A Lélekvesztőn című, XIX. századi klasszikus elbeszélőket felvonultató kötetünk folytatását nyújtjuk át az olvasónak: kóstolót a két világháború közé eső korszak amerikai irodalmának – a világirodalom egyik legragyogóbb szakaszának – java terméséből. A színvonal magas voltát nem kell bizonygatnunk, a nevek magukért beszélnek: nemcsak a három Nobel-díjasé, Faulkneré, Hemingwayé és Steinbecké, de a többi, világhírre s magyarországi népszerűségre egyaránt szert tett név is: Serwood Anderson, K. A. Porter, Henry Miller, F. Scott Fitzgerald, Thomas Wolfe, Erskine Caldwell, W. Saroyan, Richard Wright. S ha az olvasó kedvére tallózott e modern klasszikusok között, „meglepni” se mulassza el magát: olvassa el a nem vagy csak kevéssé ismert Edith Wharton és Willa Cather hagyományosnak látszó, mégis váratlan lélektani izgalmakat kínáló elbeszélésit, élvezze Ring Lardner góbéiróniáját, kacagjon együtt a fergeteges humorú James Thurberrel, pillantson bele az olykor hemingwayi erényeket… (tovább)
Az elveszett kisfiú 17 csillagozás
A művek szerzői: John Steinbeck, Edith Wharton, Willa Cather, Sherwood Anderson, Ring Lardner, Katherine Anne Porter, Henry Miller, James Thurber, F. Scott Fitzgerald, William Faulkner, Ernest Hemingway, Thomas Wolfe, Erskine Caldwell, John O'Hara, William Saroyan, Richard Wright, Eudora Welty
Európa, Budapest, 1979 Európa, Budapest, 1979 Most olvassa 2
Várólistára tette 10
Kívánságlistára tette 10
Kiemelt értékelések
Géher István (szerk.): Az elveszett kisfiú 87% Amerikai elbeszélők a két világháború között
Olvasás közben arra jutottam, hogy egy igazán jó antológia nem is lehet öt csillag, mert ugyan elméletileg össze lehet szedni egy ország irodalmából bő 700 oldal elbeszélést, ami tökéletesen megfelel nekem, de akkor az valószínűleg nem ad teljes képet a korszak novellaterméséből. Vagyis ha öt csillag, akkor az igazából nem is öt csillag. A négy és fél csillag viszont szinte öt csillag.
Géher szerkesztése teljességre törekszik, van itt minden a Henry James-tanítványtól kezdve a fekete polgárjogi novelláig. Követi a jó antológia szabályait: végy pár galaktikust, az amerikai irodalom Robbenjeit és Messijeit, és keverd össze őket a sokszínű pályatársakkal, mindenkitől válassz két jellemző novellát, mert az több, mint az egy, de azért mégsem három. A sztárok között ott van Hemingway, Fitzgerald, Faulkner (aki szerintem a kötet csúcspontja), és mondjuk vegyük ide Steinbecket is, bár az ő két elbeszélése nekem túl sematikus, kiszámítható volt. A többiek között is bőven akad olyan, akitől szívesen olvasok majd többet, Edith Wharton, Thomas Wolfe és Caldwell is erős (utóbbitól ismertem már a Tobacco Roadot, a novellái is remekek), és kellemesen meglepődtem Henry Milleren is, mert a Ráktérítőről nem őriztem jó emlékeket. A maradék se rossz, legfeljebb felejthető.
Kissé bizonytalan azért vagyok, mert nem tudom eldönteni: valóban ennyire alulreprezentált az amerikai irodalomban a nagyvárosi életérzés, és ennyire meghatározó az izolált vidék hangulata (különösen a mélydél), vagy ez utóbbi azért került bele a kötetbe ilyen számban, mert a ’70-es évek végének magyar politikai irányvonala szívesebben hozta szóba a négerkérdést vagy a poros, sáros, műveletlen Amerikát, mint a metropolisok pezsgését. Nem tudom. Lehet. De jó volt.
Géher István (szerk.): Az elveszett kisfiú 87% Amerikai elbeszélők a két világháború között
Nem csinálok belőle titkot, úgy indultam neki a kötetnek, hogy erős előítéleteim voltak az amerikai írók kvalitásait illetően. Ezt úgy a kötet harmadáig igazolva is éreztem, és gondolatban már lelkesen ropogtattam az ujjaim, hogy majd valami vitriolos értékelést kanyarítok a végén. (Bár azt még most is tartom, hogy az Európából emigráló írók sokkal halványabb teljesítményt nyújtanak, mikor Amerika válik az új múzsává a vén Európa helyett, lásd Nabokov, vagy I.B.Singer). Aztán a könyv felénél már éreztem, hogy ebből nem lesz semmi… Az előzetes felvetésem szerencsére megbukott, így most már bátrabban fogok szemezgetni az óceán túlpartján írt művekből.
