Így ​tudom, így mondom 1 csillagozás

A régi falu emlékezete
Gazda József: Így tudom, így mondom

E ​könyv nem néprajzi ismertetés, nem népköltészeti gyűjtés, nem nyelvtudományi vagy történelemtudományi értekezés. Hanem egy kicsit néprajz, egy kicsit népköltészet, egy kicsit történelem, s nyelvünk árnyalatos gazdagságának dokumentuma. Semmiben sem törekszik teljességre. Bár nagyjából átfogja az egész romániai magyar nyelvterületet, vannak mégis fehér foltok benne. Többnyire érinti azokat a hagyományokat, melyeknek feltárása a néprajz tárgyköre, de nem tanulmányszerűen, hanem úgy, ahogy azokat az emberek emlékezetében élnek. A tematikus fejezetek széles körű kitekintést próbálnak nyújtani a hagyományos életforma különböző vonatkozásaira. A látástól vakulásig munka taposómalom-egyhangúságát feloldják a mindenben megnyilvánuló szertartásos, már-már ünnepélyes formák, szigorú belső törvényektől meghatározott naptár-pontos életrend, s az ebben helyet kapó örök derű, örök móka és játék. Bármiről is szóljanak, bármit is ismertessenek a szövegek, mindenkik a megélt életet, az emberi… (tovább)

>!
Kriterion, Bukarest, 1980
372 oldal · keménytáblás

Enciklopédia 26


Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

>!
Carmilla 
Gazda József: Így tudom, így mondom

Kiváló gyűjtőmunka! Egyedül a fényképek nem kötöttek le. És egy térképmellékletnek még örültem volna.


Népszerű idézetek

>!
Carmilla 

    Az énekkel az ember a bánatját is el tudja mondani, s az örömit is. Ha bánattal énekel, akkor még megvigasztalódik egy kicsit.

Szabó Mártonné Kiss Etelka, Magyarlapád, sz. 1926 - 77. oldal (Kriterion, 1980)

Kapcsolódó szócikkek: ének
>!
Carmilla 

    Hosszú erősen az a nóta, amelyiket olyan legénnyel kell táncolni, aki nem tud, vagy akit nem kedvelünk.

Török Albertné Vékás Emma, Kisgalambfalva, sz. 1914 - 129. oldal (Kriterion, 1980)

Kapcsolódó szócikkek: tánc
>!
Carmilla 

Hát én mán jártam úgy, hogy leült a farkas es szembe velem, nem vót húsz méterre. Ősszel vót, mán a juhok jövögettek lefelé, leülök egy kőre a Berke-patakkal szembe, s nézek oda, hát a tőkén ott ül az úrfi, s csóválta a farkát. A juhok ott vótak fenn, s ő arra szagolt. Osztán otthagytam: „Na, csak járj békével te es, met én es menyek.”

Olosz Károly, Kovászna, sz. 1898 - 34. oldal (Kriterion, 1980)

Kapcsolódó szócikkek: farkas
>!
Carmilla 

(…) Nincs meg az emberekben az a szeretet, s nincs meg az a közösség. Mindenki le van foglalva. Ha elmegy az ember, s valahol kacag vagy viccet mond, akkor azt mán lenézik, na ez ilyen, na ez olyan. Valahogy az emberekből ki van zárva az a régi szép szokás. Nem úgy van, mint ezelőtt. Ezelőtt nem tudom, hogy több vót-e az idő, jobban be tudtuk osztani, vagy nem vótunk úgy lekötve munkával, összegyűltünk egyik nap az egyikhez ilyen kalákára, másik nap a másikhoz olyanra, jó ebédeket főztünk, de ez ma nincs meg.

Berekméri Gyuláné Bálint Anna, Gernyeszeg, sz. 1925 - 353-354. oldal (Kriterion, 1980)

Kapcsolódó szócikkek: kaláka · közösség · szeretet
>!
Carmilla 

    Nálunk úgy vót, hogy amikor valaki házat csinált, vagy egy tyúkot megöltek, vagy egy macskát, s azt eltemették annak a jeléül, hogy az legyen az első halott az új háznál. Oda beépítették a ház fundamentumjába, vagy közvetlen oda a ház alá. Vannak, akik pénzt is szoktak befalazni. Nem nagy mennyiségű összeget, hanem aprópénzt.

