A XX. század első évtizedében szerveződött gödöllői művésztelep – hasonlóan a korszak más, szecessziós csoportosulásaihoz – a művészetek szintézisére törekedett. A művészet minden ágát művelték Gödöllőn, a ház,az otthon megépítésétől a nagy falképeken át a mesekönyv-illusztrációkig. Élet és művészet, művészet és etika összefonódása jellemezte munkásságukat, melyet a szeretet, az egyszerűség és természetesség, a művészet által megnemesedett ember eszménye vezérelt. Hitték, hogy a művészet a szépség és az igazság hordozója, a művészetként átélt munka pedig az élet értelme. Ideáljuk a paraszt-kézműves életforma, legfőbb „tanítójuk” a népművészet volt. Tevékenységük egyik kiemelkedő része az a hatalmas gyűjtőmunka, amelynek során az ország különböző tájait járva lerajzolták a paraszti élet használati tárgyait, a viselet darabjait és díszítőmotívumait, megörökítették az élet mindennapjait és az ünnepek szokásait. Ezt a formakincset, motívum- és színvilágot használták fel saját… (tovább)
A gödöllői művésztelep 1 csillagozás
Kívánságlistára tette 3
Hasonló könyvek címkék alapján
- Szabadi Judit: A magyar szecesszió művészete ·
Összehasonlítás - Vayer Lajos: Az itáliai reneszánsz művészete ·
Összehasonlítás - Majoros Valéria: Ferenczy ·
Összehasonlítás - Szabó Attila: Művészettörténet vázlatokban 93% ·
Összehasonlítás - Aradi Nóra (szerk.): A művészet története Magyarországon ·
Összehasonlítás - Farkas Zsuzsanna: Rippl-Rónai József ·
Összehasonlítás - Szabó György: Mácsai István ·
Összehasonlítás - Urbach Zsuzsa: Tiziano, Tintoretto, Veronese ·
Összehasonlítás - Kontha Sándor (szerk.): Magyar művészet 1919–1945 I-II. ·
Összehasonlítás - Szinyei Merse Anna: Szinyei Merse Pál élete és művészete ·
Összehasonlítás