / A játszma vége
Jean-Paul Sartre: Drámák I-II.
Maurice Maeterlinck: A kék madár
Eugene O'Neill: Utazás az éjszakába
Jean-Paul Sartre: Az ördög és a jóisten
Bjørnstjerne Bjørnson: A csőd