Warrenné ​mestersége 7 csillagozás

George Bernard Shaw: Warrenné mestersége

Részlet a könyvből:

„Nyári délután. A szin falusi kert Surrey grófságban, kissé délre Haslemeretől egy domb nyugati lejtőjén. Fent a dombon, a kert bal sarkában látható a falusi lak szalmafedelü tetejével és tornáczával, meg a tornác baloldalán levő nagy rácsos ablakkal. Hátrább kis szárnyépület áll, szögletet alkotva a jobb oldalon levő fallal. A szárnyépület végéből léckerités indul ki és kanyarogva egészen körülveszi a kertet, csak jobb oldalt van rajta ajtó. A község a domboldalon van, a léckerités mögött, s elnyulik egészen a szinpad végéig. A tornácon néhány vászon kerti szék áll. Az ablak alá a falhoz női bicikli van támasztva. A tornáctól kissé jobbra függő ágy, két állványra kötve, földbe szurt nagy nyelü kanavász napernyő árnyékolja be a függő ágyat, amelyben Vivie fekszik, olvas és jegyzeteket csinál. Feje a ház felé, lába a kapu felé van. A függő ágy fejénél, Vivie keze ügyében közönséges konyhaszék áll, rajta komoly külsejű könyvek és jegyzetek számára való papiros.”

Eredeti mű: George Bernard Shaw: Mrs Warren's Profession

Eredeti megjelenés éve: 1893

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Nemzeti Színház Színműtár, Fővárosi szinházak műsora

>!
90 oldal · Fordította: Cholnoky Victor

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

>!
Bla IP
George Bernard Shaw: Warrenné mestersége

A dráma – melyet van szerencsém elsőként értékelni – középpontjában két nyakas női alak áll: az erkölcstelen anya és az erkölcsös lány. Ennyire azonban nem szűkíthetjük le sem Warrennét, sem Viviet. Shaw sohasem dönti el egy-egy figurának elvi hovatartozását. Warrenné a maga erkölcstelenségében egy kicsit erkölcsös is, hiszen minden kétes mesterkedése mélyén ott van egy magasabb érzés: az anyai szeretet. Vivie a maga erkölcsösségében egy kicsit erkölcstelen, mert szántszándékkal, s inkább önzőn, mint erényből, megtagadja a gyermeki szeretet emberi ösztönét. Egyikőjüket sem fogadhatjuk el tehát egy elv képviselőjének, – és éppen ez az izgató bennük. Shaw hősei, – tudjuk ezt későbbi drámáiból, – sohasem tudják egymást meggyőzni. Warrenné és Vivie sem „egyezhetnek meg” a középúton, de vitájuknak, elveik összecsapásában emberi kétely áll. Küzdelmük részvétet ébreszt, mert tragikus.
A két fő-alak elvi és emberi vitája körül egy sereg férfi csoportosul. Míg Warrenné és Vivie, – ki-ki a maga módján, – könyörtelenül képviseli a tragikus erkölcsöt és tragikus erkölcstelenséget, ezek a férfiak ingadozók. Crofts elhiszi üzelmeinek erkölcsösségét, társadalmi hitelét, sőt értékét, – a tiszteletes farizeus ostobaságának értelmét, – Frank tiszteletlen hebehurgyaságának indokoltságát. – Praed előkelő műveltségének fölényét.
Az emberi csatában a nők emelkednek ki, ők az igazabban emberek. A fölényes Snaw gyengédséggel figyeli ezt a két női figurát, sok mentséget talál mindkettőjük számára. Az olvasót zavarban hagyja, hogy hová helyezkedjen, s kit érezzen a dráma igazi hősének. A férfiakat könnyebben, irgalmatlanabbul intézi el: megveti őket, s ezt a megvetést maga is kimondja. A két nő egyéni eset, a férfiak: az ostoba társadalom, – a 900-as évek küszöbének Angliája s egy kicsit a mindenkori Anglia és a mindenkori régi, magunk mögött hagyott világ, s benne – kétségtelenül – mi magunk, ma, hasonló kételyekkel és tragikummal.
A drámát Shaw ír nemzetisége miatt vettem elő.

>!
Veronika_Móczár
George Bernard Shaw: Warrenné mestersége

Hát, szimpi csaj ez a Vivie, meg nagyon léhák és nemtörődömök a többiek, de szerintem elég sablonosak. Mármint nem tudnak igazán meglepni. Vivie meg kicsit fura, de érdekes. Lehet, h én vagyok értetlen, de nem értem, mi a baja az egésszel. Vagy hát értem, mert üzleties, meg olyan szégyellnivaló, de hát ez is csak pénz. Legalábbis nem következik a műből, hogy ő annyira erkölcsös lenne, hogy ez zavarná. Engem zavarna, de én nem is megyek el egy matekversenyre 50 fontért, hogy megszerzem a 4-5. helyet. Szóval, nekem nem következetes az egész.


Népszerű idézetek

>!
Keikorca

PRAED: Meghűl bennem a vér. Hát nem vágyik arra, hogy egy kis romantika, egy kis szépség legyen az életében?
VIVIE: Nyugodt lehet, hogy egyikre se vágyom.
PRAED: De ezt nem gondolhatja komolyan.
VIVIE: De igen. Szeretek dolgozni, és szeretem ha megfizetnek érte. Ha belefáradtam a munkába, akkor egy kényelmes karosszékre vágyom, egy szivarra, egy pohár whiskyre és egy jó detektívregényre.

>!
Epilógus

Amíg nem vágja nyíltan pofon a társadalmat, a társadalom nem tesz fel kellemetlen kérdéseket; (…) Egyetlen titkot sem őriznek meg jobban, mint azokat, amiket mindenki sejt.

>!
Károly_Tóth_3

FRANK
Ismered Wellington herceg esetét a leveleivel?

GARDNER
Nem ismerem, és nem is akarom megismerni.

FRANK
Az öreg Wellingtonnak esze ágában sem volt, hogy kidobjon az ablakon ötven fontot. Fogta magát és megírta a nőnek: „Drága Jenny: tegye közzé a leveleimet, és kösse fel magát. Szeretettel, Wellington.” Neked is így kellett volna tenned.

20. oldal, Warrenné mestersége (Magyar Helikon, 1972)


Hasonló könyvek címkék alapján

Oscar Wilde: Lady Windermere legyezője / Bunbury
Oscar Wilde: A szent kurtizán vagy a drágaköves asszony / A jelentéktelen asszony
Sean O'Casey: Juno és a páva
Ingmar Bergman – Samuel Beckett – Lanford Wilson – Sławomir Mrożek – Gaál Erzsébet: Lépések
Szűcs Mónika (szerk.): Menni vagy maradni?
Kardos György (szerk.): Rivalda 75-76
J. K. Rowling – John Tiffany – Jack Thorne: Harry Potter és az elátkozott gyermek
Molnár Ferenc: Színház
Bródy Sándor: Színház
Müller Péter: Szomorú vasárnap