Ezüst ​félhold blues 75 csillagozás

Gáspár András: Ezüst félhold blues Gáspár András: Ezüst félhold blues Gáspár András: Ezüst félhold blues

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Mi köt össze egy 17. századi muszlim hadurat egy 20. századi autótolvajjal, egy renegát titkosügynökkel, egy kétes hírű asztrológussal, egy állástalan közgazdásszal és egy akkád istennővel? Semmi, amiért józan korunkban ölni és halni érdemes… de léteznek a miénknél ősibb törvények és furcsább világok is.

Wolf szentivánéji álma egy autóbalesetet követően lidércnyomássá válik: útja a rendszerváltáskori Budapestről egy párhuzamos valóság Észak-Balkánjára, a halódó Oszmán Birodalom vegvidékére vezet. Egy világba, ahol az erőszak mindennaposnak, a feketézés tisztes hivatásnak, a magyar holt nyelvnek számít – a Kárpátok Bagdadjaként emlegetett Buda-Pestre, ahol kalandorok, vajákosok és csodalények küzdenek egy talizmánért, melynek legutóbbi gazdája, a legendás Mahdi egész Európa történetének új irányt szabott.

Eredeti megjelenés éve: 1990

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Griff könyvek

>!
Delta Vision, Budapest, 2021
360 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633953303
>!
Tuan, Budapest, 2007
316 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789638727169
>!
Zrínyi Nyomda, Budapest, 1990
160 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630281902

Kedvencelte 5

Most olvassa 4

Várólistára tette 40

Kívánságlistára tette 15

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

csartak P>!
Gáspár András: Ezüst félhold blues

Jobban tetszett, mint a Kiálts farkast! De itt is azt a kettősséget éreztem, hogy az atmoszférikus háttérvilág, a jól átgondolt, alternatív valóság Budapestje tetszett, viszont a sztori most sem nyűgözött le, pontosabban az elején még jó volt, aztán valahol megtört számomra. Az intermezzók feleslegesek voltak, még jobban megingatták az amúgy sem erős lábakon álló történetet, ami aztán kurtán-furcsán záródik le. De igazából hálás voltam, hogy nem kellett tovább olvasnom..

cicus61 P>!
Gáspár András: Ezüst félhold blues

Na, ez nem az én világom! Tiszta zagyvaság volt. Párhuzamos valóság? Mi van? De ez is olyan össze-visszaság volt, nem értettem az egészet. Az elején pedig jól indult, de aztán hamar csak néztem, hogy most mi van, mi történik. Nagyon borzasztó!

Kawaii_vIVIv>!
Gáspár András: Ezüst félhold blues

o.O Ez mi volt?? Zagyvaság, értelmetlen sztori…soha többet.

Spaceman_Spiff IP>!
Gáspár András: Ezüst félhold blues

Ez egy Vogel Zsigmond regény, csak itt nem így hívják a főhőst.
Amiben Gáspár András (az általam olvasott három regénye alapján) mindig erős volt, az a hangulat, az atmoszféra, és az itt is tökéletesen a helyén van. A furcsán ismerős-ismeretlen alternatív Budapest (és világ), ami kicsit hajaz a két világháború közötti időszakra (erre csak rá is játszik a küszöbön álló francia-oszmán háború). Mintha egy Rejtő-regényben lennénk (nem a vicces, hanem a kémes Rejtő), csak itt van valamiféle misztikum, a szereplők és a világ sokkal komorabb, a tétek pedig sokkal nagyobbak.
Vogel, akarom mondani Wolf (milyen vicces a nevek összecsengése is!) tipikus keveset szól de egy idő után annál többet tevő fickó, aki mindig a talpára esik, hamar megtalálja a helyét ebben a világban – mert a másikban éppen, hogy nem találta –, és amint szükséges, azonnal kompetenssé és mindent legyőző figurává válik. Nem tör halhatatlan babérokra, igazi ponyvahős.
Sajnos igazuk van az értékelőknek, és második olvasásra én is belátom: ami működött 15 évesen, az érettebben már nem. A történet óriási bakugrásai, kissé zavaros cselekményvezetése (bár én nem éreztem ezt nagyon problémásnak) és az egyébként kifejezetten egyszerű (?) alapkonfliktusa és megoldásai nem hagynak az emberben mély nyomot. Sokkal érdekesebb a függelék a világról, mint magában a világban történő dolgok. Érdekes, szórakoztató, de egyáltalán nem olyan izgalmas, mint a Madár két története persze lehet az újraolvasás után azokra is mást fogok mondani.

