Túlontúl 47 csillagozás

Gaura Ágnes: Túlontúl

Mindig ​az Ördög győz – tartja a mondás Tündérföldön is, ami a mesés Erdélytől a rejtélyes Csallóközig Nagy-Magyarország árnyékvilágaként rejtőzik az ismert valóság mögött. Egykor erős és örökkévaló birodalom volt, de egy bűverejű szerelem feldúlta ember és tündér szövetségét, és az Ördög véghezvitte a lehetetlent: áthatolhatatlan Árokkal kettészakította, ami egynek rendeltetett. Hatalmát egy tiltott csóknak köszönhette, és átkát csakis egy újabb csók törhetné meg – ám a szerelmesek évszázados álomba dermedtek a birodalom két végében, és azóta sem akadt senki, aki át tudott volna kelni az Árkon, hogy segítsen egymásra találniuk.
A megváltó csók egy nap mégis kiszabadul Tündérföldről, útra indul egy utazókönyv segítségével, és végül a Budapesten élő Liliomig jut – ám a tündérmeséken nevelkedett lány nem is sejti, hogy Tündérország sorsa összefonódott az övével. Az utazókönyv varázsa az ő korántsem mesés életét is felborítja, így kettős feladat vár rá: ahhoz, hogy felismerje a… (tovább)

>!
Delta Vision, Budapest, 2017
ISBN: 9789633952429
>!
Delta Vision, Budapest, 2017
616 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633952429 · Illusztrálta: Kovács Péter

Enciklopédia 21

Szereplők népszerűség szerint

Álmok Hű Árnyéka / Árnyék · Csókacsíny · kobold · Patricia · Berenczi Liliom · Fekete Szilárd · Kemény Boróka · Margaréta · Patrícia · Rókaszó · Tündérszép Ilona · Vértes Levente


Kedvencelte 9

Most olvassa 10

Várólistára tette 117

Kívánságlistára tette 153

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

>!
Mrs_Curran_Lennart P
Gaura Ágnes: Túlontúl

Gyerekkorom meséit idézte meg Gaura Ágnes ezzel a történettel. Bár Liliom nem Bori, és most tündérekről szól a mese, ugyanúgy levett a lábamról, mint az eddigi könyvei.
Adva van egy átok, egy varázskönyv, egy lány, aki tündérmeséken nőtt fel, egy fura festő, jogász öccse, a majdnem szőke herceg, valamint manók, tündérek és az Ördög. Az írónő pegig csodálatos történetet főzött ki ezekből a hozzávalókból.
Olvassátok!

>!
Madama_Butterfly P
Gaura Ágnes: Túlontúl

„…két ember között legrövidebb út az ölelés.”
Gaura Ágnes fantasztikus mesélő – ez a könyve pedig egyszerre humoros, megható, elgondolkodtató és reményt adó is egyben….
Mese ez a javából: a magyar, erdélyi, csallóközi népmesék és a gyermekkorunkból ismert mesék világa keveredik a jelen valóságának realitásával, mindezt pedig olyan olvasmányosan és magával ragadóan teszi, hogy az ember tényleg elhiszi hogy Tündérország márpedig létezik. Egy mese pedig igazán ettől jó: egy pillanatig elhisszük, hogy igaz, lehet rajta sírni, lehet rajta nevetni, és a végén pedig a tanulság ott motoszkál a fejünkben még jó darabig….
Ajánlom kicsiknek és nagyoknak, időseknek és fiataloknak – mindenki megtalálhatja benne a neki szóló üzenetet és mondanivalót.
Én egy kicsit visszakaptam a gyermekkoromat, ezer köszönet érte! :) :)
Varázslatos történet, olvassátok! A borító és az illusztrációk már csak hab a tortán – egy könyvnek ilyennek kell lennie!

