„A hegeli esztétika-előadás olyan művészetfilozófiát fejt ki, amely a jelenséghez igazodva egyként védi a művészetről való racionálisan megalapozott beszéd értelmét és szükségességét. Hegel feltételezi, hogy saját kultúránk szempontjából előnyös, ha pontosan meghatározzuk a művészet funkcióját. Annak az olvasónak, aki hajlandó ilyen gondolati foglalkozásba belekezdeni, különösen ajánlhatók Hegel 1826-os esztétikai előadásai. Ezekben Hegel a művészet, annak története és jövője tekintetében a mai olvasók számára is jó érvek gazdag tárházát tartja készenlétben az értelmező kénye-kedve szerinti művészetfelfogás ellenében.” (Részletek Annemarie Gethmann-Siefert bevezető tanulmányából
A művészet filozófiája 0 csillagozás

Most olvassa 1
Várólistára tette 1
Kívánságlistára tette 8
Hasonló könyvek címkék alapján
- John Keats: Keats levelei ·
Összehasonlítás - Mácza János: Esztétika és forradalom ·
Összehasonlítás - Nyikolaj Gavrilovics Csernisevszkij: A művészet esztétikai viszonya a valósághoz ·
Összehasonlítás - Somlyó Bálint – Teller Katalin (szerk.): Filozófus a műteremben ·
Összehasonlítás - Georg Simmel: Velence, Firenze, Róma ·
Összehasonlítás - Almási Miklós: Anti-esztétika ·
Összehasonlítás - Radnóti Sándor: Jöjj és láss! – A modern művészetfogalom keletkezése – Winckelmann és a következmények ·
Összehasonlítás - Arthur C. Danto: A közhely színeváltozása ·
Összehasonlítás - A. I. Burov: A művészet esztétikai lényege ·
Összehasonlítás - Theodor W. Adorno: Az új zene filozófiája ·
Összehasonlítás