Pygmalion ​(angol) 29 csillagozás

George Bernard Shaw: Pygmalion (angol) George Bernard Shaw: Pygmalion (angol) George Bernard Shaw: Pygmalion (angol) George Bernard Shaw: Pygmalion (angol) George Bernard Shaw: Pygmalion (angol) George Bernard Shaw: Pygmalion (angol) George Bernard Shaw: Pygmalion (angol)

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Shaw radically reworks Ovid's tale with a feminist twist: while Henry Higgins successfully teaches Eliza Doolittle to speak and act like a duchess, she adamantly refuses to be his creation. This brilliantly witty exposure of the British class system will always entertain-first produced in 1914, it remains one of Shaw's most popular plays.

Eredeti megjelenés éve: 1912

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Penguin Classics Penguin · Collins Classics Collins

>!
144 oldal · puhatáblás · ISBN: 9780008480066
>!
Penguin, New York, 2003
176 oldal · ISBN: 0141439505
>!
Penguin, London, 1990
148 oldal · puhatáblás · ISBN: 014045022X

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Higgins professzor · Eliza Doolitle · Higginsné · Pearce-né


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

Arianrhod P>!
George Bernard Shaw: Pygmalion (angol)

@KatieV véleményéhez csatlakozom, tényleg eredetiben az igazi, ami természetes, hisz az angol nyelvről és kiejtésről, a különféle nyelvjárásokról szól a darab, amit igen nehéz, ha nem egyenesen lehetetlen bármi más nyelven a maga tejességében visszaadni.

Olvastam rég magyarul, és akkor is imádtam, mindig idegesített viszont, hogy mi a vége. Mert a darabból nem tudjuk meg, ami kifejezetten előnyös. Mert egy „happy end” életszerűtlen, és giccsparádévá alacsonyítaná a mély modanivalót, ahogy a musical (My Fair Lady) tette, szigorúan amerikaiaknak. Tragédiának viszont nem tragédia, így az is pontosan ugyanennyire szétvágdosta volna a drámát, ha a virágáruslányka visszasüllyed eredeti állapotába. Tehát mindenki képzelje tovább, ahogy neki tetszik. Zseniális ez a Shaw! (Nem csoda, hisz kelta…) Amit viszont most én olvastam, ebben van egy függelék, ahol Shaw leírja, ő hogy képzelte, és ez a mi otthoni magyar kiadású kötetünkből hiányzott. Vénségemre csak megtudtam, mi lett az én bogaras nyelvészprofommal, aki mindig Leslie Howard képében jelenik meg már előttem. ( Mert én szerettem a filmet is, főleg Leslie miatt!)

A másik kedvencem a vén Doolittle, mint botcsinálta fikozófus. Az ő alakja, és életfelfogása, amelyben a legszókimondóbban nyilvánul meg Shaw társadalomkritikája, a dráma abszolút telitalálata. (Miért mindig Zsákos Bilbó jut róla eszembe?) Fergeteges, ahogy mindig jól odamondogat a képmutató alsó- és felső néposztályok morális felfogásának. Ha ő nem lenne az útszéli hordószonoki megnyilvánulásaival, majdnem akár unalmas is lehetne a dráma.

Minden sorát élveztem!

dre>!
George Bernard Shaw: Pygmalion (angol)

Kb. 2 éve olvastam magyarul, már akkor eldöntöttem, hogy ezt muszáj az eredeti nyelvén is megismerni. Most is ugyanúgy tetszett, az egyik kedvenc drámám.

Merkúr>!
George Bernard Shaw: Pygmalion (angol)

A Száz híres dráma c. könyvből:

„…másfelől Elizáig, aki azt a szívbe markoló, fájdalmas érzést is demonstrálja, amelyet akkor érez meg az ember, amikor visszacsinálhatatlanul megváltozott, amikor megvilágosodik előtte, hogy az útról, amelyen elindult, semmilyen módon nem térhet vissza, egyszersmind azonban megvilágosodik számára, hogy teljesen megérkezni sem fog soha.”

Nekem ezt jelenti a Pygmalion.