6 hozzászólás
>!
Bleeding_Bride IMP
Gaura Ágnes: Túlontúl

Három részre szedném a gondolataimat erről a könyvről. Igaz, megérne négyet is, de az a cikkely, hogy Gaura Ágnes mennyit tanulmányozta a mesevilágot már annyiszor elhangzott, meg én csak gyermek- mesehallgató vagyok, nem tisztem ebbe belemenni, tehát inkább ugorjuk is.

Először is, mivel egy nagyon elvarázsolt fantáziájú (vagy inkább lüke, sokszor nem evilágon tartózkodó) egyed vagyok, roppant nagy örömmel képzeltem el, hogy Gaura, mint az utazókönyv írója elindítja a Túlontúl-t, ami eljött az elszakított Tündérországba, ehhez a setét fehérnéphez, nekem meg az a dolgom, hogy mindenfele begyökereztessem idehaza, hogy közelebb kerüljenek az erdélyi tündérek a magyar szerzőhöz, akinek párja szintén egy elszakított vidékről lopott tündér. HA. Nem is vagyok magamnak való azzal, hogy máris beleloptam szerénytelen, de annál jelentéktelenebb énem a sztoriba? De akkor is, pont találunk a sztorihoz, s én ennek vigyorogtam napokig. PONT.

Második pont. Átszaladva az értékeléseket nem tűnt fel, hogy más is felhozná, és tudom, hogy a moly nem tolerálja a politizálást, de én mint egy deviáns tag, belevágok. Gaura beintett minden Nyírő- Wass bannoló szervnek és írt egy tündérmesét, amit ha az itteni hatóságok elolvasnának, tuti kitiltanák a boltok polcairól, de valószínűleg magát a szerzőt is feketelistára pakolnák. Szerintem a fenn említett, és idehaza annyira rettegett szerző egyetlen művéből sem érződik ki ilyen szinten a Trianon utáni elszakadás okozta „fájsz”, sőt Gaura metaforáinak mértéke is messze alájuk rúg. Lehet azért van, mert sok évet dolgoztam ott ahol, kisebbségiként itt, ahol élek, viszont ez a kötet számomra sokkal inkább a mi helyzetünk, a nemzetünk utópisztikus ódája, mint egy magyar mesevilágot felvonultató romantikus fantasy. Viszont, mint az első pontnál is, mindez csak az én olvasatom, nem belemagyaráznék, csupán leírom, mit éreztem, mikor olvasás során hallottam Gaura szívdobbanását, vagy inkább amikor felébredt bennem is kicsit a nemzeti lelkület ütőere.

Harmadjára, bocsánatot kérek mindenkitől, de Liliomot én úgy utáltam. Tökéletlen mindenségét a fehérnépjének. 600 oldalnyi Liliom, aztán a végére már nem is tudtam eldönteni, hogy utálom, vagy sem, szurkolok neki vagy sem, döntésképtelen lettem vagy sem. Viszont ha kiveszem a meséből magam, a Nagy Magyarország álomképét, akkor marad egy roppant cuki mese, amit hatalmas mosollyal s néhol gyomorideggel olvastam. Láttam, van aki a manók nyűglődését felhozta, mint negatívum. Pedig mennyire kellett az a két figura ebbe a mesébe, meg mindenki. Gauránál a jellemfejlődés nem csak abban ismerszik meg, hogy Liliom nem tudja, hogy döntsön-e, míg egyszerre csak dönt, hanem igazi metamorfózisokon vezeti át a szereplőit, akik meseszerűen mutatják meg igazi énjüket. Szeretem mese. Az elején nem gondoltam, hogy egyenest kedvencnek fogom titulálni, viszont tegnap éjjel mikor a VÉGE felirathoz értem, éreztem, hogy sokáig velem maradnak.
Liliom kapott egy olyan utolsó esélyt, és egy olyan bónusz utolsó jelenetet, hogy hirtelen mindent megbocsájtottam neki. És én is boldog lettem, meg az én szemem is mindent szépnek lát.
Köszönöm az élményt @Gaura_Ágnes, még mindig biztosra veszem, hogy ez az utazókönyv igenis el kellett repüljön hozzám.

