1421 ​– amikor Kína felfedezte a világot 17 csillagozás

Gavin Menzies: 1421 – amikor Kína felfedezte a világot

1421. ​március 8-án a korabeli világ legnagyobb flottája kihajózott kínai támaszpontjáról. A hatalmas, közel 150 méter hosszú és a legkeményebb tíkfából épített dzsunkák a Csu Ti császárhoz hűséges eunuch tengernagyok parancsnoksága alatt vitorláztak, küldetésük pedig az volt, hogy a világ minden pontjára eljutva a távoli földeket tegyék Kína vazallusaivá, és a világ egészét egyesítsék konfuciánus harmóniában. A flotta utazása több mint két éven át tartott, és az egész földgolyóra kiterjedt. Gavin Menzies tizenöt esztendőt töltött azzal, hogy nyomon követte a kínaiakat ezeken a fantasztikus utazásokon. Most, miután végzett történelmi nyomozásával, e kötetben adja közre rendkívüli felfedezéseit, sőt azokat minden esetben bizonyítékokkal is alátámasztja. A szerző nyomában mi is megismerkedhetünk az antik térképekről leolvasható bámulatos tényekkel, az ősi kínaiak által alkalmazott navigációs módszerekkel, a csillagvizsgálás korabeli gyakorlatával és a későbbi európai felfedezők… (tovább)

Eredeti cím: 1421: The Year China Discovered the World

Eredeti megjelenés éve: 2002

>!
Alexandra, Pécs, 2002
536 oldal · ISBN: 963368644X · Fordította: Babits Péter

Enciklopédia 5

Helyszínek népszerűség szerint

Kína


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 21

Kívánságlistára tette 17


Kiemelt értékelések

Bazil P>!
Gavin Menzies: 1421 – amikor Kína felfedezte a világot

Hogy is van a régi favágós vicc?
Két favágó fát vág az erdőben. Egyszer csak az egyik levágja a másik karját. Mire az:
– Te, ez most vicc volt vagy komoly?
Mire az első:
– Persze, hogy komoly.
– Na azért, mert viccnek kicsit durva lett volna…
Ez csak azért jutott eszembe, mert ha ez a jóember, aki itt sok száz oldalon keresztül viccnek szánta, amit ide leírt, akkor egy: jó messzire gurult a gyógyszere, kettő: végül is, viccnek – sci-finek, fantasynek elmegy. De ha ez komoly? Akkor ölég nagy a baj!
Röviden arról van itt szó, hogy a kínaiak beelőztek mindenkit, az egész világot jól körbehajózták, felfedeztek mindent, ami felfedezni való ezen a sárgolyón (kivéve a vén kontinenst, az valahogy kimaradt), aztán, mint aki jól végezte dolgát hazahajóztak és becsukták jó szorosra az ajtót. Nem használták ki navigációs tudásukat (hosszúsági fok szuper pontos meghatározása a holdfogyatkozások segítségével, vagy mivel, itt már lelökte az agyam a gépszíjat…), nem használták ki, hogy úgy hajókáztak keresztül kasul a világtengereken bazi nagy hajóikkal, mintha az M7-esen surrannának a Balcsira, nem éltek helyzeti előnyükkel a kereskedelem, a gazdaság, a csillagászat és számtalan egyéb tudományág terén, nem; hazamentek, oszt számukra véget ért a nagy kaland. Kolumbusz jól ismerte, sőt térképen látta előre az utat, szintúgy Magellán, Cook, meg az összes ma ismert, és persze tévesen nagy felfedezőnek gondolt kókler. 1423-ra végeztek a kínaiak mindennel. Jöhetett utánuk a vízözön.
Sajnos a bizonyítékok részletes tanulmányozására nem maradt energiám, a hosszúsági fok kínai meghatározása – több száz évvel holmi kronométer feltalálása előtt –, még érdekes is lehet, de addigra elfogyott a türelmem, talán majd valamikor…
Nem szokásom ilyesfajta légből kapott áltudományos komolytalanságokra pazarolni az időt, hiba volt, belátom.
Volt viszont sok érdekes tény, gondolkodásra, további kutakodásra való ismeret, térkép, elmélet. Csak semmit nem szabad komolyan venni. Ezért – kis mértékben – megérte. Viszont jól lezsibbasztott, erre a pár sorra is csak azért ragadtattam magam, hogy az okos moly tanuljon a más hibájából, és hajítsa jó messzire e féltéglát. Bele a világtengerekbe, süllyedjen jó mélyre.
Ott jó helyen lesz.

7 hozzászólás
Mpattus>!
Gavin Menzies: 1421 – amikor Kína felfedezte a világot

Az egyik történeti órán az előadó mutatott nekünk egy ábrát. Egy kisebb hajócska árnyéka rajzolódott ki egy monstrum előtt. Mint kiderült, a monstrum a kínai dzsunka volt, a hajócska pedig a Santa Maria. Elképedtem.

