A ​Lictor kardja (Az Új Nap könyve 3.) 16 csillagozás

Gene Wolfe: A Lictor kardja

Hiába érkezett meg Thraxba, Severianus nem maradhat a város hóhéra, mert érzi: a Karomnak vissza kell kerülnie jogos tulajdonosaihoz. Az Új Nap könyvének harmadik részében az egykori kínvallatótanonc az Államközösség hegyei között bolyongva szembesül világa múltjával és lehetséges jövőjével.

Eredeti megjelenés éve: 1982

A következő kiadói sorozatban jelent meg: A képzelet mesterei Delta Vision

>!
Delta Vision, Budapest, 2008
312 oldal · ISBN: 9789639679528 · Fordította: Tamás Gábor, Kleinheincz Csilla

Kedvencelte 5

Várólistára tette 23

Kívánságlistára tette 21

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

TiaManta>!
Gene Wolfe: A Lictor kardja

Nem nagyon tudok mit mondani.
Ez a könyv olyan távol áll tőlem mint a Földtől a Galaxis széle. (Remélem jól mondom, a csillagászatot is távol érzem magamtól.)
A főszereplő nem érdekel. A többiek se. Nem érzem őket élő embereknek. (Azon kívül, hogy a pali mindenkibe szerelmes.)
Az Új Nap könyvének kötetei nem az én könyveim.
Lehet a tiéd lesz ki ezt olvassa. Akit lenyűgöz, akit megragad, minden ami ebben van. Elismerem erényeit, de engem szimplán hidegen hagy.

pat P>!
Gene Wolfe: A Lictor kardja

Na, ez már – majdnem a végéig – sokkal jobban tetszett. Severianusunk érdekes helyekre ment, érdekes dolgok történtek vele, érdekes… khm, entitásokkal volt alkalma megismerkedni, és, szemein keresztül, még tájképileg szép útszakaszokban is volt alkalmunk gyönyörködni, szemügyre véve közben a helybéli flóra és fauna érdekes spécieszeit is. A múlt bizonyos történéseiről is lehullott (kicsit) a lepel, és a korábbi kötetek kevésbé átlátható történései is világosabbá váltak (itt-ott).
Szóval egyenes úton haladtuk a négy és fél csillag jelezte szirtek felé, amikor azonban… hát, szóval hogy a kastélyban mi történt, az számomra kicsit homályos és érthetetlen jelen pillanatban. És, noha fenntartom, hogy fordítónak, szerkesztőnek egyaránt bámulatra méltó, csodálatos műve az eddigi három kötet, azért az utolsó ötven oldalra ráfért volna még egy kör szerkesztés – gyanúm szerint jót tett volna a befogadhatóságnak, khm.

ftamas>!
Gene Wolfe: A Lictor kardja

A kőszereplő egy fiatal férfi, akit kínvallatónak képeztek ki. Az ő feladata az, hogy a bűnösöket büntesse, mert megérdemlik. Erre képezték ki és nem is járt sehol csak a városában. Most viszont vándorol és rajta keresztül megismerhetjük a világot, ami nem is olyan egyszerű mint hiszi. Olyan hatalmak vannak, amelyeket el sem tud képzelni. Intrikákba csöppen és persze meg kell mentenie az életét. No meg persze mások életét. ( Ami nem mindig sikerül ) Viszont ami jó hír, hogy a szakmájából adódóan revansot tud venni azokon akiken kell.

rawelli>!
Gene Wolfe: A Lictor kardja

Az első kötet nagy hatással volt rám. A másodikra alig emlékszem.
A harmadik pedig ismételten mély hatással volt rám, és remek olvasmány.
Nem megyek bele a történet részletes taglalásába, de érdekes ebben a könyvben, hogy relatíve nagyon kevés és relatíve irtó sok történik benne. Megint telve archetipális és mélyenható szimbólumokkal, és bár a történet fonala néha kissé zavaros, a mű nagy előnye a Hangulata. Bizonyos jelenetei az emlékeim közé égtek, és filmszerűen pergő, stilizált képkockákként még mindig látom őket.
Ennél a kötetnél kezd valamiféle nagyobb átívelő történetszál kibontakozni, úgyhogy elhúzza a mézesmadzagot az olvasó előtt, de tény, hogy kissé lebegőnek érződik még így is. Tudjuk hova tart, csak nehezen érthető, hogy hogyan? Itt már kezd pislákolni és közben el lehet gondolkodni, lehet izgulni, mindent lehet :)