6 hozzászólás
>!
Klodette
Gaura Ágnes: Túlontúl

Első olvasásom volt Gaura Ágnestől, de nem bántam meg, mert nagyon tetszett.
Kellett már valami igényesen megírt, izgalmas és romantikus tündérsztori és ez a könyv pont ilyen volt. A szereplők roppant szerethetőek voltak. A kedvenceim mégsem az emberek lettek, hanem a két tündéri manó, Csókacsíny és Rókaszó. A kedvenc fejezeteimben mind ők szerepeltek. Hatalmas beszólásaik voltak és mindig jókat mosolyogtam rajtuk. Olyan édesek. *_* Kicsit Dobby érzésem lett, de nálam az csak jót jelent. :)
Tetszett az egész világ, a mesék, a mondák, a regék összefűzése.
Tanultam is belőle, mert sosem tudtam, hogy Magyarországnak ilyen hatalmas és szerteágazó a tündérvilága. Nagyon érdekesnek találtam.
A szerelmi négyszög is igényesen volt megírva és nem borított ki, mint más sztorikban.
Még a végén sem tudtam, hogy vajon kit is választ majd Liliom.
Ha nagyon szőrszálhasogató akarok lenni, akkor még folytatást is el tudnék képzelni, hiszen spoiler

2 hozzászólás
>!
Riszperidon P
Gaura Ágnes: Túlontúl

Hűűűha!
Igen, sok benne a hű, és van benne pár ha!
Már az elején nagyon magával ragadott a történet, éheztem is a könyvre már a beharangozás óta, mint vesznáj démon a szűzlány vérre. :D
Akkor először jöjjenek a hűk! Első körben természetesen ott van maga a szépséges borító. Azután pedig jönnek a gyönyörűséges belső animációk!
A kedves írónő megint csodaszépen fonta össze a magyar mesevilágot a valósággal, olyannyira, hogy az első negyven oldal elolvasása után felhívtam anyut, hogy megvan-e még a nagy mesekönyvem, amiből annak idején Árgyélus királyfiról és Tündérszép Ilonáról olvasott nekem. spoiler
Nagyon tetszettek a szereplők nevei. Kedvencem hangzásra a Liliom és a Boróka volt.
Hű még a részemről az, hogy amikor minden négyszáz oldal feletti könyvvel szenvedek az idei évben, ezt a hatszáztizet igencsak gyorsan legyűrtem. Valamint az, hogy a könyv dedikálva van meg. Köszönöm az írónőnek itt is az élményt!
Amit szintén nagy pozitívumnak és viccesnek éltem meg, utalások Borira és más Delta művekre. Valamint sokat szakadtam Boróka beszólásain, kíváncsi lennék Gaura Ágnes mennyit vett a gyerekeitől a műbe! :)
A három szálon futó cselekményekből egyedül néha a manóék nem jöttek be nekem. Bár be kell valljam, lehet van bennem valamiféle manó/apró nép rasszizmus, mert én a Gyűrűk urában is a falat kapartam Frodóéktól. :D spoiler De az ez egyik ha. Mert ha, a másik két szál nem ilyen élvezetes, biztos nem lendülök így bele. A következő ha pedig Liliom viselkedése némely helyzetben, ebből is leginkább a döntésképtelensége. Nem zsánerem a több pasi közti évődés, de az itteni körülményeket tekintve viszont nem irritált. :)
Összegészében a történet nagyon csodálatos, magával ragadó, finom, sok helyen megmosolyogtató, pár helyen elgondolkodtató, szívmelengető, nagyszerű élmény! :)

Update: kb két órája fejeztem be, és durvára elkezdett hiányozni a világ. Miért végeztem vele ilyen gyorsan? Ehh… :D