Aztán az előadó hozzátette, létezik egy bizonyos Gavin Menzies, aki már két könyvet is írt a kínai felfedezések kapcsán, s az egyik már magyar fordításban is megjelent. Az előadás után szinte azonnal nekiláttam a könyv felkutatásának. Meg akartam tudni, ismerni akartam ezt a forradalminak tűnő felfedezést, ezt, amiről valamiért még mindig mélyen hallgatnak az iskolákban. Véleményem szerint, legalább érintőlegesen, az érdekesség kedvéért hasznos volna ezt a nézőpontot, kutatást megemlíteni.

Elkezdtem olvasni. Nagyon alapos, nagyon részletező és érthető, világos könyv. Különösképp tetszett benne, hogy felgöngyölít olyan részleteket is, melyek által könnyebb a megértés. A (kora)középkori kínai mindennapok, s ami kiváltképp elnyerte tetszésem: egy csipet nőtörténet.

Elég régen olvastam ennyire élvezetes, hosszú történelmi-történeti publikációt, s egyáltalán nem bántam meg. Kíváncsi vagyok, az oktatásban valaha is meg fog-e jelenni ez az új perspektíva a felfedezések kapcsán, s hogy egyáltalán: mi sülhet ki ebből, s milyen hatása lehet a további történelmi gondolkodásra.

Anton_Gorogyeckij P>!
Gavin Menzies: 1421 – amikor Kína felfedezte a világot

Nagyon érdekes koncepció, amivel először az Age of Empires 3-ban találkoztam (egyik kampány szólt a kínaiak világfelfedezéséről). Aztán amikor rákerestem az íróra és erre az egész történetre, szomorúan kellett tudomásul vennem, hogy a történész szakma nem fogadja el a hipotézisét, hiába minden bizonyítéknak. Így sajnos kicsit keserű szájízzel olvastam végig a könyvet, dacára a sok felhozott érvnek, amiket a szerző felhoz, hogy alátámassza elméletét. Azért majd az elkövetkező évek mutatják meg, igaza volt-e. Kíváncsian várom.

Miyako71 P>!
Gavin Menzies: 1421 – amikor Kína felfedezte a világot

Nagyon sokat vártam ettől a könyvtől, konkrétan azt, mutassa meg, hogy a kínaiak a földrajzi felfedezésekben is előttünk jártak. Nos, tulajdonképpen ezt kapjuk – amennyiben elfogadjuk bizonyítéknak a sok össze-vissza utalgatást. Engem sikerült teljesen összezavarni. Nem látok bizonyítottnak semmit sem, ugyanakkor az sem derül ki egyértelműen, hogy a szerzőnek biztosan nincs igaza. Leginkább arról olvashattunk, hogyan magyaráz az író a saját elképzelései számára pozitív kicsengéssel bíró anyagokat, kiragadott részleteket mindenféle korabelinek mondott írásokból. Sajnos a legtöbb állítását direkt módon nem, csak indirekt formában tudja bizonyítani (vagy még úgy sem).
Mindenesetre érdekes felvetés, „gondolatkísérlet”, de annak túl hosszú és unalmas a sok ismétlést olvasni.

Tiger205>!
Gavin Menzies: 1421 – amikor Kína felfedezte a világot

Imádtam olvasni!
Lám, lám, a kínaiak már megint megelőztek minket valamiben, nem először, nem utoljára….
Ami legjobban megdöbbentett, az a méretek (talán fél Korea talán ekkor lett kopasz, mert kivágták a fákat??? már nem emlékszem pontosan..és hajók nagysága…wow)

pwz I>!
Gavin Menzies: 1421 – amikor Kína felfedezte a világot

Eddig csak morzsákkal találkoztam – mindenféle egyéb könyvben és filmeken – a témát illetően, viszont most végre a teljes „kenyér” elém került. Nagyon meggyőző és hajlok rá, hogy így van, ahogy itt leírták, vagy nagy része így lehetett. Mások, a kínaiak kaparták ki a gesztenyét Magellánnak, Kolombusznak és a többi európai felfedezőnek. Közben micsoda hamisításokat kellett a térképekkel a Kolombusz-tesóknak művelniük, hogy megkapják a spanyoloktól a megbízást Kína nyugat felőli megközelítésére ;)! A kis hamisak :D! Van ennek a könyvnek egy folytatása is 1434 címmel. Majd arra is rárepülök!


Népszerű idézetek

Anton_Gorogyeckij P>!

Csu Tit egyébként is sorozatosan sújtotta a balszerencse. Az elmúlt négy esztendőben egyik gutaütést a másik után kapta, orvosai pedig arzént és higanyt tartalmazó gyógyszerekkel kezelték, amelyekkel kevés híján sikerült megmérgezniük.

49. oldal (Alexandra, 2002)

3 hozzászólás
Miyako71 P>!

A kínai külpolitika egészen más alapokon nyugodott, mint az európai, amelyet csak sok évvel később honosítottak meg az Indiai-óceán térségében. A kínaiak céljaikat legszívesebben a kereskedelem, a burkolt nyomásgyakorlás és a megvesztegetés eszközeivel érték el, a nyílt konfliktust és a közvetlen gyarmatosítást lehetőség szerint kerülték.

