5. legjobb dráma (műnem) könyv a molyok értékelése alapján

Pygmalion 220 csillagozás

George Bernard Shaw: Pygmalion George Bernard Shaw: Pygmalion George Bernard Shaw: Pygmalion

Ez talán Shaw legnépszerűbb műve. Számtalanszor játsszák és mindig remek alkalom jó színészeknek parádésat alakítani. Készült belőle kasszasiker musical (My Fair Lady) film stb. Pigmalion a görög mitológiában egy szobrász aki megfaragta a tökéletes nőt, majd az Istenek kérésére megelevenítették neki. A modern Pigmalion Higgins professzor egy virágáruslányból megalkotja a tökéletes nőt, ő azonban…

Eredeti megjelenés éve: 1912

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Populart Füzetek Interpopulart · Világirodalmi kiskönyvtár · Populart füzetek – világirodalom Interpopulart

>!
108 oldal · ISBN: 9636130256
>!
Interpopulart, Budapest, 1996
108 oldal · ISBN: 9636131430 · Fordította: Mészöly Dezső
>!
Interpopulart, Szentendre, 1995
108 oldal · ISBN: 9636130256 · Fordította: Mészöly Dezső

2 további kiadás


Enciklopédia 24

Szereplők népszerűség szerint

Higgins professzor · Pickering · Eliza Doolitle · Higginsné · Pearce-né

Helyszínek népszerűség szerint

London


Kedvencelte 19

Most olvassa 5

Várólistára tette 154

Kívánságlistára tette 82

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

SteelCurtain>!
George Bernard Shaw: Pygmalion

Nagyon jó volt így natúrban megismerni Shaw remekművét, rendezői koncepciók és domináns színészek nélkül, akik többször is káprázatos produkcióval bűvöltek el ebben a darabban. Most, így lecsupaszítva mutatkozik meg igazán, hogy milyen kiegyensúlyozottan alkotta meg karaktereit Shaw. És a különféle rendezők alternatív befejezéseinél sokkal hihetőbbnek, reálisabbnak tartom a szerző által elképzelt befejezést. Miért választaná a végén Eliza Higginst? Két domináns személy egy párkapcsolatban? Abból családon belüli erőszakon kívül más nem sül ki. Elméletileg lehetséges, de a gyakorlatban még nemigen találkoztam vele. A domináns személy uralkodni szeretne, nem háborúzni. Egy jó hadvezér is kerüli ha teheti, hogy legerősebb pontján támadja meg az ellenséget. Az öt csillagot viszont akkor is odaadom, ha a romantikus befejezésre vágyók nekem esnek ezért.

8 hozzászólás
csillagka P>!
George Bernard Shaw: Pygmalion

Nagyon szeretem a My Fair Lady-it Audrey Hepburnnel a főszerepben. Egyike azoknak a filmeknek amelyekből részleteket tudok idézni annyiszor láttam (nem eléggé ma este is megnézem ) Amikor a könyvtesó ajánlások között az első helyre került, megint megállapítottam, hogy Bencéék olyan dolgot hoztak össze ami igen, müködik, mert még nem olvastam, de már attól olvadozok, hogy felhívták rá a figyelmet. Köszönöm az ajánlás tesók, ezzel nem lehetett mellényúlni. Meglepetéseket is tartogatott, hiszen a film a könyv közel felénél ( na jó kicsit távolabb) véget ért és a végkifejlet se annyira rózsaszín (ami megint nem baj)
Csudi csudi jó volt, ajánlom mindenkinek azoknak is, akik netalán még nem tartoznak szűkebb családomba.

