Allah ​rózsái 3 csillagozás

Géczi János: Allah rózsái

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

Róla szól: Alisír Nevái

Tartalomjegyzék

>!
Terebess, Budapest, 2000
112 oldal · ISBN: 9639147362

Enciklopédia 9


Most olvassa 1

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

Eule P>!
Géczi János: Allah rózsái

Miről szól ez a könyv? A rózsáról. De nem csak e szemet gyönyörködtető, kellemes illatú virágról. Szól még a muszlim szépségideálról, az Isten kereséséről, költői képekről, mesebeli kertekről és Mohamed próféta hagyományairól. Sajátos elegye a könyv a botanikai és kertépítési ismereteknek, valamint a perzsa-arab-török irodalomnak. Találkozhatunk benne a legismertebb rózsatípusok leírásával éppúgy, mint Attár madaraival*, az Ezeregyéjszakával, a Királyok könyvével, Abú Nuvásszal, Háfizzal, Sza'dival, al-'Arabival és más, magyarul is olvasható közép- és kora újkori muszlim szerzővel.

Hogy miért csak négy csillag? Nem erre számítottam teljesen – kicsit több valódi, és kevesebb allegorikus rózsára. Kicsit több történelemre, néprajzra, és kevesebb irodalomra, filozófiára. Kicsit olvashatóbb szövegre, kevesebb ismétlésre.

* Akinek a neve rózsaolaj-lepárló mestert jelent.

serengeti P>!
Géczi János: Allah rózsái

Flow élmény ("nembíromletenni" érzés): 4
Stílus (írói): 4
Ötlet (eredetiség): 5
Tartalom (mondanivaló): 5

Tudományos igényű, átfogó mű. Szakmailag és műfaját tekintve is nagyszerű könyv. Géczi János remek szakember, jó meglátásokkal és kellemes írói stílussal. Eredeti ötletből született a kötet, ami a rózsa mint növény és mint fogalom az iszlám világ szimbólumrendszerében elfoglalt helyét mutatja be. A tartalom kidolgozott, a mondanivaló átjut az olvasóhoz. A kötet minden, az iszlám vallás és költészet iránt érdeklődő olvasó számára figyelemre méltó, érdekfeszítő mű lehet.

XX73>!
Géczi János: Allah rózsái

Szeretem azokat a munkákat, melyek bizonyos növényeket adott korszakok/birodalmak kultúrtörténetébe ágyazva mutatnak be. A rózsa ezek közt is különösen nagy irodalommal bír. Géczi János munkája azt a periódust mutatja be, melynek során a nemes rózsa a Közel-Keletről elindult világhódító útjára.


Népszerű idézetek

Lunemorte P>!

"- Ezt a piros rózsafüzért,
lányom, ki fűzte nyakadba?
– Ajtóm előtt elhaladó
délceg nemes-lovag adta.
Megfogta a két kezem is,
magával vitt a házába,
el is játszadozott vélem
egy homályos kis szobába.
Én még olyat nem is láttam,
rózsaágyba fektetett le,
nem tudom, hogy mit tett vélem,
felgyúltam a szerelemre.
Nézzed, anyám, nézzed, vérfolt,
vérfolt cseppent az ingemre! …"

(András László fordítása)

46. oldal

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

"Bánatbimbó pattan rózsaág-hegyen,
Tűzrózsává hasadt, bús-elevenen;"

52. oldal / Alisír Neváï: Ferhád és Sirin. 2. ének 1-2, 5. versszak. (Brodszky Erzsébet fordítása)

Lunemorte P>!

"Majd harmadnap szárnyas- és bárányebéd
került egyidőben, de kétféleképp.
Negyednap, terítvén az úr asztalát,
az étek megint új: finom borjuhát;
s ez étekbe sáfrányt és rózsavizet
és színtiszta mósuszt meg óbort vetett."

