Az ​univerzum és Alex Woods 76 csillagozás

Gavin Extence: Az univerzum és Alex Woods

Alex Woods jól tudja, hogy nem éppen átlagosan kezdődött az élete. Azt is sejti, hogy egy érzékfeletti képességekkel megáldott leányanya, az édesanyja, nem teszi rokonszenvessé az iskola rémei előtt. Tudja továbbá, hogy az életben a legképtelenebb dolgok megtörténhetnek – a fejét elcsúfító forradás tanúskodik erről. Azt azonban ő sem látta előre, hogy a mogorva, megözvegyült remetével, Mr. Petersonnal való ismeretsége barátság lesz. Az idős férfi arra tanítja, hogy az életben egyetlen nagy dobásunk van, és hogy ezért jól, a lehető legjobban kell dönteni. Így hát, amikor a tizenhét éves Alexet Doverben megállítják a vámtisztviselők 113 gramm marihuánával a kocsija kesztyűtartójában, meg egy urnával az utasülésen, miközben az egész ország felbolydult miatta, halálosan biztos abban, hogy jól döntött.

Eredeti mű: Gavin Extence: The Universe Versus Alex Woods

Eredeti megjelenés éve: 2013

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Mont Blanc válogatás

>!
Maxim, 2013
396 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632613031 · Fordította: Béresi Csilla

Enciklopédia 12

Szereplők népszerűség szerint

Stephen Hawking · Kurt Vonnegut


Kedvencelte 14

Most olvassa 7

Várólistára tette 77

Kívánságlistára tette 65

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

>!
ozsolt
Gavin Extence: Az univerzum és Alex Woods

Az év első olvasása: Gavin Extence – Az univerzum és Alex Woods. Na jó ez így nem a teljes igazság, mert még decemberben kezdtem el olvasni, de a nagyobb részét már januárban fejeztem be.
Természetes a molyon olvastam a könyvről először, de a borítója is meg tette a hatását. Tegyük hozzá, hogy teljesen félrevezetett. Azt gondoltam hogy valamifél belső utazásról szól a könyv. Bele olvashatok majd a főszereplő gondolataiba, részt vehetek egy az elmén át vezető izgalmas utazáson, netalán tán halál közeli élményekről szól majd a történet. Persze tudtam, hogy nem erről lesz szó, de pár perc erejéig eljátszottam a gondolatta.
Számomra nagyon szórakozató volt a könyv. Alex 10 éves korában egy statisztikailag hihetetlen baleset elszenvedője. Majd 17 évesen a doveri határon éppen letartóztatják és ekkor végig vezet minket az eddig eltelt 7 évén. A végtelenűl egyszerű gondolkodás módja (nem bonyolít túl semmit), egyből nagy élet filozófust csinál belőle. Segítségével a bonyolult dolgokat leegyszerűsítve, minden fölösleges adalék nélkűl, ismerhetjük meg. És ezáltal új szemszögből ismerkedhetünk meg a világ dolgaival. Szerintem nagy filozófus a kölyök.
A könyv olvastatja magát. Mindig a megfelelő időben történik valami váratlan, változik a helyzet, közbejön valami. A nyelvezete könnyed és vicces. Ugyanakkor nagyon sokat tanulhatunk belőle, többek között hogy mit jelent, jó barátnak lenni és feltétel nélkűl kitartani valaki mellet.
Nagyon jó könyv, ajánlom mindenkinek.