Calypso>!
George Bernard Shaw: Pygmalion (angol)

A filmet láttam, de már nagyon régen, nem is nagyon emlékeztem másra, csak a lányra, aki viccesen beszélt. Csupán kb. 170 oldalról van szó, az is nagy betűkkel, de mégis sokat adott, szórakoztató volt. Valami pont ilyenre volt szükségem, egy könnyed délutáni olvasmányra, amin nem kell sokat agyalni.

KatieV I>!
George Bernard Shaw: Pygmalion (angol)

Tipikusan az a darab, amit eredeti nyelven kell olvasni (a filmet meg pláne úgy kell megnézni, szinkronosan el se tudnám képzelni). Nagyon jó történet, jó rálátást ad a korabeli brit társadalomra. Bár Higgins néha az agyamra ment :D

_Amalia>!
George Bernard Shaw: Pygmalion (angol)

Kiváló mű, bár fél pontot kénytelen voltam levonni, mert a hajam égnek áll a belőle készült filmtől :D olvasás közben hallottam azt a sipító hangot, és brrr.
Szóval a dráma. Szeretek drámát olvasni, mert oda van írva, hogy ki hogyan mondja az adott szöveget. Hogy még véletlenül se gondoljunk mást. Egyenes dolog ez az írótól, megkönnyíti az olvasók dolgát. [still hysterical] [wounded and whimpering] stb. Ezeket nagyon szórakoztatónak találom :)

Ezt a darabot könnyű olvasni, vicces, és még szól is valamiről. A nyelvhasználat pedig… Hm, különböző csoportok, rétegek másként és másként használják a nyelvet. Nem biztos, hogy rosszat tett az angolnak, hogy elhagyta a régi dolgait, és egyszerűsödött – ahogy az sem biztos, hogy rosszat tesz neki, ahogy manapság változik. Lehet kötődni egy állapothoz érzelmileg is, tudományosan is, de a nyelvek ilyenek. És a különböző csoportok is. Nem lehet mindenkitől elvárni, hogy úgy beszéljen és írjon, ahogy azt az Akadémián kigondolták. Nyelvtanárként pluszban furcsa a helyzetem. Órán a hivatalos használatot tanítom, és amikor a kölykök azzal jönnek, hogy de az internet, meg a dalszövegek, akkor kénytelen vagyok kicsit megállni, és elmagyarázni: persze, úgy is lehet, de a nyelvvizsgán egyelőre nem azt kérik, úgyhogy lesznek szívesek a hivatalosan elfogadott változatot magukévá tenni először. Aztán ha az megvan, akkor lehet ya, gonna meg hasonlók. Olvasás közben ez is eszembe jutott. Amellett persze, hogy mennyire etikus kísérletet folytatni egy emberen. Még akkor is, ha neki ettől szebb ruhái, jobb életkörülményei lesznek.

Szóval annak ellenére van üzenete a darabnak, hogy amúgy tényleg szórakoztató, élettel teli, üdítő olvasmány. Talán egyszer beviszem órára egyes részeit.

Sheila>!
George Bernard Shaw: Pygmalion (angol)

Felettébb vicces és imádnivaló történet, így nem is volt kérdés a végére, hogy ez bizony kedvenc lesz. Annyira átjött a britek szellemisége és a társadalmi osztályok megkülönböztetése a beszéd, viselkedés szerint – méghozzá élvezhető formában –, hogy alig győztem csodálkozni.
Imádnivaló. Tényleg.

thuki>!
George Bernard Shaw: Pygmalion (angol)

A legjobb az egészben a befejezése volt, ami már nem is tartozott a történethez szigorú értelemben véve. Ehelyett Shaw mondhatni megfeddi az olvasót, hogy ne várjon egy romantikus, émelyítően édes happy end befejezést, hanem kontraszként ehelyett leírja, hogy a „boldogan éltek míg meg nem haltak” scenárió helyett a mindennapok azért jóval hmm.. mindennapibbak.


Népszerű idézetek

Meömeö>!

HIGGINS. Don't you dare try this game on me. I taught it to you; and it doesn't take me in. Get up and come home; and don't be a fool.