Géher István (szerk.): Az elveszett kisfiú 87% Amerikai elbeszélők a két világháború között
Komoly válogatás, nagyszerű szerzőktől.
Népszerű idézetek
Ugyanúgy elunom ezt a haldoklást, mint minden mást, gondolta.
– Dögunalmas – mondta hangosan.
– Micsoda, drágám?
– Minden, amit az ember átkozottul sokáig csinál.
429. oldal, Ernest Hemingway: A Kilimandzsáró hava
Géher István (szerk.): Az elveszett kisfiú 87% Amerikai elbeszélők a két világháború között
Emlékszel arra az őrült tavaszra, amikor egyik este elloptuk egy hentesbolt elől a triciklit, vagy amikor mint látogatók akartunk bejutni az elnöki palotába, és emlékszel a keskeny karimájú keménykalapodra és a vékony sétapálcádra?
338. oldal, F. Scott Fitzgerald: Újra Babilonban
Géher István (szerk.): Az elveszett kisfiú 87% Amerikai elbeszélők a két világháború között
Akkor a rendőr azt mondta, hogy menjünk a Central Parkba, tőle ott addig kocsikázhatunk, amíg csak elegünk nem lesz belőle, és hogy ő soha be nem ülne egy ilyen micsodába, mert bármelyik pillanatban fölrobbanhat, és akkor ugyan hova jutunk. Apa azt mondta, reméli, hogy a mennybe, sőt, még papot is viszünk magunkkal, hogy ne legyen semmi bökkenő a formaságok körül, és akárha megcsiklandoztak volna bennünket, mindnyájan éktelen nevetésben törtünk ki, a rendőr is, azután elkezdett a lovával kérkedni, és istenemre! az a ló csakugyan szép volt; és azt is mondta, hogy neki csak lovat adjanak, és hogy ő sose csináltatna ilyen micsodákat, amik gyorsabbak a lónál. Szegény fickó! Szeretném tudni, mit szólna ma!
445. oldal, Thomas Wolfe: A parkban
Géher István (szerk.): Az elveszett kisfiú 87% Amerikai elbeszélők a két világháború között
A kora hajnali órákban hihetetlen erőfeszítésszámba ment már az is, ha valaki elment egyik helyről a másikra, és így mind magasabb árat fizetett a lelassított mozgás kiváltságáért.
324. oldal, F. Scott Fitzgerald: Újra Babilonban
Géher István (szerk.): Az elveszett kisfiú 87% Amerikai elbeszélők a két világháború között
Jody az anyjára nézett, s arckifejezéséből látta, hogy egyáltalán nem figyel oda. Carl a hüvelykujja bütykét nyomkodta, Billy Buck pedig egy pókot figyelt, ahogy mászik a falon.
Nagyapja hangja most is a megszokott mese-mese kerékvágásban haladt. Jody előre tudta, mikor melyik szó következik. Csendesen döngicsélve haladt a mese, felgyorsult kissé, mikor a támadás következett, aztán szomorúra váltott a sebesültekről szólva, végül a siratóének hangjába csapott át, ahogy a nagy síkságon lezajlott temetésekhez ért. Jody mozdulatlanul figyelte nagyapát. A szigorú kék szemekben fásultság ült. Mintha magát nagyapát se nagyon érdekelné a tulajdon története.
527. oldal, John Steinbeck: A férfiak vezére
Géher István (szerk.): Az elveszett kisfiú 87% Amerikai elbeszélők a két világháború között
Közben, találomra mondom, a tenesseei Ducktown rézkohója ötven mérföldes körzetben kopasztja a vidéket. (Aki ezt a sivatagot látja, elképzelheti, milyen lesz égitestünk, a Föld képe, ha az emberi kísérlet végül megbukik. Mert a Természet arrafelé leginkább a fostos csimpánz pállott ülepéhez hasonlatos.)
Géher István (szerk.): Az elveszett kisfiú 87% Amerikai elbeszélők a két világháború között
Hasonló könyvek címkék alapján
- Gy. Horváth László (szerk.): Égtájak 1980 ·
Összehasonlítás - Domokos János (szerk.): Huszadik századi dekameron I–II. ·
Összehasonlítás - Ottlik Géza (szerk.): Mai amerikai elbeszélők ·
Összehasonlítás - Domokos János (szerk.): A világirodalom legszebb elbeszélései I-III. 90% ·
Összehasonlítás - Réz Pál (szerk.): 24 izgalmas novella I–II. 89% ·
Összehasonlítás - Kuczka Péter (szerk.): Ötvenedik 87% ·
Összehasonlítás - A halál betegsége ·
Összehasonlítás - Tabák András (szerk.): Az erőd bevétele ·
Összehasonlítás - Fazekas László (szerk.): Szerelmesek ·
Összehasonlítás - Ernest Hemingway: Férfiak nők nélkül 89% ·
Összehasonlítás