>!
kellyolvas P
Gavin Extence: Az univerzum és Alex Woods

A könyv felépítése az első amire az olvasó felfigyel, hiszen a történet gyakorlatilag a végével kezdődik. A 17 éves Alex-et a doveri határon éppen letartóztatják, 113 gr marihuánával a kesztyűtartójában és egy urnával az autóülésen.
Innen emlékezik vissza a történetére, mi vezetett a 10 éves korában elszenvedett balesettől idáig. Balesetnek nevezi, pedig ez egy igazi szenzáció, túlélt egy meteor becsapódást a saját fürdőszobájukban. Ilyesmit eddig csak egyetlen egyszer dokumentálták 1954-ben, Mrs. Hodges alabamai hölgyet egy négykilós kő talált gyomron. Az egésznek egy a kétmilliárdhoz az esélye, hogy megtörténjen, de Alex-el megtörtént. „Ez a történet arra int bennünket, hogy még a kis valószínűségű események is bekövetkezhetnek, ahogyan be is következnek.”
Alex számomra egy nagyon szimpatikus karakter, logikusan gondolkodik, erősen naiv természetű, süt belőle a gyermeki ártatlanság. Elég szokatlan életet él, a baleset előtt is magányosnak számított, apját nem ismeri, nincsenek nagynénik, nagybácsik, unokatestvérek, nagyszülők. Csak az édesanyja jelenti a családot és a macskájuk Lucy. Az anyuka kissé furcsa, tarot kártyából jósol és okkult cuccokkal teli boltot vezet.
A baleset után tudomásul kell vennie, hogy először is nem halt meg, nem a mennyországban van, hanem nagyon is a földön. Ő most már egy híresség lett, valóságos csoda, az érdeklődés középpontjában áll, még a kórházat sem hagyhatja el nyugalomban. A felépülése nem zökkenőmentes, jelentkezik nála az epilepszia, a rohamok miatt iskolába sem járhat, egyetlen szórakozása az olvasás marad, arra viszont alaposan kihasználja az idejét. Természetesen minden elérhetőt elolvas a meteorokkal és a betegségével kapcsolatban. Egy év lassú lábadozás után térhet vissza az iskolába, de azonnal szembetalálja magát a különcöket gyakran sújtó értetlenséggel és kirekesztéssel. A haja nem nő vissza rendesen a sebhelyén, ez is azonnal emlékezteti a külvilágot, ki is ő.
Zaklatók, üvegház és epilepsziás rohamok… Alex megérdemel valami jót is és azt egy mogorva öregember képében kapja meg. Összebarátkozik Mr. Petersonnal, akiről az első fejezetben kiderül, hogy meg fog halni, ezért végig fura várakozás volt bennem, miképp fogunk eljutni odáig. Ez a barátság az igazi érték a történetben, a legszívmelengetőbb módon. A vietnámi veterán öreg harcosnak megvannak a saját problémái, felesége halála óta nem foglalkozik a külvilággal. Alexen keresztül azonban felszínre kerülnek a közös pontok, a jó regények, a komolyzene szeretete. A naiv Alex és az életunt Mr. Peterson kettőse csodás, számos módon gazdagítják egymás életét, és mulattatják az olvasót.
Vicces és tragikus részek szövődnek egymásba, elgondolkodtató és egyben szórakoztató módon. Egyáltalán nem egy szokványos olvasmány, úgy gondolom, feltétlenül sort kell keríteni az ilyen jellegű könyvekre is, egyszerűen lenyűgözött, mint pár hónapja az Egy különc srác feljegyzései. Ez a könyv jóval súlyosabb kérdésekkel foglalkozik, a halálos betegségek és az eutanázia, a zaklatás, a személyes felelősség. Főleg az eutanázia az, ami élesen szemben álló indulatokat táplál az emberekben. Minderről abszolút prédikáció mentesen, a szomorú és vidám szakaszok között remek egyensúlyt találva olvashatunk. Azért meg kell hagyni, nem sok könyv foglalkozik egyáltalán az eutanáziával, pláne nem egy alapvetően ifjúsági könyv. Ettől a témától szeretik az emberek magukat távol tartani, pedig szerintem magában mindenki kimondja, hogy ha ő odajut, nem akar majd szenvedni. De mi van, ha nem hagyják, hogy azt tedd, amit akarsz a saját életeddel?
A regény besorolása a coming of age-be tartozik, ami a felnőtté válás történetét jelenti. De igazából nem kimondottam csak a fiatal korosztálynak ajánlanám, a felnőtt olvasók még jobban fogják értékelni a történet gondolatatit, mit jelent a az élet és halál vonatkozásában a szabad akarat és mi a jelentősége a véletleneknek, vannak egyáltalán véletlenek? Valakit az eutanáziában segíteni pedig egyenesen bűncselekménynek számít . De nem minden országban, Svájcban például nem. Természetesen megfelelő körülmények között, megfelelő indokokkal, egy drága klinikán végezhető el a beavatkozás. Jó ezt tudni…
Egy biztos, a szomorú részek ellenére ez egy igazi felemelő könyv, és bárki szerencsésnek mondhatja magát, ha egy ilyen barátság részese lehet. A szerzőnek egy óriási gratulációt küldök, igazi élvezet volt olvasni a könyvet, semmit nem változtatnék rajta. Brilliáns.