Lynn>!
George Bernard Shaw: Pygmalion

Érdekes felvetés, hogy egy utcai virágáruslányból úrinőt faragjunk. Nem is tudom, hogy mennyire tisztességes ajánlat… Bár amíg a hölgyemény tud róla és nem kérnek tőle semmilyen ellentételezést, azt hiszem, nem nagyon lehet belekötni.
Nagyon szerettem olvasni, Liza tájszólása hangosan felolvasva nagyobbat üt (ezért ez a mű otthoni olvasmány!), Higgins vak és lökött, és elborult professzor (kicsit az Oscar c. Stallones film beszédtanárára hajaz), kedvenc Higginsné, a kimért, és fiát még 40 éves korában is leteremteni képes mamma. Aki persze tudtán kívül és valószínűleg akarata ellenére tartja fiát agglegénysorban.
A közepéig kedvenc volt, onnantól viszont érzelmi viharok dúlnak benne keresztbe-kasul, a vége olyan, mint a tompa ceruza – az ember hiányol valamit. Aztán ott az „epilógus”, az sok mindent megmagyaráz, mégse ragadott magával az a leíró mód, amit Shaw alkalmazott, mint pl AC Tíz kicsi négerében az utolsó fejezet.
Láttam a My Fair Lady-t, de nagyon régen, azt hiszem, itt az ideje az ismétlésnek!

GTM P>!
George Bernard Shaw: Pygmalion

Shaw-t mindig szerettem, szívesen fogyasztottam minden formában, főként a drámáit. De milyen régen is volt ez! Még valamikor a gimi táján. A Pygmaliont többször is olvastam, most egy kihívásnál segített ki: szorított az idő, és kellett még egy Nobel-díjas rövid terjedelemben.
Tudtam, hogy Shaw örökzöldje szerencsés választás lesz. Kellemes estét töltöttem vele. Az eredeti élmény rég megkopott, és most, ha nem is az újdonság, de a frissesség erejével hatott. Ráadásul a film- és színházi feldolgozás emlékei is csak nagyon távolról sejlenek már fel, így semmi nem befolyásolta, hogy csakis a tisztán shaw-i élményt élvezzem.
És élveztem is sziporkázó elméjét, fanyar humorát, a remek karakterábrázolást. Könnyed, szórakoztató mű, ha felületesen szemléljük, valójában viszont egy hatalmas fricskával leplezi le kora társadalmának merev és hazug konvencióit.

Dénes_Gabriella P>!
George Bernard Shaw: Pygmalion

Nem láttam még a My Fair Ladyt, sőt, a fülszöveget sem olvastam el, csak úgy a darab közepe táján tűnt fel, hogy mintha-mintha emlékeztetne arra, amit az említett musicalről tudok.
Számomra ez a darab rengeteg kérdőjellel tarkított. Számos döntés logikája nem követhető, nem érthető. Végig vártam, hogy mi lesz a tanulság, miért történik mindez. Nem biztos, hogy értem, mi mozgatja ezt a darabot, vagy hogy milyen mögöttes tartalmat kellene megérteni belőle. (2021-ben ez a második ilyen olvasmányom.)

ppeva P>!
George Bernard Shaw: Pygmalion

Láttam a filmet is, a színdarabot is, de így, ezzel a befejezéssel sokkal jobban tetszett.

Iustitia >!
George Bernard Shaw: Pygmalion

Sokan a film után fedezik fel Shaw önmagában is világhírű drámáját. Velem ez nem így történt. Én először a saját híressége okán halogattam, majd a saját híressége miatt olvastam el. Végigkövetni a drámai részben a szereplők cívódását igazi komédia, de várható, hogy előbb-utóbb kibújik a szög a zsákból, hiszen senki nem egy érzések nélküli, kedvünkre variálható bábu. Aztán, ami a végkifejletet illeti: Shaw lezárása után a romantikus szívek valóban könyörögnek az egyértelmű befejezésért, de ami nekik egyértelmű, az Shaw reális nézőpontjának már egyáltalán nem, így születik meg a prózai lezárás is. Ha el is ragadna a romantikus hév egy pillanatra, bizonyára az eszemmel a másik véglettel értenék egyet. Higgins olyan férfi, akinek életében helyére rendeződtek a dolgok, pontosabban szólva megvannak a megváltoztathatatlan prioritások, amit hangoztat is, és józan ésszel gondolkodva a kutya sem szeretne beállni a sor végére. A világban mégis sok ilyet látni, hogy nők vagy férfiak igenis megtették a szerelem hevétől és ha együtt is vannak, abban reménykedve, hogy elérhetnek a másik életében egy előnyösebb pozíciót, sokszor csalódniuk kell. Hányszor hallottuk már azokat a mondatokat, hogy: Mert neked fontosabb a…., mint én vagyok! És Henry Higgins minden jellemhibája ellenére legalább tisztességes, mert ezt elkerülendő előre feltárja személyiségét. Egy nő józan ítélőképességét pedig a társadalmi réteg szerencsére csak kis mértékben befolyásolja, így Eliza is meghozza a kevésbé idealizált, de helyes döntést.