14 hozzászólás
>!
NewL P
Gaura Ágnes: Túlontúl

Csak szuperlatívuszokban tudok gondolkodni, annyira a könyv hatása alatt vagyok még. Nem egy szokványos tündérmese, egyszerre a való világ, egyszerre az általam, még gyerekként megismert, és szeretett mesék ötvözete, az emberi természet ismerete, egyszerre szomorú, rémséges, és csodálatos dolgok egyvelege. Rengeteg érzést, gondolatot keltett bennem ez a történet, még biztosan sokszor kézbe fogom venni. És ami még élvezhetőbbé tette: az a rengeteg utalás és áthallás filmekre, könyvekre. Az illusztrációk megfogták a történet lényegét, a borító meseszép. Mindenkinek ajánlom.

2 hozzászólás
>!
RosszQtya P
Gaura Ágnes: Túlontúl

Én még Illyés Gyula és Benedek Elek népmeséin nőttem fel, ezért nem volt idegen a környezet, vagyis de, egy kicsit még is, hisz itt azért nem a már jól ismert történeteket kaptuk kissé átcsomagolva, hanem egy nagyon jó érzékkel, és érző/értő szívvel megkomponált kerek történetet, amit a tündérmesékkel és a mostani mindennapokkal gyönyörűen összefésült Ági.
Az elején azért egy kicsit megijedtem, mert elég „csajos” lett (bocsánat a szóhasználatért),
de egy idő után egészen hozzászoktam, sőt, sok férfitársam, velem együtt, okulhat is belőle, hogy mi is az, ami mozgatja a nagybetűs NŐ gondolatait, érzéseit. Azért nem kell megijedni (ezt a fiúknak mondom), mert bizony kellően eldurvulnak a dolgok, még ha nincs is lépten-nyomon kardcsörtetés vagy pusztító háborús leírás, mégis garantált az izgalom, mert ugye az Ördög sosem alszik.:)
Ági azt mondja, hogy ez egy modern fantasy, szerintem meg nem, ez egy csodás tündérmese, az angolszászok nem tudnak ilyet, ők érjék csak be a fantasy-val.
Itt is szeretném megköszönni Áginak, hogy volt olyan kedves és dedikálta nekem ezt a küllemében is szép könyvet!
Egyetlen sirámom azért van, hogy nem keménykötésűben adta ki a kiadó.