3 hozzászólás
>!
Szilvi1111
Gavin Extence: Az univerzum és Alex Woods

Hogy én ezt a könyvet miért hagytam majd' egy éven át porosodni a polcon? Szeretem a kicsit különc szereplőket és ebben a könyvben szinte mindegyik szereplő ebbe a kategóriába tartozik. Különösen Alex, aki aztán végképp fura, de nagyon szerethető főszereplője ennek a történetnek. Én nem tenném az ifjúsági könyvek közé, mert nagyjából azon kívül, hogy Alexet 10 éves korától 17 éves koráig követhetjük nyomon, a téma inkább a felnőtteket érinti meg szerintem. Jó volt olvasni, örülök, hogy végre sort kerítettem rá. :)

2 hozzászólás
>!
ViveEe P
Gavin Extence: Az univerzum és Alex Woods

Nem biztos, hogy teljesen lefedi a könyv képességeit a csillagaim száma, mivel egy igen komoly témát helyez a középpontba, és az ahhoz vezető utat szépen felépíti, de rettenetesen unalmas ez a könyv, így nem tudok neki többet adni.
Alex tinédzser éveit meséli el, egészen egy megdöbbentő balesettől egy rendőrségi afférig.
Alex egy jószívű, és kicsit furcsa tini. Érdeklődési körét a balesete határozza meg, de kiderül, hogy igen okos fiú. Sokat szekálják, és ez ilyen eset kapcsán hozza össze a sors Mr. Petersonnal. Nagy korkülönbségük ellenére egy mély barátság alakul ki köztük.
Amikor kiderül a sajnálatos hír, onnantól már érdekesebb volt minden. Szerintem nagyon szépen vázolja fel az író az eutanázia kérdéskörét, és a gondolatokat, ami ehhez a módszerhez vezetnek. Sokat lehet vitázni ki támogatja, ki nem, is miért, de én maximálisan mellette vagyok, és minden ilyen történet megerősít ebben.
Egynek jó volt, de tényleg nagyon unalmas és lassú a felvezetés. Ez egy túl nyugis könyv.
A témában inkább a Mielőtt megismertelek c. könyvet ajánlom inkább, mert bár kicsit felpörgeti a romantikus szál is, de sokkal többet ad a léleknek az a könyv.

>!
Nina__
Gavin Extence: Az univerzum és Alex Woods

Szavakkal le sem tudom írni, mennyire csodálatosnak tartom ezt a könyvet.
Megérintett. Elgondolkodtatott.
Alex Woods igazi individuum és entellektüel. Természetre a gyermeki, ártatlanság és őszinteség keveredik benne a határozott, bölcs felnőttel. Az emberek számára szokatlan világnézetével könnyen tudtam azonosulni, mivel az enyémhez hasonlatos.
Különleges barátsága Mr. Petersonnal, és lojalitása iránta, ámulatba ejtett.

Gavin Extence ügyesen tálalva, könnyed stílusban feszeget morális kérdéseket.
Rejtett gondolatok, érdekes leírások és hasonlatok,néhol groteszk dialógusok jellemzik a könyvet.

Nem mindenkinek ajánlom, mert a mögöttes tartalmát vagy érti valaki, vagy nem.

>!
Neelah P
Gavin Extence: Az univerzum és Alex Woods

Amikor indulás előtt azon töprengtem, hogy milyen könyveket hozzak magammal, azért emeltem le ezt a könyvet a polcról, mert valamiért azt az érzetet keltette bennem, hogy hasonló élménnyel ajándékoz majd meg, mint a Nagymamám azt üzeni, bocs. Nem igazán volt alapja ennek az érzésnek, hacsak az nem, hogy mindkét történetnek gyerek a főszereplője (bár a korosztály nem stimmel), inkább zsigerből táplálkozott. Mit kiderült a zsigeri megérzéseim nem teljesen megbízhatóak.

Mert mi az, amit hozott mindkét kötet?
– A kivételes főszereplőt, aki teljesen máshogy látja a világot, mint egy átlagos ember,
– egy megrendítő és csodaszép emberi kapcsolatot (esetünkben egy barátságét),
– megható, léleksimogató, megmosolygtató, könnyektől terhes pillanatokat és
– érdekes mellékszereplőket, akik rengeteg színt hoztak a történetbe.

Ezzel szemben mi az, amit ettől a sztoritól nem kaptam meg?
– Gördülékeny olvasási élményt – többször félre kellett tennem, mert eluntam (általában a leíró részek akasztottak meg, és úgy hiszem, hogy dr. Sheldon Cooper nélkül még ennél is több megakadást prezentáltam volna), és
– egy olyan tanulságot vagy mondanivalót, ami visszhangzott volna bennem, miután befejeztem a könyvet.