Hannelorka P>!
George Bernard Shaw: Pygmalion

Ki ne ismerné ezt a történetet valamilyen formában, legyen az Shaw műve, vagy mitológiai őse, vagy a My Fair Lady? Nyilván tudjuk, hogy a hős és életműve egymásnak vannak teremtve. Ezért is tetszik különösen a Shaw-féle Pygmalion vége, hiszen ez nem egy tündérmese. Ebbe a (szerintem) egyaránt mesébe illő és Higgins miatt mégis otromba romantikába belenyúl koszos kezével még az élet is, a világ rideg valósága. Egyetlen rész van, ami nekem nem tetszett, színpadi feldolgozásban sem, az Eliza és Higgins veszekedős jelenete a végén, nem tartom Eliza viselkedését hűnek a karakteréhez.

AniTiger P>!
George Bernard Shaw: Pygmalion

Két pasi fogad, a fogadás tárgya pedig egy lány. Egyébként Higginsné foglalta jól össze a történetet egy mondatban: „Két óriási bébi játszik egy élő babával.” Ennyi.

Liza tájszólása horror, borzalom, annyira durva, hogy szinte hallottam! Ő eléggé idegesített. Higgins szövegét nagyon élveztem, otromba, de humoros beszólásai voltak. Szerettem Pickering gentleman stílusát és Pearce-né tyúkanyóságát.

A hasonló sztorival operáló filmektől eltérően a csak itt tudja, hogy fogadtak a feje felett, de még így is hisztizik egy pár kört emiatt. (Hozzátenném, hogy SZERINTEM nem érzéketlenség, amit Higgins tett. Fix idő alatt megtette, amit megígért, hogy meg fog tenni. Előtte is szörnyű volt a szociális érintkezésben, nem törődött senkivel és érzéketlenül viselkedett… nem értem, miért várta Liza, hogy meg fog változni!)

http://hagyjatokolvasok.blogspot.hu/2014/11/gb-shaw-pyg…

2 hozzászólás
Szelén>!
George Bernard Shaw: Pygmalion

A történetet már ismertem, de még sosem olvastam el könyv formában. Nekem a vége nagyon fura volt, mivel ez egy színpadi mű, nem igazán értem, hogy a szerző az utolsó részt hogy gondolta, hogy adják elő egy színházban?
De mindenképpen váratlan, nem a szokásos banális befejezést írt hozzá. Amúgy a mű bájos, el kéne olvasnom eredeti nyelven is, hogy Eliza hogyan nyúzza az angol nyelvet.


Népszerű idézetek

morella>!

Mi egyéb az élet, mint egy csomó kínálkozó, izgalmas bolondság? Ne szalasszunk el egyetlenegyet se!

Kapcsolódó szócikkek: élet
AniTiger P>!

A természetemen nem tudok változtatni, a modoromon pedig nem akarok.

92. oldal, 5. felvonás

Kapcsolódó szócikkek: modor
1 hozzászólás
Dark>!

LIZA
Azannya! Hát e' mi? Itt szokják mosni a ruhát? Micsoda muris nagy vájdling!

PEARCE-NÉ
Ez nem vájdling, ebben mosdani szoktunk, lányom. Ebben fogom én magát mindjárt tisztára mosni.

LIZA
Csak nem képzeli, hogy belemászok, csupa víz lennék. Azt má nem! Bele is halnék! Vót arra mifelénk egy spiné, az minden szombaton ezt csináta, de el is patkót rövidúton.

PEARCE-NÉ
Higgins tanár úrnak külön fürdőszobája van odalent, és minden reggel hideg fürdőt vesz.

LIZA
Vasbul van az a pacák!

II. felvonás

1 hozzászólás
Bogas >!

Az ember ráér a jövőjére gondolni, mikor már nincs jövője.

II. felvonás

Kapcsolódó szócikkek: jövő
Sli P>!

