Csabai ​bírók – csabai históriák 1 csillagozás

1717–1918
Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák

A ​mai Békéscsaba a 18. század első két évtizedében települt újjá a török hódoltság és a Rákóczi szabadságharc után. A helyben talált kis számú magyar lakosság mellé az akkori Magyarország északi megyéiből több hullámban szlovák családok kötöztek ide. Az újjátelepült Békéscsaba egykori földesura nem akadályozta az új honfoglalókat evangélikus vallásuk gyakorlásában. Később, a 18. század közepén katolikus szlovák családok költöztek ugyancsak az északi megyékből Békéscsabára. Többségben azonban az evangélikusság maradt, sajátos egyházi szervezetük hatással volt környezetükre is.

Békéscsaba 1845 októberéig, a földesurakkal kötött önkéntes örökváltságig jobbágyfalu volt. Közigazgatási jogállása szerint 1840-ig község, 1841–1871 között mezőváros, 1872–1918 között pedig nagyközség volt. 1918-ban nyerte el a rendezett tanácsú város státuszt. A városi jogállás elnyeréséig a település közigazgatásának első embere a főbíró, illetve a bíró volt. (Mindkét elnevezést ugyanarra a… (tovább)

>!
Typografika, Békéscsaba, 2008
208 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630656900

Várólistára tette 1


Kiemelt értékelések

>!
jeno
Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák

Megtudtam belőle többek között, hogy Réthy Pál békéscsabai gyógyszerész készített először pemetefű-cukorkát a munkahelyemmel szemben. :)

Rendkívül inofrmatív, jó összefoglaló mű két évszázad Békéscsabájáról.


Hasonló könyvek címkék alapján

Bakay Péter (szerk.): A békéscsabai evangélikus gyülekezet életmódja a 18. század első felében az első anyakönyv alapján
Kőváry E. Péter: Nem jön többé a drótostót
Szigeti Csaba: Pásztor
Szigeti Csaba: Egy város, ötkarika, ezernyi történet
Fábián Zoltán: Mesterek és kapcsolatok
Tóth Dorottya (szerk.): A Jankay iskola 50 éve
Dobrotka Pál (szerk.): Üdvözlet Békés-Csabáról
Bielek Gábor: Békéscsabai katolikus családlexikon (1750-1895)
Kőváry E. Péter: Egy vidéki tudósító naplójából
Bauer Barbara: Vakrepülés