Azt persze nem állítom, hogy semmit nem tett hozzám a történet, mert az egy vaskos hazugság lenne, de hangulat és türelem kellett az olvasásoz. Elsősorban azoknak ajánlanám, akik egy elmékedős, logikus, érzelmes sztorit akarnak kézbe venni – de nekik meleg szívvel.

>!
Chöpp
Gavin Extence: Az univerzum és Alex Woods

Csodálatos könyvek jönnek velem szembe mostanság. Erre is A Könyvtár Szelleme segített rátalálni. Érdekes módon soha nem találkoztam vele oly módon, hogy felkeltette volna az érdeklődésemet.
Nagyon-nagyon sajnálnám, ha nem olvastam volna! Mint mondtam, csodálatos könyv. Számomra kedves és abszolút szerethető főszereplőkkel! Isteni történet és fantasztikus mellékzönge: az Univerzum épp olyan mennyiségben, ami még érthető a számomra és jól is esik.

>!
Deszy P
Gavin Extence: Az univerzum és Alex Woods

Az Alex Woods egy igazán rendhagyó könyv. Számomra még olyan szempontból is, hogy a tartalma alapján elképzelni sem tudtam, hogy mire számítsak. Lutri volt ez a könyv, amit vagy nagyon fogok szeretni, vagy nagyon nem. A borítójába azonban első pillantásra szerelmes lettem, így nem volt kérdés, hogy olvasni akarom. És tudjátok mit? Szerencsére a második kategóriába került, vagyis nagyon szerettem.

Az elmesélésmód és a stílus engem kicsit az Egy különc srác feljegyzéseire emlékeztetett. Persze itt nincsenek levelek, de Alex szerintem picit hasonlít Charlie-ra, már ami a különcségét és a naivitását illeti.

Ezt a könyvet én mindenkinek ajánlanám, igazából korosztálytól függetlenül. Szerintem fiataloknak – persze nem gyerekeknek, ahhoz azért túl komoly – és felnőtteknek egyaránt képes olyat nyújtani, ami maradandó lesz. Alex gondolatai lenyűgözőek és elgondolkodtatóak, és ezért a történet végig sodor magával. Olyan könyv, amiről hosszan lehet beszélgetni és vitatkozni egy olvasókörben. (És Alex ezt nagyon élvezné is, tekintve, hogy ő maga is alapított egy ilyet.)

A teljes véleményemet itt olvashatjátok:
http://www.deszy-konyv.hu/2013/11/gavin-extence-az-univ…

>!
nagy_anikó
Gavin Extence: Az univerzum és Alex Woods

A könyv számomra a letehetetlen kategóriába tartozik.
Mint várható Alexet az osztálytársai kiközösítik elképzelhetetlen balesete vagy talán átlagon felüli mivoltja okán. Egy ilyen iskolatársai általi üldözés után toppan be Mr. Petensonhoz. Ekkortól válik mindkét ember élete érdekessé, élhetővé, elviselhetővé – nem is tudom, melyik a helyes jelző.
Kezdtem megérteni, hogy merre is halad a cselekmény. Csodálom mindkettőjüket, hogy véghez tudták vinni az elhatározásukat.
Komoly témát dolgozott fel az író, ezt a könyvet csak ajánlani tudom fiatalnak, idősebbnek egyaránt.

>!
Andilány
Gavin Extence: Az univerzum és Alex Woods

Az elején úgy éreztem, hogy ez egy fura könyv, fura történettel. Alex karaktere már az elején megfogott, illetve maga a történet is érdekelt, de mégis úgy éreztem, hogy hiányzik valami. Aztán feltűnt Mr. Peterson és minden helyreállt. Alex kicsit fura, naiv, de nagyon szerethető karakter. Annak ellenére, hogy mi történt vele, hogyan bánnak vele az iskolában, miket kell átélnie a betegsége miatt, mégis próbál pozitívan tekinteni a dolgokra. Aztán egyszer csak megjelenik a színen Mr. Peterson, aki mogorva, magánakvaló ember, nem igazán barátkozik, mégis Alex-nek sikerül áttörnie ezt a falat és egy különös, de igaz barátság alakul ki kettőjük között. Alex attól függetlenül, hogy tizenéves, sokkal jobban megérti magát a felnőttekkel, nem tinédzserként gondolkodik. Érdekes látni, hogy hogyan hatnak egymásra Mr. Petersonnal. Mr. Peterson végre megnyílik valakinek, mint ahogyan Alex is, végre találnak egy olyan barátot, aki kirángatja őket a magányos és sokszor akár kegyetlen hétköznapokból. A könyv nekem nem egy könnyed olvasmány volt, mély mondanivalója van és elgondolkodtatott.


