1421 ​– amikor Kína felfedezte a világot 16 csillagozás

Gavin Menzies: 1421 – amikor Kína felfedezte a világot

1421. ​március 8-án a korabeli világ legnagyobb flottája kihajózott kínai támaszpontjáról. A hatalmas, közel 150 méter hosszú és a legkeményebb tíkfából épített dzsunkák a Csu Ti császárhoz hűséges eunuch tengernagyok parancsnoksága alatt vitorláztak, küldetésük pedig az volt, hogy a világ minden pontjára eljutva a távoli földeket tegyék Kína vazallusaivá, és a világ egészét egyesítsék konfuciánus harmóniában. A flotta utazása több mint két éven át tartott, és az egész földgolyóra kiterjedt. Gavin Menzies tizenöt esztendőt töltött azzal, hogy nyomon követte a kínaiakat ezeken a fantasztikus utazásokon. Most, miután végzett történelmi nyomozásával, e kötetben adja közre rendkívüli felfedezéseit, sőt azokat minden esetben bizonyítékokkal is alátámasztja. A szerző nyomában mi is megismerkedhetünk az antik térképekről leolvasható bámulatos tényekkel, az ősi kínaiak által alkalmazott navigációs módszerekkel, a csillagvizsgálás korabeli gyakorlatával és a későbbi európai felfedezők… (tovább)

Eredeti cím: 1421: The Year China Discovered the World

Eredeti megjelenés éve: 2002

>!
Alexandra, Pécs, 2002
536 oldal · keménytáblás · ISBN: 963368644X · Fordította: Babits Péter

Enciklopédia 6

Helyszínek népszerűség szerint

Kína


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 23

Kívánságlistára tette 20


Kiemelt értékelések

Mpattus P>!
Gavin Menzies: 1421 – amikor Kína felfedezte a világot

Az egyik történeti órán az előadó mutatott nekünk egy ábrát. Egy kisebb hajócska árnyéka rajzolódott ki egy monstrum előtt. Mint kiderült, a monstrum a kínai dzsunka volt, a hajócska pedig a Santa Maria. Elképedtem.

Aztán az előadó hozzátette, létezik egy bizonyos Gavin Menzies, aki már két könyvet is írt a kínai felfedezések kapcsán, s az egyik már magyar fordításban is megjelent. Az előadás után szinte azonnal nekiláttam a könyv felkutatásának. Meg akartam tudni, ismerni akartam ezt a forradalminak tűnő felfedezést, ezt, amiről valamiért még mindig mélyen hallgatnak az iskolákban. Véleményem szerint, legalább érintőlegesen, az érdekesség kedvéért hasznos volna ezt a nézőpontot, kutatást megemlíteni.

Elkezdtem olvasni. Nagyon alapos, nagyon részletező és érthető, világos könyv. Különösképp tetszett benne, hogy felgöngyölít olyan részleteket is, melyek által könnyebb a megértés. A (kora)középkori kínai mindennapok, s ami kiváltképp elnyerte tetszésem: egy csipet nőtörténet.

Elég régen olvastam ennyire élvezetes, hosszú történelmi-történeti publikációt, s egyáltalán nem bántam meg. Kíváncsi vagyok, az oktatásban valaha is meg fog-e jelenni ez az új perspektíva a felfedezések kapcsán, s hogy egyáltalán: mi sülhet ki ebből, s milyen hatása lehet a további történelmi gondolkodásra.

Anton_Gorogyeckij P>!
Gavin Menzies: 1421 – amikor Kína felfedezte a világot

Nagyon érdekes koncepció, amivel először az Age of Empires 3-ban találkoztam (egyik kampány szólt a kínaiak világfelfedezéséről). Aztán amikor rákerestem az íróra és erre az egész történetre, szomorúan kellett tudomásul vennem, hogy a történész szakma nem fogadja el a hipotézisét, hiába minden bizonyítéknak. Így sajnos kicsit keserű szájízzel olvastam végig a könyvet, dacára a sok felhozott érvnek, amiket a szerző felhoz, hogy alátámassza elméletét. Azért majd az elkövetkező évek mutatják meg, igaza volt-e. Kíváncsian várom.