(Devecseri Gábor fordítása)

23. oldal Firdauszí (1979) III. Dahák 2. Iblísz szakács képében jelenik meg.

Lunemorte P>!

"Ó vidám örömök mézédes éjszakája,
mit a kígyó-folyó partján tölték a lány
karjai közt, kinek szikrázó karkötője
kígyóként fonta át ívét a csuklaján!

Lefejté köntösét, szememnek látni hagyta
lágyan ringó fehér testének vonalát.
Ekkor tárt kelyhet a harmat előtt a rózsa,
és ó, előttem e leggyönyörűbb virág."

(Molnár Imre fordítása)

45. oldal / al-Mutamid verse

9 hozzászólás
Lunemorte P>!

Keleti hatást sejtet a rózsa másik keletkezéstörténete, amelyben a virág nem Mohamed izzadságcsöppjéből keletkezik (miként azt az arab és az oszmán szerzők állítják), de szintén isteni cselekedet eredményeként valósul meg. Perzsa költők szerint a rózsa a virágok királynőjére, az éjszaka alvó lótuszra panaszkodik Alláhnál. Ezért Alláh megteremtette a fehér rózsát, az új királynőt, hogy védelmet biztosítson számára, tüskéket is adott neki.

31. oldal

Kapcsolódó szócikkek: rózsa
Lunemorte P>!

Ugyancsak szerepe volt az illatszereknek a temetésen. A halottat ilyenkor illatszerrel vegyített vízzel mosták le. 967-ben Szajf-ad-Daula kurd herceget kilencszer mosdatták le: először tiszta vízzel, majd szantálolajjal, darirával, ámbrával, kámforral, rózsavízzel és legvégül kétszer desztillált vízzel.

A sírra való virágültetés nem szokásos – ámbár hetente egy alkalommal a nők elmentek a temetőbe, s vízzel locsolták a hantokat.

36. oldal

Kapcsolódó szócikkek: temetés · víz
Lunemorte P>!

A 11-12. században a meleg ellen az ismét fölfedezett klimatizáló berendezésekkel védekeztek: egy-egy nemezzel kibélelt szoba falát ólomcsövekből alászivárgó vízzel hűtöttek, a szegényebbek az ablakukra feszített anyagot locsolgatták. A vízbe, aki tehette, illatszert is kevert.

37. oldal

Szelén>!

A konyhaművészet nagy becsben volt, fűszerek tömkelegét, illatosító anyagok garmadáját használták fel – köztük a rózsafa leveleit és a rózsafa magvait, de a csirkepástétomrecepthez is rózsavíz volt szükséges.

37. oldal

Kapcsolódó szócikkek: rózsavíz
Szelén>!

Ibn-al-Avvám a rózsa speciális hasznáról is tudósít a kígyóuborka kapcsán: feljegyzésre érdemesnek találja, hogy „a magok rózsavízben vagy egyéb parfümös vízben áztatva hasonló ízű gyümölcsöt hoznak.”

41. oldal

Szelén>!

Alisir Nevái (1441-1501) államférfi – a timuruda Huszejn Bajkara szultán tanulótársa és nagyvezíre[…] Faríd-ad-Dín Attár szúfi költővel való vetélkedése eredményeként megírja A madarak beszéde című allegorikus elbeszélő költeményét (1499), de a legnagyobbnak tartott perzsa epikus, Firdauszi Királyok könyvé-re is reagálni kívánt.

48. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Malala Juszufzai – Christina Lamb: Én vagyok Malala
Jany János: Az iszlamizmus
Mona Eltahawy: A fátyol fogságában
Hahner Péter: A Vadnyugat
Bart István: Angol-magyar kulturális szótár
Boruzs János – Jacsmenik Erika: Teszteld magad!
Hidasi Judit: Na és, hogy tetszik Japán?
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák
Luciano de Crescenzo: A görög filozófia rendhagyó története
Victoria Finlay: Színek