    A HÁZIASSZONY. No, csakhogy itt van, Nepomuk! Kinyomozta már, ki ez a lány, ez a Doolittle kisasszony?
    NEPOMUK. Mindent kinyomoztam: csaló.
    A HÁZIASSZONY. Csaló! Csak nem?
    NEPOMUK. Igenis, az. Engem nem szed rá. Kizárt dolog, hogy Doolittle-nek hívják!
    HIGGINS. Miért?
    NEPOMUK. Mert Doolittle angol név. Ez a lány pedig nem angol.
    A HÁZIASSZONY. Az lehetetlen! Tökéletes az angol kiejtése.
    NEPOMUK. Túlságosan is tökéletes. Tud mutatni, asszonyom, egyetlen született angolt, aki tökéletesen beszél angolul?! Csak külföldiek beszélnek hibátlanul, akiket megtanítottak rá.
    A HÁZIASSZONY. Igen, valósággal megrémített, ahogy azt mondta: nagyon örvendek. Volt valamikor egy tanárnőm, az beszélt így – halálosan féltem tőle. De hát ha nem angol, akkor miféle?
    NEPOMUK. Magyar.
    MIND. Magyar!
    NEPOMUK. Magyar. Királyi vér. Én is magyar vagyok. Szintén királyi vérből.
    HIGGINS. Megszólította magyarul?
    NEPOMUK. Meg. De nagyon okosan viselkedett. Azt felelte: „Kérem, beszéljen angolul; franciául nem tudok.”

75-76. oldal, Harmadik felvonás (Új Magyar, 1956)

Bogas >!

Ne gőgicséljen itt, mint egy epebajos gerlice.

I. felvonás

rlb_32557241>!

PICKERING
Engedjen meg egy katonás kérdést, Higgins. Megbízható ember ön, ha nőkről van szó?

HIGGINS
(kedvesen) Látott már megbízható embert, ha nőkről van szó?

PICKERING
Hogyne! Akárhányat.

HIGGINS
(dogmatikusan, miután egy szökkenéssel felült a zongorára) Mert én nem láttam. Azt tapasztaltam, hogy mihelyt egy nő kapcsolatba kerül velem, féltékeny lesz, követelőző, gyanakvó – valóságos istencsapás. És mihelyt én kerülök kapcsolatba egy nővel, önző zsarnok leszek. A nő mindent felforgat. Aki beengedi az életébe, menten érzi, hogy ha ő jobbra húz, a nő balra húz, és ha ő balra húz, a nő jobbra húz.

PICKERING
De miért?

HIGGINS
(nyugtalanul leugrik a zongoráról) A jó isten tudja, miért! Nyilván a nő is a maga életét akarja élni, a férfi is. És mindegyik a maga útjára akarja rángatni a másikat. Az egyik északnak akar menni, a másik délnek, az eredmény az, hogy mind a ketten megindulnak keletnek, ahol semmi keresnivalójuk.

Második felvonás

Kapcsolódó szócikkek: Higgins professzor · nők · Pickering
Csoszi>!

Én meg egyszerűen csak az akarok lenni, aki vagyok.

Sli P>!

[…] körülnézünk s látjuk, hogy alig akad férfi vagy nő olyan csúnya és kiállhatatlan, aki élettársat ne kapna, ha akar – miközben annyi vénlány és agglegény értékesebb és kulturáltabb az átlagnál […]

114. oldal (Új Magyar, 1956)

Kapcsolódó szócikkek: agglegény · vénlány
KBCsilla P>!

– Valójában mi is a különbség egy úrinő meg egy virágoslány között? Tulajdonképpen nem abban van a különbség, hogy az ember hogy viselkedik, hanem hogy az emberrel hogy viselkednek.

88. oldal


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Oscar Wilde: Bunbury
William Shakespeare: Vízkereszt vagy amit akartok
Plautus: A hetvenkedő katona
Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A köpönyeg / Az orr / A revizor
Jókai Mór: Egy ember, aki mindent tud / Egész az északi pólusig! / Egy asszonyi hajszál
Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Gogol művei
Anatole France: Angyalok lázadása
William Faulkner: Zsiványok
Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő
Émile Ajar: Előttem az élet