Tiger205>!
Gavin Menzies: 1421 – amikor Kína felfedezte a világot

Imádtam olvasni!
Lám, lám, a kínaiak már megint megelőztek minket valamiben, nem először, nem utoljára….
Ami legjobban megdöbbentett, az a méretek (talán fél Korea talán ekkor lett kopasz, mert kivágták a fákat??? már nem emlékszem pontosan..és hajók nagysága…wow)

pwz I>!
Gavin Menzies: 1421 – amikor Kína felfedezte a világot

Eddig csak morzsákkal találkoztam – mindenféle egyéb könyvben és filmeken – a témát illetően, viszont most végre a teljes „kenyér” elém került. Nagyon meggyőző és hajlok rá, hogy így van, ahogy itt leírták, vagy nagy része így lehetett. Mások, a kínaiak kaparták ki a gesztenyét Magellánnak, Kolombusznak és a többi európai felfedezőnek. Közben micsoda hamisításokat kellett a térképekkel a Kolombusz-tesóknak művelniük, hogy megkapják a spanyoloktól a megbízást Kína nyugat felőli megközelítésére ;)! A kis hamisak :D! Van ennek a könyvnek egy folytatása is 1434 címmel. Majd arra is rárepülök!


Népszerű idézetek

Miyako71 P>!

A kínai külpolitika egészen más alapokon nyugodott, mint az európai, amelyet csak sok évvel később honosítottak meg az Indiai-óceán térségében. A kínaiak céljaikat legszívesebben a kereskedelem, a burkolt nyomásgyakorlás és a megvesztegetés eszközeivel érték el, a nyílt konfliktust és a közvetlen gyarmatosítást lehetőség szerint kerülték.

33. oldal I. A császári Kína - 1. A császár fényes terve, Alexandra, 2002

Kapcsolódó szócikkek: kereskedelem · Kína · konfliktuskerülés · megvesztegetés
2 hozzászólás
Anton_Gorogyeckij P>!

Csu Tit egyébként is sorozatosan sújtotta a balszerencse. Az elmúlt négy esztendőben egyik gutaütést a másik után kapta, orvosai pedig arzént és higanyt tartalmazó gyógyszerekkel kezelték, amelyekkel kevés híján sikerült megmérgezniük.

49. oldal (Alexandra, 2002)

3 hozzászólás
Anton_Gorogyeckij P>!

Csupán egyetlen nemzet akadt, amely rendelkezett a kellő erőforrásokkal, tudományos tudással, hajókkal és tengerészeti tapasztalatokkal, hogy megtegye az eposzba illő felfedezőutat. Ez a nemzet pedig Kína volt. Rettegéssel töltött el a gondolat: megcáfolhatatlan bizonyítékokat kellett találnom arra nézve, hogy a kínai flotta jócskán az európaiak előtt felfedezte a világot. Hat évszázad távolából egyetlen történelmi esemény részleteinek felidézése sem könnyű feladat, itt azonban számolni kellett egy óriási, már-már áthághatatlannak tűnő akadállyal is. A tizenötödik század közepén a korszak szinte valamennyi kínai térképét és dokumentumát szántszándékkal megsemmisítették a kínai udvar hivatalnokai, amikor a korábbi külpolitikai irányvonal éles fordulatot vett. Miután a kínaiak korszakalkotó felfedezéseiket megtették, nemhogy nem ölelték keblükre a világot, de teljesen begubóztak, és a feljegyzésekből még a korábbi expanziós törekvések nyomait is eltüntették.

8. oldal (Alexandra, 2002)

Miyako71 P>!