Eliza takes a piece of needlework from her basket, and begins to stitch at it, without taking the least notice of this outburst.

MRS. HIGGINS. Very nicely put, indeed, Henry. No woman could resist such an invitation.

Act V.

Kapcsolódó szócikkek: Higgins professzor · Higginsné
AniTiger P>!

THE FLOWER GIRL.
Ow, eez ye-ooa san, is e? Wal, fewd dan y' de-ooty bawmz a mather should, eed now bettern to spawl a pore gel's flahrzn than ran awy atbaht pyin. Will ye-oo py me f'them?
[Here, with apologies, this desperate attempt to represent her dialect without a phonetic alphabet must be abandoned as unintelligible outside London.]

1. felvonás

AniTiger P>!

LIZA.
I don't want to talk grammar. I want to talk like a lady.

2. felvonás

Meömeö>!

HIGGINS. What is life but a series of inspired follies?

Act II.

AniTiger P>!

I can't change my nature; and I don't intend to change my manners.

5. felvonás

ftpetra>!

(stage direction) Eliza's beauty becomes murderous.

99. oldal, Act Four

ftpetra>!

Higgings. […] The great secret, Eliza, is not having bad manners of good manners or any other particular sort of manners but having the same manner for all human souls: in short, behaving as if you were in Heaven, where there are no third-class carriages, and one souls is as good as another.

126. oldal, Act Five

ftpetra>!

Liza. You never thought of the trouble it would make for me.

Higgins. Would the world ever have been made if its maker had been afraid of making trouble? Making life means making trouble. Theres only one way of escaping trouble; and that's killing things. Cowards, you notice, are always shrieking to have troublesome people killed.

128. oldal, Act Five

ftpetra>!

Mrs Higgins. The carriage is waiting Eliza. Are you ready?
Liza. Quite. Is the Professor coming?
Mrs Higgins. Certainly not. He cant behave himself in church. He makes remarks out loud all the time on the clergyman's pronunciation.

132. oldal, Act Five

ftpetra>!

Nepommuck joins the group, full of news.
Hostess. Ah, here you are at last, Nepommuck. Have you found out all about the Doolittle lady?
Nepommuck. I have found out all about her. She is a fraud.
Hostess. A fraud! Oh no.
Nepommuck. YES, yes. She cannot deceive me. Her name cannot be Doolittle.
Higgins. Why?
Nepommuck. Because Doolittle is an English name. And she is not English.
Hostess. Oh, nonsense! She speaks English perfectly.
Nepommuck. Too perfectly. Can you shew me any English woman who speaks English as it should be spoken? Only foreigners who have been taught to speak it well.
Hostess. Certanly she terrified me by the way she said How d'ye do. I had a schoolmistress who talked like that; and I was mortally afraid of her. But if she is not English what is she?
Nepommuck. Hungarian.
All the rest. Hungarian!
Nepommuck. Hungarian. And of royal blood. I am Hungarian. My blood is royal.
Higgins. Did you speak her in Hungarian?
Nepommuck. I did. She was very clever. She said 'Pleas speak to me in English: I do not understand French.' French! She pretends not to know the difference between Hungarian and French. Impossible: she knows both.
Higgins. And the blood royal? How did you find that out?
Nepommuck. Instinct, maestro, instinct. Only the Magyar races can produce that air of the divine right, those resolute eyes. She is a princess.
Host. What do you say, Professor?
Higgins. I say and ordinary London girl out of the gutter and taught to speak by and expert. I place her in Drury Lane.

94. oldal, Act Three


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Oscar Wilde: The Importance of Being Earnest
William Shakespeare: The Merry Wives of Windsor
Nikolai Gogol: The Government Inspector
Steve Barlow – Steve Skidmore: Shakespeare's Much Ado About Nothing
P. G. Wodehouse: Something Fresh
Oscar Wilde: An Ideal Husband
Maurice Leblanc: Arsène Lupin versus Herlock Sholmes
G. K. Chesterton: The Man Who Was Thursday
P. G. Wodehouse: The Inimitable Jeeves
William Faulkner: The Reivers