2 hozzászólás
>!
GytAnett
Gaura Ágnes: Túlontúl

Bevallom, eléggé zavarban vagyok a könyv értékelését illetően. Abszolút nem hatott meg először a könyv megjelenésének a híre. Aztán olyan sokan rápörögtem, hogy egy kicsit olyan lettem, mint egy kisgyerek, hogy ha másoknak is megvan/meglesz, akkor kell nekem. Aztán kijött a borító. Teljesen beleszerettem. Nagyjából itt jutottam el odáig, hogy jól van, akkor nézzük már meg a fülszöveget, lehet, hogy tényleg nagyon jó könyvről van szó, elvégre Gaura Ágnes könyvét nagyon sok figyeltem szereti.
Az alapötlet nagyon tetszett. A megvalósítás is. Szerintem az értékelésem végére sem fogok rájönni, hogy mi hiányzott.
Egy biztos: meséket illetően elég komoly hiányosságaim vannak. Kicsit zavaró volt, hogy a legtöbb említett mesénél fogalmam sem volt, hogy miről van szó, de még így is élvezhető volt, nagy hátrányt szerencsére nem jelentett. Szimplán a bennem élő gyerek akadt ki teljesen, hogy miért is nem ismerek egy csomó mesét… :D
Helyenként úgy éreztem, hogy nagy bő lére van eresztve a történet, vagy éppen a leírás. Nem mondom, hogy unalmas volt, mert akkor hazudnék, de bizony, voltak részek, ahol előre lapoztam, hogy ezek a tömény, párbeszéd nélküli bekezdések meddig is fognak tartani.
Ennyit arról, ami nem tetszett, mert minden más igen!
Nagyon jó volt, hogy három szálon futott a cselekmény. Legjobban Liliom részeit kedveltem, Árnyék és Ilona részeinél viszont egy kicsit nehezebben sikerült átállnom. A manókon meg eszméletlen jókat vigyorogtam. :) Igen sok szereplő kapott szerepet ebben a 600 oldalban, és bevallom, néha még a végén is el kellett gondolkodnom, hogy ki kicsoda. :D
Örültem, hogy sokszor meg tudott nevettetni a könyv. Mostanában egyre kevesebben tudják ezt elérni nálam. Az aktuálpolitikai megjegyzéseket pedig kifejezetten értékeltem (Magyarország jobban teljesít, Jobban élünk, mint… négy órája). :D Nem tudom, hogy manapság ehhez mennyire kell nagy bátorság, hogy valaki le merjen ilyeneket írni. Mindenesetre nekem nagyon tetszettek. :D
Az értékelésem lehet, hogy nem feltétlenül tükrözi a csillagok számát, de szokták mondani, hogy a rosszról sokkal könnyebb írni, mint a jóról. Nálam is így van. :)
Azt kell mondanom, igazi felnőtteknek való mese ez, 18-as karika nélkül. Arra jutottam, hogy hangulat kell hozzá, legalábbis nálam. Azt hiszem, néha ez hiányzott nálam. Mert volt, amikor lelkesen nekiálltam, és 120 oldal múlva álltam fel. Legközelebb majd tudni fogom. :)

4 hozzászólás
>!
ViraMors 
Gaura Ágnes: Túlontúl

Röviden szólva: ez a könyv meseszép. Kívül, belül és még azon is túl. Gyönyörű a borító, gyönyörűek az illusztrációk, a történet pedig egy remekül felépített, hangulatos, modern tündérmese, tündérekkel, herceggel, varázslattal, megvalósulásra képes lehetetlennel.
Nagyon élveztem a könyv pörgősségét, a kifejezésvilágát és azt, hogy egyszerre humoros és tanulságos. Telis-tele van jobbnál jobb fordulatokkal, remek játék volt találgatni, hogy ki, kihez és hogy kapcsolódik. Sok mindent megfejtettem a végére, de pont elég meglepetés is maradt. spoiler Az pedig külön emelte az olvasásélményt, hogy valahol 200. oldal környékén ráleltem arra a zenére, ami részemről a könyv zenéje. spoiler

Mindemellett meglehetősen furcsa élmény volt úgy olvasni egy könyvet, ami nagyon tetszik, hogy a főszereplőt rendszeresen agyon tudtam volna verni, már-már beteges döntésképtelensége okán. spoiler A többiek közül Farkast és Árnyékot nagyon megkedveltem, és – bár engem is meglepett – a manókat is. Mert ők nagyon kreténkék, ellenben a dumájukról rendszeresen a Korongvilág jutott eszembe. Így meg nem tudom nem szeretni őket :)

Ajánlom a könyvet mindenkinek, aki kedveli a vicces utalásokkal tarkított fordulatos meséket. Olvassátok, mert jó :)

2 hozzászólás
>!
wzsuzsanna P
Gaura Ágnes: Túlontúl

„Minden mese igaz. De rajtunk múlik, melyiket választjuk sajátunknak.”