1 hozzászólás
eveiler>!
Gáspár András: Ezüst félhold blues

Gáspár András író 1965-ben született és 2020 január 18-án, nem sokkal több, mint egy éve hunyt el. Tevékeny íróként több álnéven számos regényhez köthető, a M.A.G.U.S. világ egyik megalapozója, fordítóként pedig több James Bond-regény magyar kiadásában találkozhatunk nevével. Jelenléte erősen formálta a rendszerváltás utáni magyar fantasztikus irodalmat.
Egyik első bemutatkozó regénye 1990-ben jelent meg Ezüst félhold blues címmel a Zrínyi kiadó gondozásában. A regény első kiadása után a szerző tovább dolgozott a történeten, amelyet 2007-ben a Tuan adott ki újra. 2021 január 13-án tette közzé a Delta Vision Kiadó Facebook-oldalukon keresztül, hogy érkezik az Ezüst Félhold blues harmadik, átdolgozott szerzői kiadása, melyet Gáspár halála előtt nem sokkal fejezett be. A könyv január 18.-a óta elérhető.

VILÁGÉPÍTÉS, DIMENZIÓK, ALAPOK
Gáspár regénye fantasy-elemekre támaszkodó alternatív történelmi regény. Egyszerre mutatja be a rendszerváltás utáni Magyarország valóságát, az író jelenét, és a Gáspár által alkotott fiktív történelmi szálat, melyben az ország a török hódítás martalékául esett.
Gáspár András 1989-ben szerzett történelemtanári diplomát. Műveltsége és precizitása egyértelműen látszik a regény megalapozott történelmi világán. Wolf története által az olvasó is betekintést nyerhet az fiktív, törökök lakta Budapest múltjába, jelenébe és jövőjébe is. Gáspár rengeteg apró részletet kidolgozott a világ történelmi hátterén, az univerzum geopolitikai összefüggései és idővonala a szereplők elbeszéléseiből, függelékekből és térképekből áll össze az olvasó számára.
A regény alternatív valóságában Magyarország, megszűnt létezni az 1500-as évek során. Fővárosunk, Buda-Pest a Balkán kávészagú, bűnözőktől hemzsegő központjává válik, a magyarok pedig szétszélednek Európa-szerte, hogy fel-feltűnjenek a megváltozott történelem kulcsfontosságú eseményeinél, mint kalandvágyó és rátermett zsoldosok. Az író Herder jóslatánál is szörnyűbb sorssal sújtja regényében a magyarságot, akik hazájukat és majdnem nyelvüket is elvesztve csatlakoznak a kontinens nagy háborúihoz. A hazájukat vesztett magyarok leírásánál gondolhatunk a M.A.G.U.S.-ból már jól ismert kalandozó archetípusára: a vakmerő, mindenre elszánt, utazó, hontalan figurára, aki önmagában is fordítani tud az események menetén.
A regény két világában két erős férfi karakter mozog: Wolf és a Tamil. Az ő sorsuk fonódik össze a rég elhunyt misztikus figurán, a törökök hajdani legnagyobb hadvezérén, a Madhi-n keresztül. A nyitó jelenetben a Tamilt egy budai törökfürdő mélyén látjuk, ahol éppen megleli a Madhi talizmánját, Wolfot pedig egy alkoholgőzös holdfényes éjszakán ismerjük meg a rendszerváltás utáni Budapesten. Wolf sorsa csakhamar misztikus fordulatot vesz és ő is elmerül Madhi és a Tamil mágikus világában. Erős női karakterek nem szerepelnek a regényben. A nők ábrázolása szélsőséges: vagy földöntúli szépségű angyal, vagy galád áruló alakokkal találkozhatunk.

MÁGIARENDSZER
A fantasy eszközök használata lehetőséget ad az írónak, hogy akár a mindennapok valóságára is mágikus elemek segítségével reflektáljon. Gáspár barátja, Novák Csanád hatására fordult a fantasy felé és olvasói elé egy szörnyekkel, démonokkal, angyalokkal teli világot tárt regényében. Az Ezüst félhold blues világában megismert mágikus fordulatok, az író fantasy elemekhez való viszonya később visszaköszön számos M.A.G.U.S.-történetben. Azonban a blues-ban messze nem a mágia a leghangsúlyosabb elem. A rendszere nem kiforrott, a mágia alapvető módszerei kidolgozatlanok. A szerző vegyes mitológiai hátterekből együttesen alkotja meg univerzumát, előfordulnak mitológiai lények és régen letűnt istenek is. A regény vége felé hangsúlyosabb szerepet kapnak a karakterek különleges képességei és a varázslat, azonban a mágia maga kidolgozatlanul, inkább mindent megoldó jolly jokerként jelenik meg.
A regény erejét a belső monológok, a csípős, szatirikus vélemények és a mindent tudó narrátor által felépített világ adja. Amikor Wolf megszólal, vagy Céline szidja Budapestet, Gáspár egy jellegzetesen keserű húrt pendít meg az olvasók lelkében.