Népszerű idézetek

>!
Chöpp

    Az emberiség hosszúra nyúló történetében nem a józan ész vitte el a pálmát.

393. oldal

Kapcsolódó szócikkek: ember, emberiség
2 hozzászólás
>!
Chöpp

Mindig is könnyebb volt együtt úszni az árral. Ugyanakkor, ha elveid vannak, akkor azt teszed, amit helyesnek látsz, és nem azt, amit könnyebb. Ez gerincességet jelent. Ami azzal jár, hogy mi rendelkezünk a tetteink felett, senki emberfia.

176. oldal

>!
Chöpp

A sors iróniája, hogy most, amikor elfogadta, hogy a végét járja, sokkal könnyebben vette az életet.

302. oldal

>!
Chöpp

Gregory Adelmann harminckét éves volt, és szabadúszó ételkritikus. Ez azt jelentette, hogy az éttermekben elfogyasztott fogásokról írt bírálatot. Egész Nyugat-Angliát végigette, Exetreig bezáróan. Balszerencséjére volt azonban egy gyengéje, ami megnehezítette a dolgát: utált rossz kritikát írni. Ez azért volt, mert a mamája arra tanította, hogy ha az ember nem mondhat jót, inkább ne mondjon semmit. Arra is tanította, hogy ne finnyáskodjon, amikor az emberiség egy része alultáplált. Bizonyos értelemben tehát Gregory Adelmann pályatévesztett volt.

209. oldal

>!
Chöpp

    – Belebetegszem ebbe a helybe! Ki akarok kerülni innen! – közölte Mr. Peterson.
    Nem volt világos, a pszichiátriai osztályra gondol-e vagy az univerzumra általában. Dr Bedford, meglehetősen optimistán, az előbbi opcióra szavazott.

275. oldal

>!
WildWorld

A félelem eltorzítja a világot. Démonokat lát ott, ahol csak árnyak lakoznak.

105. oldal, 8. fejezet - Vezeklés

>!
Chöpp

Szokásommá vált, hogy heti két órát töltök esténként a glastonburyi könyvtárban, és még ennél is többet hétvégeken. Valamennyi könyvtárossal jóba lettem. Kedveltem őket, mert mind rendkívül nyugodtak, rendszeretők és szerények voltak… ráadásul segítőkészek is.
[…]
Úgy véltem, felemelő lehet ilyen nemes eszmék jegyében ténykedni, el is határoztam ezért, hogy a neurológus és a csillagász után ez a harmadik foglalkozás, ami szóba jöhet a pályaválasztásnál.

180. oldal

Kapcsolódó szócikkek: könyvtáros
>!
Chöpp

Elolvastam az Alice Csodaországbant és az Alice Tükörországbant is. (Az epilepsziáról szóló könyvemből tudom, hogy Lewis Carrollnak is halántéklebenyi epilepsziája volt, ezért is olyan különös a képzeletvilága.) Azután, miután vele végeztem, fantasyket kezdtem el olvasni, a legtöbbet Sam adta kölcsön. Kétszer olvastam A hobbitot. A Gyűrűk Urát szintén kétszer. Ugyanennyiszer Az Úr sötét anyagait. Azért olvastam el minden regényt kétszer, mert annyira tetszettek, hogy amint befejeztem, már kezdtem is újra. Erre a kuckómban eltöltött évre visszatekintve azt hiszem, a könyvek óvtak meg az önsajnálattól, és segítettek rájönni arra, hogy egészében véve nem is volt olyan borzalmas az életem. Ezeket a műveket olvasva többé nem éreztem olyan elszigeteltnek magam.

76. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Lewis Carroll
>!
Chöpp

Ez a világ nem való senkinek, döntöttem el magamban.

143. oldal

>!
ViveEe P

Isten, adj nekem derűt és nyugalmat, hogy tudomásul vegyem mindazt, amin úgysem változtathatok, bátorságot, hogy változtassak azon, aminek megváltoztatására képes vagyok, és bölcsességet, hogy mindig megmondhassam, mi a különbség a kettő között!

258. oldal

1 hozzászólás

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Leiner Laura: Valahol
Cassandra Clare: A hercegnő
J. L. Armentrout: Origin
Hajdú-Antal Zsuzsanna: Utánad
Sarah J. Maas: Heir of Fire – A tűz örököse
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 5. – Remény
Richelle Mead: A halál csókja
Mats Strandberg – Sara B. Elfgren: Tűz
Anita Gayn: Senkinek sem kellesz!
Rick Riordan: A villámtolvaj