Nagyon bíztam benne, hogy ez a mese olyan lesz, amit az olvasás végén a sajátomnak érezhetek, és szerencsére nem is kellett csalódnom. A jól megszokott és megszeretett Boriverzum után kíváncsi voltam, milyen lesz valami teljesen mást olvasni az írónőtől. Először is, imádtam, hogy a legtöbb dolog, ami a Bori-könyveket jellemzi, itt is tetten érhető (pl. érdekes és szórakoztató karakterek, vagány csajszi-főszereplő, cinizmus és humor minden mennyiségben:)), másodszor pedig imádtam, hogy egyáltalán nem hasonlít a Bori-könyvekre, hanem egy teljesen új élményt nyújt.
Nagyon tetszett a regény részletgazdagsága, az, hogy a kis morzsákból csak szép lassan, fokozatosan bontakozik ki a teljes kép, mindez olyan cselekménnyel, ami képes hidat építeni a mesebeli tündérbirodalom és a jó öreg magyar rögvalóság között.:) Nagyon élveztem az apró, éppen csak észrevehető irodalmi és filmes utalásokat és poénokat (Nail Gaiman-től Shakespeare-ig, Beckett-től József Attiláig- no meg hát a Mátrix-ról nem is beszélve:)), és azt, hogy az események alakulása nem sablonos. Fantasztikus élményt nyújtott, szerintem életemben nem sunnyogtam még ennyit a házimunkával, mint ezen a héten, de én azt mondom, megérte. Majd holnap elmosogatok (meg nem is:)).

3 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Madama_Butterfly P

…egy férfi sármja nagyjából egyenesen arányos az őt körülvevő könyvek számával.

71. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Berenczi Liliom
12 hozzászólás
>!
Riszperidon P

Minden mese igaz. De rajtunk múlik, melyiket választjuk sajátunknak.

609. oldal

>!
Madama_Butterfly P

Az együtt töltött idő csak akkor tűnik rövidnek, ha elég hosszú ahhoz, hogy lásd benne a jövőt.

25. oldal

19 hozzászólás
>!
Madama_Butterfly P

A tökéletes pasik olyanok, mint a tündérek: nem léteznek.

365. oldal

10 hozzászólás
>!
Riszperidon P

– Ha egy lány és egy fiú együtt él, különleges szálak fűzik őket egymáshoz.
– Mint anyut és aput – bólintott a kislány.
– Igen. Azokat a szálakat nem lehet látni, de ott vannak. Szeretetből, odafigyelésből, kedvességből.
– Tehát paprikás csirkéből – fordította le Boróka nővére szavait.
(…)
– Paprikás csirkéből? – kérdezte meghökkenve.
– Igen, mert ha szereted aput, és odafigyelsz, rájössz, hogy az a kedvence, és ezért kedvességből paprikás csirkét főzöl. Persze, csak ha anyu vagy.

33. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Berenczi Liliom · Kemény Boróka
4 hozzászólás
>!
Riszperidon P

Most már csak abban kell reménykedni, hogy a világ újra összeáll, még mielőtt kifogynánk a pálinkából.

197. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Csókacsíny · manó · Rókaszó
8 hozzászólás
>!
Riszperidon P

Mindenki defektes a maga módján – (…) – A lényeg, hogy igyekezz megtalálni azt a defektet, amivel együtt tudsz élni.

365. oldal

>!
Madama_Butterfly P

– Hiába, no, a magyar vircsaft az magyar vircsaft. Amivel ma betehetsz másoknak, azt ne halaszd holnapra.

205. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Patricia · Patrícia
>!
GytAnett

Mindenki arra vágyik, hogy megtalálja azt, aki ölelni akarja őt.

373. oldal, 26. fejezet

>!
Riszperidon P

A mesék életmentő képességét nem szabad lebecsülni.

337. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Kleinheincz Csilla: Üveghegy
Virág Emília: Sárkánycsalogató
Kevin Hearne: Hounded – Üldöztetve
Colleen Houck: A tigris küldetése
J. K. Rowling: Harry Potter és a Tűz Serlege
Karen Marie Moning: Új nap virrad
Cassandra Clare: Üvegváros
Julie Kagawa: The Iron Queen – Vaskirálynő
Charlaine Harris: Por és hamu
Rick Riordan: Athéné jele