Gene Sharp massachusettsi politológiaprofesszor 1993-ban felvázolt egy tervezetet az elnyomó rezsimekkel szembeni erőszakmentes ellenállásra. A világszerte szabadon publikálhatóvá tett írás fordításban, fénymásolatban bejárta az autokratikus rendszereket Irántól Venezueláig (mindkét országban az állam ellenségévé nyilvánították Sharpot), Szerbiától Afganisztánon és Kínán át Egyiptomig és Szíriáig, s mindenütt az ellenzék legfőbb útmutatója lett, és olyan mozgalmaknak adott ösztönzést, mint a Milosevics-ellenes Otpor, az Arab Tavasz, az ukrajnai narancsos forradalom, vagy az amerikai eredetű Occupy. Ez a tömör, inspiráló és rendkívül világos írás a diktatúrákkal szembeni erőszakmentes ellenállás 198 különféle módját sorolja fel – ilyen például a bojkott, az állampolgári engedetlenség, a munkabeszüntetés, az ülő-, éhség- és egyéb sztrájkok, a bankbetétek kivonása stb. A könyv az addig alig ismert Sharpot a világ legkeresettebb elemzőjévé tette a tekintélyelvű rendszerekkel szembeni… (tovább)
Diktatúrából demokráciába 8 csillagozás
Most olvassa 2
Várólistára tette 19
Kívánságlistára tette 27
Kölcsönkérné 4
Kiemelt értékelések
„(…) az igazságtalanság visszautasítása a legjobb módszer annak legyőzésére.”
Nem is tudom akarok e ide bármit is írni, mivel szakmailag nem vagyok kompetens.
Amiért olvastam az magánemberként való kíváncsiságom, hogy milyen tanácsokkal látja el az író olvasóját, a diktatúrából a demokrácia felé vezető út, erőszak mentes verziójából megközelítve.
Az erőszak erőszakot szül, ebből a szempontból egyet is értek a leírtakkal, és több érdekes megközelítést olvashattam, és bár minden szempontból elutasítom az igazságtalanságot, nem feltétlenül érzem megvalósíthatónak. Persze eme témakör rendkívül komplex, nem egyszerűen behatárolható.
Azt leszürtem, hogy a legtöbb esetben nagy áldozatokkal jár és sok anyagival.
Ami megfogó volt számomra, a szerkesztő pár oldalas meglátásai még a kötet elején.
Bőven igaznak vélem, ugyanakkor ennél részletesebben nem megyek bele.
Rövidsége ellenére nagyon száraz.
A külső visszatükrözi a belső tartalmat.
Egy olvasásnak megfelelt.
Azt vártam, hogy sokkal részletesebb lesz a tényleges erőszakmentes cselekvések leírása, ehhez képest ez egy elméleti háttér, és az egyes akciók csak címszavakban, a könyv függelékében szerepelnek.
Így sem lett volna rossz ismeretterjesztő könyv, viszont ami nagyon bosszantott végig, hogy a fordító, messze túllépve saját határait, folyamatosan kommentálta és kiegészítette lábjegyzetben a szöveget. Érezhető, hogy szívügye a téma, de ilyen szintű közbeékeléseket leginkább a szerkesztőnek kellene tennie.
Népszerű idézetek
[…] az igazságtalanság visszautasítása a legjobb módszer annak legyőzésére.
17. oldal
[…] az erőszak csak újabb erőszakot szül, és csupán felszínesen rendezi át a hatalmi viszonyokat, de nem változtatja meg azokat.
21. oldal
Az engem legjobban foglalkoztató témák egyike már sok-sok év óta az, képes-e vajon az ember a diktatúrák megelőzésére és/vagy elpusztítására.
(első mondat)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Aldous Huxley: Visszatérés a szép új világhoz 86% ·
Összehasonlítás - Melanie Joy: Hatalomarchia ·
Összehasonlítás - Timothy Snyder: A zsarnokságról 87% ·
Összehasonlítás - Henry Kissinger: Diplomácia 94% ·
Összehasonlítás - Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák 93% ·
Összehasonlítás - Timothy Snyder: A szabadság felszámolása 92% ·
Összehasonlítás - William J. Dobson: Diktatúra 2.0 92% ·
Összehasonlítás - Zak Ebrahim – Jeff Giles: A terrorista fia 90% ·
Összehasonlítás - Stefano Bottoni: A hatalom megszállottja 89% ·
Összehasonlítás - Sally Hines: Mi a gender? 89% ·
Összehasonlítás