Kimmuriel>!
Gene Wolfe: A Lictor kardja

Ha egyetlen szóval kellene jellemeznem, akkor azt mondanám: furcsa. Ezzel viszont az a gond, hogy sokan negatív felhangot vélnek fölfedezni ebben a szóban, hogy „furcsa”. Pedig ilyesmiről szó sincs, csak egyszerűen nem találok rá jobb szót. Talán a legfurcsább regények közé tartozik ez a sorozat, amit valaha olvastam. Ezidáig azt a furcsa érzést, amit ezek a könyvek bennem keltettek, egyedül A Mester és Margarita tudta bennem előhozni.
Bár a sorozat négy kötetes, sajnos a kiadó nem tudja vállalni egyelőre, hogy kiadják a negyedik kötetet is, mert állítólag nagy bukás volt nekik A képzelet mesterei sorozat. Nagy kár, mert igazi ínyencségekről van szó!
Gene Wolfe Az új nap könyve sorozatban megjelent regényeinek főszereplője egy kínvallató. Ha ez nem lenne önmagában is eléggé érdekes, akkor a dolgot fokozzuk fel egy kicsit: egyesszám első személyben íródott! Vagyis mintha mindent maga a hóhér jegyzett volna le. A negyedik, hiányzó kötetet először úgy gondoltam, hogy eredetiben, angolul kellene elolvasni, de erről teljes mértékben letettem, mert még a magyar kiadásnak is rendkívül nehéz, archaikus nyelvezete van, melyet a szerző mindenféle saját maga által kreált, görögös-latinos hangzású szavakkal tűzdelt tele. A könyvek végén egy szószedetbe ezek a szavak és jelentésük rövid leírása ki van gyűjtve, és bizony sokszor kell emiatt hátralapozgatni.
Maga a környezet leginkább a középkori világhoz hasonlítható, és bár vannak benne mitikus lények, semmi high fantasy jellege nincsen. A kínvallató különféle kalandjait kísérhetjük nyomon benne. A kivégzések leírása nagyon autentikusnak hat, ebből a szempontból a regény igazi (morbid) csemege. Vannak benne viszonylag unalmasabb részek, de vannak olyan események is, melyek már-már horror jelleget kölcsönöznek a történetnek.
Maga a regény világa véleményem szerint már-már tolkieni zsenialitással kifundált, aprólékosan kidolgozott; sajátos politikai háttérrel.
Borzasztóan sajnálom, hogy a negyedik kötetet visszatartja a kiadó, mert rettenetesen kíváncsi vagyok, mi lesz Severianus, a főszereplő sorsa! Mindenesetre életem egyik legkülönlegesebb olvasmányélménye! Szvsz Gene Wolfe egy zseni!

Aki akar valami igazán furcsát olvasni, annak érdemes belekezdeni, még a befejező rész hiányában is.

1 hozzászólás
Noro>!
Gene Wolfe: A Lictor kardja

Nagyon nehezen indult ez a sorozat: nem nagyon éreztem, honnan hova tart, miről szól valójában, és a háttér is túl vázlatos maradt. Itt, a harmadik részben állt össze végre a dolog, és visszamenőleg is jónéhány momentum nyert értelmet. Most azt mondom, érdemes volt megküzdeni vele.

svindler>!
Gene Wolfe: A Lictor kardja

Úgy érzem ez az a könyv (4 részes sorozat valójában) amire én azt értem fantasy. Stílusában semmihez sem hasonlítható, egyedi hangulatú, hátborzongatóan jó mű. Lassan hömpölyög, és nagyon oda kell figyelni minden egyes mondatra – nehéz olvasmány. De ugyanakkor zseniális is. A háttér világot leginkább a Lord Valentine kastélyához, esetleg Vance Haldokló Földjéhez tudnám hasonlítani – egy technológiailag hanyatló világ, ahol a vívmányok ismertek, elérhetőek még kevesek számára, de a többség középkori körülmények közt él. A történet főhőse pedig Severianus, egy kínvallató tanonc, akit árulása miatt száműznek mesterei. A ciklus az ő vándorlásáról, és majdan uralkodó Autharkává válásáról szól.

Azonban két gondom is van ezzel a ciklussal. Az egyik, hogy úgy tudom a DeltaVision elkaszálta a négy részes sorozat kiadását a harmadik kötet után. A másik, hogy a magyar fordítás néhol szerintem borzalmas. Olyan nyakatekert mondatok vannak, hogy az hihetetlen. Most nincs mellett a könyv, nem tudok idézni, de ez miatt szerintem ezt az amúgy sem könnyű művet még nehezebb olvasni. Bár úgy tudom az eredeti verzió nyelve is nagyon nehéz, mert Wolfe rengeteg archaikus szóval és kifejezéssel szőtte át az egészet. Mindezek ellenére a magyar fordítás szerintem elhibázott, és sajnos a későbbi részekben sem lesz jobb.

Mucimag>!
Gene Wolfe: A Lictor kardja

Mozgalmasabb volt, mint a második, viszont felháborít, hogy kiadják egy sorozat 3 kötetét, 4. pedig sehol :(


Népszerű idézetek

Mirk P>!

Mikor a patakban lemostuk magunkról a piszkot és a verítéket, azt kérdezte:
– A bácsikám vagy?
– Apád vagyok… Legalábbis egyelőre. Mikor valakinek meghal az apja, újra van szüksége, ha oly' fiatal még, mint te vagy. Én vagyok az.


A sorozat következő kötete

Az Új Nap könyve sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Stephen King: A Setét Torony – A Setét Torony
Stephen Donaldson: A Kárhozat Urának átka
China Miéville: Perdido pályaudvar, végállomás I-II.
Piers Anthony: Varázslat Kaméleonnak
N. K. Jemisin: A megkövült égbolt
Neil Gaiman: Anansi fiúk
Victor LaValle: Bölcsőrablók
Michael Moorcock: Corum kardjai
Robert Silverberg: Lord Valentine kastélya
Mark Lawrence: A Széthullott Birodalom