Sármási Ferenc, Koltó, kb. 40 éves - 290. oldal (Kriterion, 1980)

1 hozzászólás
>!
Carmilla 

    Nagy hajat viseltek, s a disznó zsírjával kenték, hogy olyan legyen, sima. Ne borzolódjék össze, físülhessék. Vótak olyanok is, amikor má én íltem, hogy egész idáig érő haja vót, vállon alul. Míg a felesígem nagyapjának meg vót fonva, hogy ne menjen a szemibe.

Török Pali István, Nagykapus, sz. 1893 - 296. oldal (Kriterion, 1980)

Kapcsolódó szócikkek: haj, hajszál
>!
Carmilla 

…Vót olyan eset, hogy széjjelbontották egy embernek a szekerit, oszt felvitték a padlásra, s összerakták ott nekie. S akkor reggel felébredett, hogy a szekere a csűrből fenn van az istálló padlásán. Újra szét kellett szednie, mert, ugye, szekeret nem lehet egybe lehozni. Ez szokás vót, vicc vót, így vicceltük meg egymást.

Kiss István, Szépkenyerűszentmárton, sz. 1901 - 331. oldal (Kriterion, 1980)

2 hozzászólás
>!
Carmilla 

    Nem vót ellensíge egyik a másiknak. A románok is tudtak jól magyarul, mik is tudtunk románul, mint űk ahogy tudtak. Olyanok vótunk, mintha egy nemzetek lettünk vóna. Ott is, ahol én felnőttem, ott is vót egy román család, annak is gyermeke, az úgy tudott magyarul, éppen, mint én. Nem ellenkeztünk egyik a másikkal. Nem gyűlöltük egyik a másikat. Úgy éltünk velük, mintha édestestvérek, azok is magyarok vagy mik is románok lettünk vóna. Nem vót olyan, hogy egyik a másikot gyűlöli.

Papp Béni, Kraszna, kb. 75 éves - 355. oldal (Kriterion, 1980)

>!
Carmilla 

    Úgy essze vagyunk vegyülve, mint – mit es mondjak – a tojást a tejfellel, liszttel ahogy esszekeveri. Met nincs olyan román, akinek vagy a nagymamája, vagy a nagytatája, vagy az édesanyja katolikus ne lett vóna, s nincs olyan magyar, akinek az elődeiből valamelyik román ne lett vóna. Úgy essze vagyunk keverve, hogy hiába tartsuk úgy, hogy én román vagyok, vagy én magyar vagyok. Egyenlők vagyunk!

Nagy Péter Hargas, Gyimesbükk, sz. 1891 - 355-356. oldal (Kriterion, 1980)

>!
Carmilla 

    Arra tanították az öregebbek, hogy tegyünk a bőcsőbe – me akkor bőcső vót, nem mint mast, kocsi – egy ollót s egy seprűt. Me az úgy vót mondva, ha nem, kicserélődik a gyermek, mintha ellopnák az ördögek, amíg nincs megkeresztelve.

Kelemenné Bartha Erzsi, Magyarlapád, sz. 1900 - 235. oldal (Kriterion, 1980)

Kapcsolódó szócikkek: váltott gyerek

Hasonló könyvek címkék alapján

Ortutay Gyula (szerk.): A magyar folklór
Ortutay Gyula: A nép művészete
Putz Éva: Å kolonyi lågzi
Verebélyi Kincső: Minden napok, jeles napok
Nagy András: Kis szörnyesztétika
Orbán Balázs: A Székelyföld
Magyar Zoltán: Népmondák Erdély szívében
Keszeg Vilmos: Hiedelmek, narratívumok, stratégiák
Voigt Vilmos: A folklorisztika alapfogalmai
Pócs Éva (szerk.): Áldozat, divináció, istenítélet