Német ​hősmondák 1 csillagozás

Gedeon Alajos: Német hősmondák Gedeon Alajos: Német hősmondák Gedeon Alajos: Német hősmondák

Az úgynevezett „sötét korok” borongós-heroikus világába repít minket ez a, főleg a fiatalabb korosztály számára íródott kötet, mely először 1904-ben látott napvilágot.

Az óskandináv költészet remekét, az Edda-éneket csak a 12. század végén jegyezték le, s ennek köszönhetően ismerjük azokat az archaikus elképzeléseket, amelyeket a régi germánok a világról és önmagukról alkottak. A mitológiai énekek eredete elvész az idő homályában, ám a hősi énekek már az ismert történelmi időkben játszódnak. Ezek közé tartozik a jelen kötetben található Nibelung-mondakör is, mely a nagyközönség előtt talán leginkább Richard Wagner operáiból ismeretes; azonban háttere a 4.-5. század, a népvándorlás kora, s a hun-burgund konfliktust eleveníti meg. Ebben egy olyan archaikus, tiszta, heroikus életszemléletű társadalom képe rajzolódik elénk, melyből a mai fiatalság is tanulhat. S a könyv végigolvasása után az Olvasó talán úgy fogja gondolni, hogy mégsem voltak annyira „sötétek” azok az idők…

Eredeti megjelenés éve: 1904

Tartalomjegyzék

>!
Nemzetek Európája, Budapest, 2004
150 oldal · keménytáblás · ISBN: 9638619864
>!
150 oldal · keménytáblás
>!
150 oldal · puhatáblás

Enciklopédia 1


Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

Kek P>!
Gedeon Alajos: Német hősmondák

A Nibelung-ének miatt, meg Wágner miatt, meg hát hogy német… Szóval, így került a polcomra és örülök, hogy végre el is olvastam. Olvasmányos, kár, hogy képek nincsenek benne, meg talán valami családfához hasonló ki kinek a kicsodája ábra. Ettől eltekintve a nyelvezete jó és tényleg elérte nálam Gedeon Alajos könyve a célját: közelebb hozta és érthetőbbé tette e 2 mondakört. Csoda-e, hogy a boldogabb végű áll hozzám közelebb és csak azt sajnálom, hogy Arany János nem verselte meg?

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

lzoltán IP>!

[…] Mikor férjem ifjú korában a sárkány vérében megfürdött, amitől testét kemény hártya borította el, akkor történt, hogy fürdés közben egy hársfalevél esett a hátára a két válla közé. Ezen a helyen a sárkány vére nem érintette; ez az a hely, ahol megsebezhető.

40. oldal

Kapcsolódó szócikkek: sárkány
Kek P>!

„Királyném, a legjobb haragnak is kell, hogy egyszer vége legyen. Ha az ellenség teljesen megtörve a porban hever, akkor a győztesnek nem lehet szebb feladata, mint az, hogy kegyelmet gyakoroljon.”

145. oldal, Otthon

1 hozzászólás
Kek P>!

     Az Északi-tenger partján* élt ugyanakkor egy hatalmas király, Hettel, a hegelingek** ura. Alattvalóinak sokasága szinte megszámlálhatatlan volt, gazdagsága megmérhetetlen. Országok és tartományok hódoltak neki, nyolcvan erős várat mondhatott a magáénak, hűbér gyanánt egész országokat osztogatott szét rokonai között. Wate, aki rokona és nevelője volt, kapta tőle Sturmlandot, unokaöccse, Horand, Dániát. A nagy hatalomhoz és gazdagsághoz járultak még az ő személyes jó tulajdonságai. Félelmet nem ismert, akarata szilárd volt; amit elhatározott, azt volt módjában keresztül is vinni. Mindene megvolt és még sem volt boldog. Még fiatal volt, de már is árva. Szülei már régen meghaltak és az ő haláluk óta az évek folytonos harcban és örökös gondban teltek el. Másokat boldoggá tudott tenni, de maga nem volt az. Nagyszerű várában nagyon sokszor érezte magát elhagyottnak. Sok jó barátja volt ugyan, de még sem volt senkije, akivel minden örömét és búját bizalmasan megoszthatta volna. Tanácsolgatták is neki, hogy házasodjon meg.
     * A mai Németország északi részén.
     ** A frizek és dánok.

92. oldal, A leányrablás

Kek P>!

Gudrun és Hildeburg minden reggel megjelentek a tengerparton és hűségesen mosogatták a ruhákat.

129. oldal, Viszontlátás

Kek P>!

A halálfélelem a gőgös Gerlindán is erőt vett. Zilált hajjal, a rémülettől eltorzult arccal rohant Gudrunhoz és térdre borult előtte. A gyáva félelem megtörte szívtelen gőgjét, most nem gondolt arra, hogy éppen az előtt alázza meg magát, akit éveken át megkínzott és meggyötört, csak nyomorult életét akarta megmenteni. Gudrun megvetéssel fordult el, midőn élete megrontóját maga előtt térdelni látta.

143. oldal, A harc

Kek P>!

Etele sorban megmutatta Kriemhildának a sereg legjobb vitézeit. Ott volt a bátor Hawart, Dánia királya és ennek kiséretében a hű Iring; a világhírű Irnfried, Thüringia grófja; Buda, Etele testvére; berni Detre, a gótok királya, korának legnagyobb hőse. Kriemhilda végignézte a nagy sereget és ismét csak arra gondolt, hogyha ez a hatalom az ő rendelkezésére áll, akkor férje haláláért előbb-utóbb bosszút állhat.
     Másnap Bécsig folytatták útjukat. Itt volt az esküvő, amelyen tizenkét napig mulattak.
     Innen még napokig tartott az út, amig Etele székvárosába, Etzelburgba* értek.

     * Buda

51-52. oldal, VII. Etele mint kérő

4 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Dégh Linda (szerk.): A hegyi szellem
A Nibelung-ének és a Frithiof-monda
Hutterer Miklós: A germán nyelvek
Andrea Schacht: A sötét tükör
Iny Lorentz: A várúrnő
Kempis Tamás: Krisztus követése napról napra
S. Fischer-Fabian: A német cézárok
Wolfram von Eschenbach: Parzival I-II.
Toni Llácer: Nietzsche
Werner Paravicini: Merész Károly