33. oldal I. A császári Kína - 1. A császár fényes terve, Alexandra, 2002

Kapcsolódó szócikkek: kereskedelem · Kína · konfliktuskerülés · megvesztegetés
2 hozzászólás
Anton_Gorogyeckij P>!

Csupán egyetlen nemzet akadt, amely rendelkezett a kellő erőforrásokkal, tudományos tudással, hajókkal és tengerészeti tapasztalatokkal, hogy megtegye az eposzba illő felfedezőutat. Ez a nemzet pedig Kína volt. Rettegéssel töltött el a gondolat: megcáfolhatatlan bizonyítékokat kellett találnom arra nézve, hogy a kínai flotta jócskán az európaiak előtt felfedezte a világot. Hat évszázad távolából egyetlen történelmi esemény részleteinek felidézése sem könnyű feladat, itt azonban számolni kellett egy óriási, már-már áthághatatlannak tűnő akadállyal is. A tizenötödik század közepén a korszak szinte valamennyi kínai térképét és dokumentumát szántszándékkal megsemmisítették a kínai udvar hivatalnokai, amikor a korábbi külpolitikai irányvonal éles fordulatot vett. Miután a kínaiak korszakalkotó felfedezéseiket megtették, nemhogy nem ölelték keblükre a világot, de teljesen begubóztak, és a feljegyzésekből még a korábbi expanziós törekvések nyomait is eltüntették.

8. oldal (Alexandra, 2002)

Miyako71 P>!

Nem kevesebb mint huszonnyolc államfő jelent meg, noha a Szent Római Birodalom császára, a bizánci császár, a velencei dózse és Anglia, Franciaország, Spanyolország vagy Portugália királya nem tartozott közéjük. Utóbbiakat értelemszerűen nem is hívták, hiszen ezek a hátramaradott nemzetek, amelyek egyaránt nélkülözték a kereskedelembe vonható javakat és az értékelhető tudományos ismereteket, a kínai császár szemében az alantas vazallusállamok kategóriájába tartoztak.

19. oldal I. A császári Kína - 1. A császár fényes terve, Alexandra, 2002

Tiger205>!

„Mi, Cseng Ho és társai a Jung-lo időszak elején császári megbízást kaptunk mint a barbárokhoz menesztett udvari követek, egészen mostanáig hét utazást tettünk meg, és minden alkalommal több tízezer katonának és száznál is több óceánjáró hajónak parancsoltunk… Kifutottunk a tengerre… és Chan-Ch'eng, Hsien-Lo, Kua-Wa, K'o Chin és Ku-Li országain keresztül elértük Hu-Lu-Mo-Ssut és a nyugati régió egyéb országait, összesen több mint háromezer országot. Keresztül a nyílt óceánokon, átkeltünk az égig érő hegyként elénk tornyosuló hullámokon, és megláttuk a távoli barbár régiók partjait…”

81-82. oldal (Alexandra, 2002)

Mpattus>!

Egy ködös este leültem egy bárban Lisszabon tengerpartján, és Tengerész Henrik szobrára meredtem. Most már nagyon is jól értettem sejtelmes mosolyát. Mindketten tudtuk a nagy titkot: a portugálok mások nyomát követve jutottak el az Újvilágba.

8. oldal (Alexandra, 2002)

Mpattus>!

Egy képzeletbeli ütközet a kínai armada és a világ összes többi haditengerészete között sem lett volna különb, mint a trópusi díszhalak reménytelen küzdelme a cápák ellen.

42. oldal (Alexandra, 2002)

Mpattus>!

1421 végére Kína sorsa több évszázadra előre eldőlt. Csu Ti, Cseng Ho és a nagy armada örökségét nyom nélkül eltörölték. Hogy milyen óceánokon vitrorláztak, milyen távoli földeket láttak, milyen felfedezéseket tettek, és milyen kolóniákat alapítottak, többé nem érdekelte a kínai társadalmi hierarchia csúcsán állókat. A történelmi léptékű utakat megjárt hajókat hagyták elkorhadni, és sosem építettek helyettük újakat. A naplókat és feljegyzéseket elégették, és a tengeri utak emlékét az elkövetkező évtizedekben olyan sikeresen irtották ki, mintha azok csak a mesékben léteztek volna. Miután pedig Kína hátat fordított dicső tengerészeti és tudományos örökségének, hogy önként száműzze magát a világ közösségéből, más nemzetek vitték tovább a lángot. De egyetlen későbbi felfedező, gyarmatosító és utazó sem lépett ki Csang Ho hosszúra nyúlt árnyékából.

56. oldal (Alexandra, 2002)

Kapcsolódó szócikkek: 1421

Hasonló könyvek címkék alapján

Fésüs György – Thomas Lajos: A legnevezetesebb fölfedezések könyve I.
David Grann: Eldorádó, az elveszett város
Jonathan Fenby: Hetven csoda Kínából
James Cook: Utazások a világ körül
Anna Claybourne: A felfedezések története
Fésüs György – Thomas Lajos: A legnevezetesebb fölfedezések könyve II.
Walter Kramer: A messzeség titkai
Sarah Harrison: Felfedezések atlasza
Inzelt György: Természettudomány háborúban és békeidőben
Ázsia – Ausztrália