Georg ​Büchner összes művei 4 csillagozás

Georg Büchner: Georg Büchner összes művei

Georg Büchner (1813-1837) különös, nyugtalanító jelenség a világirodalomban; huszonnégy esztendőt élt, alkotóművészete pedig mindössze három évig tartott. Életműve elfér egyetlen kötetben: három drámai mű (Danton halála, Leonce és Léna, Woyzeck), egy elbeszéléstöredék (Lenz), fordítások, néhány természettudományos, filozófiai, politikai írás és irodalmi értékű levelek. Büchner összes művei utoljára 1982-ben jelentek meg az Európa Kiadó gondozásában. Ma is modernnek számító drámáit az utóbbi években sokat játsszák a magyar színpadokon. A Büchner-szövegkritika állandóan változik, az életmű pedig – a töredékekben maradt, sokféleképpen rendezhető Woyzeck-szövegvariánsok és a szintén töredékes levélhagyaték miatt – szinte kiadásonként más és más kötetet jelent; indokolt tehát egy új magyar összkiadás megjelentetése. A kötet szerkesztője, Halasi Zoltán a 2002-ben megjelent új német kritikai kiadás alapján gondozta a szöveget.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Osiris Klasszikusok Osiris

>!
Osiris, Budapest, 2003
386 oldal · ISBN: 9633893666

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 12


Kiemelt értékelések

Byzo P>!
Georg Büchner: Georg Büchner összes művei

Érdekes ez a Büchner-életmű. Sokan vannak, akik érthetetlenségre hivatkozva elvetik, kevesen pedig feltételek nélkül imádják. Vannak benne igazán híres-nevezetes darabok, mint például a Leonce és Léna, vagy mondjuk a Woyzeck…, mégis akár a kettőért együtt nem adnám oda a Lenz című novella egy-egy mondatát sem, nemhogy az egészet. A Lenz ugyanis szerintem minden szempontból jobb, érdekesebb bármelyik előbb említettnél. A Danton halála azért kicsit más. A Lenz egyfelől olyan légies és tüneményes – biztosan nekem van valami különös vonzódásom a hegyi tájakhoz és az ott játszódó történetekhez, ahol valami égi nyugalomra lel a gondolkodó elme; s valahogy ezért hagyott mély nyomot bennem, ezért szerettem már Thomas Bernhard Fagy című regényét is –, másfelől pedig az elbeszélés, a mindössze 22 éves Büchnertől, talán a magas hegyeken fogant mély gondolatok révén érdekes. Többek között ezekért izgalmas Büchner. Nem is tudom, ki tudott ilyen fiatalon így írni? Talán a mi ifjú Szentkuthynk a Barokk Róbert írásának idején? Nem a Prae írásakor, mert az számomra kevésbé jó…


Népszerű idézetek

stereh>!

Rosetta: Szeretsz, Leonce?
Leonce: Miért ne szeretnélek?
Rosetta: Örökké szeretni fogsz?
Leonce: Hosszú szó az az örökké! Elég, ha még ötezer évig és hét hónapig szeretlek? Igaz, sokkalta kevesebb, mint az örökké, de azért még mindig elég nagy idő, lesz időnk szeretni egymást.

78. oldal

1 hozzászólás
alma>!

Nem azért van kezünk, hogy fogni tudjunk, hanem azért fogunk mert van kezünk.

375. oldal

alma>!

Borzalmas naplopás dühöng mindenütt! A lustaság az ördög párnája! Mi mindent nem csinál unalmában az ember! Unalmában tanul, unalmában imádkozik, szeret, házasodik, szaporodik unalmában, és végül belehal az unalomba, és – és ez benne a legviccesebb – mindehhez roppant fontoskodó képet vág, maga sem tudja miért, és Isten tudja, mit nem gondol közben. Ahány hős, ahány zseni, ahány tökfilkó, ahány szent, ahány bűnös, ahány családapa – alapjában véve csak agyafúrt naplopó valamennyi. Miért kell ezt éppen nekem tudni? Miért nem tudok én is fontoskodni, frakkot adni a szegény bábúra, a kezébe esernyőt, hogy nagyon derék, nagyon hasznos, nagyon erkölcsös lény legyen? Hogy irigyeltem azt a fickót, aki az imént hagyott magamra, el tudtam volna verni irigységemben. Ó, ha az ember egyszer valaki más lehetne! Legalább egy percre!

Leonce és Léna - 74. oldal

alma>!

Ó, Valerio, Valerio, megvan! Nem érzed a déli szél leheletét? Nem érzed, hogy hullámzik, hogy dagad-árad a mélykék, izzó éter, hogy villog a fény a napsütötte, aranyló földön, a szent tengeráron, a márványoszlopokon és a testeken? A nagy Pán aluszik, és az ércalakok a vén varázslóról, Vergiliusról, tarantelláról és csörgődobról, fáklyákkal, maszkokkal, gitárral kavargó őrült, örvényes éjszakákról álmodnak a mélyen morajló hullámok felett az árnyban! Lazzarone, Valerio, lazzarone! Gyerünk Itáliába!

Leonce és Léna - 84. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Daniel Keyes: Virágot Algernonnak
Arthur Conan Doyle: Sir Arthur Conan Doyle összes Sherlock Holmes története I-II.
Agatha Christie: Mert többen nincsenek
Reginald Rose: Tizenkét dühös ember
Arany János: Arany János balladái
Susan Kay: A fantom
Fekete István: Régi karácsony
Borisz Vasziljev: A hajnalok itt csendesek
Polcz Alaine: Asszony a fronton
Faludy György: Pokolbeli víg napjaim