Allah rózsái 3 csillagozás
Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.
Róla szól: Alisír Nevái
Enciklopédia 9
Most olvassa 1
Várólistára tette 3
Kívánságlistára tette 9
Kiemelt értékelések
Miről szól ez a könyv? A rózsáról. De nem csak e szemet gyönyörködtető, kellemes illatú virágról. Szól még a muszlim szépségideálról, az Isten kereséséről, költői képekről, mesebeli kertekről és Mohamed próféta hagyományairól. Sajátos elegye a könyv a botanikai és kertépítési ismereteknek, valamint a perzsa-arab-török irodalomnak. Találkozhatunk benne a legismertebb rózsatípusok leírásával éppúgy, mint Attár madaraival*, az Ezeregyéjszakával, a Királyok könyvével, Abú Nuvásszal, Háfizzal, Sza'dival, al-'Arabival és más, magyarul is olvasható közép- és kora újkori muszlim szerzővel.
Hogy miért csak négy csillag? Nem erre számítottam teljesen – kicsit több valódi, és kevesebb allegorikus rózsára. Kicsit több történelemre, néprajzra, és kevesebb irodalomra, filozófiára. Kicsit olvashatóbb szövegre, kevesebb ismétlésre.
* Akinek a neve rózsaolaj-lepárló mestert jelent.
Flow élmény ("nembíromletenni" érzés): 4
Stílus (írói): 4
Ötlet (eredetiség): 5
Tartalom (mondanivaló): 5
Tudományos igényű, átfogó mű. Szakmailag és műfaját tekintve is nagyszerű könyv. Géczi János remek szakember, jó meglátásokkal és kellemes írói stílussal. Eredeti ötletből született a kötet, ami a rózsa mint növény és mint fogalom az iszlám világ szimbólumrendszerében elfoglalt helyét mutatja be. A tartalom kidolgozott, a mondanivaló átjut az olvasóhoz. A kötet minden, az iszlám vallás és költészet iránt érdeklődő olvasó számára figyelemre méltó, érdekfeszítő mű lehet.
Szeretem azokat a munkákat, melyek bizonyos növényeket adott korszakok/birodalmak kultúrtörténetébe ágyazva mutatnak be. A rózsa ezek közt is különösen nagy irodalommal bír. Géczi János munkája azt a periódust mutatja be, melynek során a nemes rózsa a Közel-Keletről elindult világhódító útjára.
Népszerű idézetek
"- Ezt a piros rózsafüzért,
lányom, ki fűzte nyakadba?
– Ajtóm előtt elhaladó
délceg nemes-lovag adta.
Megfogta a két kezem is,
magával vitt a házába,
el is játszadozott vélem
egy homályos kis szobába.
Én még olyat nem is láttam,
rózsaágyba fektetett le,
nem tudom, hogy mit tett vélem,
felgyúltam a szerelemre.
Nézzed, anyám, nézzed, vérfolt,
vérfolt cseppent az ingemre! …"
(András László fordítása)
46. oldal
"Bánatbimbó pattan rózsaág-hegyen,
Tűzrózsává hasadt, bús-elevenen;"
52. oldal / Alisír Neváï: Ferhád és Sirin. 2. ének 1-2, 5. versszak. (Brodszky Erzsébet fordítása)
"Majd harmadnap szárnyas- és bárányebéd
került egyidőben, de kétféleképp.
Negyednap, terítvén az úr asztalát,
az étek megint új: finom borjuhát;
s ez étekbe sáfrányt és rózsavizet
és színtiszta mósuszt meg óbort vetett."
(Devecseri Gábor fordítása)
23. oldal Firdauszí (1979) III. Dahák 2. Iblísz szakács képében jelenik meg.
"Ó vidám örömök mézédes éjszakája,
mit a kígyó-folyó partján tölték a lány
karjai közt, kinek szikrázó karkötője
kígyóként fonta át ívét a csuklaján!
Lefejté köntösét, szememnek látni hagyta
lágyan ringó fehér testének vonalát.
Ekkor tárt kelyhet a harmat előtt a rózsa,
és ó, előttem e leggyönyörűbb virág."
(Molnár Imre fordítása)
45. oldal / al-Mutamid verse
Keleti hatást sejtet a rózsa másik keletkezéstörténete, amelyben a virág nem Mohamed izzadságcsöppjéből keletkezik (miként azt az arab és az oszmán szerzők állítják), de szintén isteni cselekedet eredményeként valósul meg. Perzsa költők szerint a rózsa a virágok királynőjére, az éjszaka alvó lótuszra panaszkodik Alláhnál. Ezért Alláh megteremtette a fehér rózsát, az új királynőt, hogy védelmet biztosítson számára, tüskéket is adott neki.
31. oldal
Ugyancsak szerepe volt az illatszereknek a temetésen. A halottat ilyenkor illatszerrel vegyített vízzel mosták le. 967-ben Szajf-ad-Daula kurd herceget kilencszer mosdatták le: először tiszta vízzel, majd szantálolajjal, darirával, ámbrával, kámforral, rózsavízzel és legvégül kétszer desztillált vízzel.
A sírra való virágültetés nem szokásos – ámbár hetente egy alkalommal a nők elmentek a temetőbe, s vízzel locsolták a hantokat.
36. oldal
A 11-12. században a meleg ellen az ismét fölfedezett klimatizáló berendezésekkel védekeztek: egy-egy nemezzel kibélelt szoba falát ólomcsövekből alászivárgó vízzel hűtöttek, a szegényebbek az ablakukra feszített anyagot locsolgatták. A vízbe, aki tehette, illatszert is kevert.
37. oldal
Alisir Nevái (1441-1501) államférfi – a timuruda Huszejn Bajkara szultán tanulótársa és nagyvezíre[…] Faríd-ad-Dín Attár szúfi költővel való vetélkedése eredményeként megírja A madarak beszéde című allegorikus elbeszélő költeményét (1499), de a legnagyobbnak tartott perzsa epikus, Firdauszi Királyok könyvé-re is reagálni kívánt.
48. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Malala Juszufzai – Christina Lamb: Én vagyok Malala 91% ·
Összehasonlítás - Jany János: Az iszlamizmus ·
Összehasonlítás - Mona Eltahawy: A fátyol fogságában 79% ·
Összehasonlítás - Hahner Péter: A Vadnyugat 93% ·
Összehasonlítás - Bart István: Angol-magyar kulturális szótár ·
Összehasonlítás - Boruzs János – Jacsmenik Erika: Teszteld magad! ·
Összehasonlítás - Hidasi Judit: Na és, hogy tetszik Japán? 92% ·
Összehasonlítás - Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák 93% ·
Összehasonlítás - Luciano de Crescenzo: A görög filozófia rendhagyó története 97% ·
Összehasonlítás - Victoria Finlay: Színek 96% ·
Összehasonlítás