Békéscsaba ​Széchenyi ligete 1 csillagozás

Hogy mennyire érdekfeszítő kiadvány spoiler ez a nemcsabaiaknak, azt nem tudni, esetleg ha találkoznék egy turistával, aki éppen a ligetben sétálgat – de miért is tenné –, akkor megtudnám, de ennek az esélye lényegében nulla. Szóval városi dolog ez, és ha érdeket feszít, akkor is a személyes emlékek, a családi sztorik miatt inkább.

Kezdjük ott, hogy a könyvet Gécs Béla (a Gécsbélabácsi) írta, szerkesztette. Nyugdíjas nyomdászmester ő különben túl a nyolcvanon spoiler, amatőr várostörténész. Ha arcról/névről nem is ismeri mindenki, de úgy biztosan, hogy ő az, akinek állandó rovata van a sárgaújságban (ingyenes városi lap, Mérleg a neve), mindig az utolsó lapon, jobb oldalon felül. Most éppen báró Harruckern Jánosról írt egy rövidet, szép képpel.

Gécsbélabácsi főleg a korabeli sajtóból dolgozik, most is így tette, nem is nagyon lehet eldönteni, mi a saját szöveg, és mely részek idézetek. (pl majdnem megörültem, hogy újra nyit a kertmozi. Na az egy idézet volt, 1980-ból, úgyhogy marad az csak egy igazán szép időket megélt romhalmaz.) De hát mindenki tudja azt is, hogy ő az, aki ezzel foglalkozik nálunk, úgyhogy rengeteg a személyes gyűjtés. Pl. múltkor megkérdeztem tőle, nem tudja-e kié volt az a ház a régi belvárosi óvoda mellett, mondta, hogy nem, de volt egy postás, akinek volt egy füzete amibe felírt ilyesmit, majd megnézi.

Na, azt egyáltalán nem tudtam, hogy a liget teljes területe temető volt egykor, koleradombbal meg minden. Pedig tudhattam volna, mert kamasz koromban elég sokat bandáztunk az ottani játszótéren, és amikor találtunk egy ősrégi kőfejfát a fák között, azt mondtuk, hogy az Berger sírja (v.ö. Hair, r. Miloš Forman). Na mindegy, egyszer csak úgy döntöttek, hogy már pedig itt liget lesz a népnek. (a katolikus és a zsidó temető megmaradt hátul, az utóbbi igazán mágikus hely).

Jó sok történet gyűlt tehát össze, nyilván nem sorolom fel most mindet, legyen akkor három: 1. Híres szórakozóhely volt, a zenét szolgáltatta Purcsi Náci országos hírű primás. Meg a dalárda. 2. A Milleneumra készült el a nyári pavilon, a megnyitóra színdarabot írtak, a teljes szöveg beidézve, főszerepben a Nemtő és a Maradiság 3. Béla bácsi nagyon tudja mesélni az itteni randevúkat, szerintem személyes élményekre alapoz, egyszer megkérdezem tőle.