Nem kevesebb mint huszonnyolc államfő jelent meg, noha a Szent Római Birodalom császára, a bizánci császár, a velencei dózse és Anglia, Franciaország, Spanyolország vagy Portugália királya nem tartozott közéjük. Utóbbiakat értelemszerűen nem is hívták, hiszen ezek a hátramaradott nemzetek, amelyek egyaránt nélkülözték a kereskedelembe vonható javakat és az értékelhető tudományos ismereteket, a kínai császár szemében az alantas vazallusállamok kategóriájába tartoztak.

19. oldal I. A császári Kína - 1. A császár fényes terve, Alexandra, 2002

Tiger205>!

„Mi, Cseng Ho és társai a Jung-lo időszak elején császári megbízást kaptunk mint a barbárokhoz menesztett udvari követek, egészen mostanáig hét utazást tettünk meg, és minden alkalommal több tízezer katonának és száznál is több óceánjáró hajónak parancsoltunk… Kifutottunk a tengerre… és Chan-Ch'eng, Hsien-Lo, Kua-Wa, K'o Chin és Ku-Li országain keresztül elértük Hu-Lu-Mo-Ssut és a nyugati régió egyéb országait, összesen több mint háromezer országot. Keresztül a nyílt óceánokon, átkeltünk az égig érő hegyként elénk tornyosuló hullámokon, és megláttuk a távoli barbár régiók partjait…”

81-82. oldal (Alexandra, 2002)

Mpattus P>!

Egy ködös este leültem egy bárban Lisszabon tengerpartján, és Tengerész Henrik szobrára meredtem. Most már nagyon is jól értettem sejtelmes mosolyát. Mindketten tudtuk a nagy titkot: a portugálok mások nyomát követve jutottak el az Újvilágba.

8. oldal (Alexandra, 2002)

Kapcsolódó szócikkek: Lisszabon
Mpattus P>!

Egy képzeletbeli ütközet a kínai armada és a világ összes többi haditengerészete között sem lett volna különb, mint a trópusi díszhalak reménytelen küzdelme a cápák ellen.

42. oldal (Alexandra, 2002)

Mpattus P>!

1421 végére Kína sorsa több évszázadra előre eldőlt. Csu Ti, Cseng Ho és a nagy armada örökségét nyom nélkül eltörölték. Hogy milyen óceánokon vitrorláztak, milyen távoli földeket láttak, milyen felfedezéseket tettek, és milyen kolóniákat alapítottak, többé nem érdekelte a kínai társadalmi hierarchia csúcsán állókat. A történelmi léptékű utakat megjárt hajókat hagyták elkorhadni, és sosem építettek helyettük újakat. A naplókat és feljegyzéseket elégették, és a tengeri utak emlékét az elkövetkező évtizedekben olyan sikeresen irtották ki, mintha azok csak a mesékben léteztek volna. Miután pedig Kína hátat fordított dicső tengerészeti és tudományos örökségének, hogy önként száműzze magát a világ közösségéből, más nemzetek vitték tovább a lángot. De egyetlen későbbi felfedező, gyarmatosító és utazó sem lépett ki Csang Ho hosszúra nyúlt árnyékából.

56. oldal (Alexandra, 2002)

Kapcsolódó szócikkek: 1421
RoszinszkiT>!

Szükségem volt persze további bizonyítékokra, amelyeket ezuttal is úgy szerezhettem meg a legkönnyebben, ha beleképzelem magam a térképészek helyébe.

243. oldal, 11. fejezet - 1421 Amikor Kína felfedezte a világot (Alexandra, 2002


Hasonló könyvek címkék alapján

Középkori történelem
Jonathan Fenby: Hetven csoda Kínából
Brezvai Edit (szerk.): Rejtélyes történelem
Fésüs György – Thomas Lajos: A legnevezetesebb fölfedezések könyve I.
David Grann: Eldorádó, az elveszett város
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák
Tim Marshall: A földrajz fogságában
Jerry Brotton: Térképcsodák
Michael Roaf: A mezopotámiai világ atlasza
Jared Diamond: Összeomlás