A REGÉNY ÍVE, KARAKTEREK
Gáspár cselekménye lassan épül fel. A második kiadás négy nagyobb fejezetre tagolódik, az első címe Oscar Wilde De Profundis című levelére utal, míg a többi fejezet Schiller Ének a harangokról című versének jelmondatának egyes egységei után kapta nevét „Vivos voco, mortuos plango, fulgura frango”. A címek jelentése: „élőket hivogatom, a holtakat siratom, a villámokat megtöröm”. Mindezzel Gáspár előre vetíti a regény uralkodó hangulatát és Wolf megpecsételt sorsát is.
Szereplői útját a regényben végigkíséri a Hold és a madár-alak toposza. A Hold, mely már a címben is megjelenik, a túlvilág, mágia erős jelenlétére, a misztikumra utalhat, míg a madáralak a magyar irodalomban gyakran megjelenő szimbólumként a lélek, illetve a halál ábrázolását jeleníti meg.
Wolf alakja sokban emlékeztet a későbbi Garmacor és Gordiun alakokra, akikben számos vonás felfedezhető Ian Fleming James Bondjából. Wolf Gáspár világában sodródva rajta kívül álló események miatt keresi sorsát, akárcsak az országukból kiszakított magyarok a regényben. Figurája erős, határozott, kissé cinikus férfikarakter, a regény végére egy teljesen átformált, megerősödött és hontalanná vált jellemmel néz szembe az elkerülhetetlennel. A közte és a Tamil közt feszülő konfliktust Gáspár már az első oldalakon exponálja, azonban a karakterek csak az utolsó fejezetekben találkoznak. Míg az első két fejezet lassabb, a második kettő sodróbb cselekményű, sajnos az utolsó kettő kifejezetten zsúfoltnak hat, gyakran érezhető, a karakterek olyan tudás birtokába kerülnek, amelyet nem indokolt meg korábban a szerző.

ZÁRÁSKÉNT
Gáspár a házaló asztrológus szavaival alkot ítéletet regénye világáról, és talán saját koráról is: a számos lehetőség közül sokkal rosszabbak is vannak. A történet végén az addig elodázott világégés bekövetkezik, az író elveszejti Buda-Pestet, de a török birodalom bukásával felsejlik az addig hontalan magyarok számára az új remény.
Az Ezüst félhold blues által megidézett különleges dallam áthatja Gáspár munkásságát. Annak, aki már olvasott tőle, esetleg csak M.A.G.U.S. regényeket ismert eddig, mindenképpen érdemes elolvasnia az író egyik legkedvesebb történetét. A bánatos-misztikus félhomály egy sajátos, oly szeretett Budapestet idéz meg az olvasó számára. A kidolgozatlan mágiarendszert és a tökéletlen cselekmény ellenére magával ragadó olvasásélmény lehet, érdemes leemelni a polcról.

vicomte P>!
Gáspár András: Ezüst félhold blues

A regény főszereplője a rendszerváltás idejének Magyarországáról átkerül egy olyan párhuzamos valóságba, amelyben a törököket soha nem sikerült kiverni az országból, így Buda-Pest a XX. század végére nem más, mint a végóráit élő Oszmán Birodalom nyugati végpontja.
Wolf ebben a – hangulatában jobbára a ’30-as éveket idéző – valóságban próbál meg boldogulni az újonnan megszerzett korlátozott mágikus hatalmával.
Ugyanis ebben a valóságban a mágia nem teljesen tűnt el, és bár a legtöbb ismerője lokálokban váltja aprópénzre a tudását, de akad még néhány valódi hatalommal bíró képviselője a hermészi hagyományoknak. Nem csupán a mágia, de a valóságot mozgató felsőbb és alsóbb síkok entitásai is a világ részei maradtak.
Ez a történet is a fő mozgatója is. A sötétség és a fény erői (itt Ormuzd és Ahrimán) egyik kisebb, egy mágikus talizmán miatti összeütközésébe keveredik bele a főhős.

A könyv erőssége a hangulat. A mágikus Buda-Pest ismeretlen-ismerősként köszönt ránk, amely egyértelműen reflektál a ’90-es évek elején Magyarországot átható korszellemre. Így akár korképként is lehet olvasni a regényt.
A gyengesége a történet: sajnos se nem túl bonyolult, se nem túl sokatmondó, mivel erősen alá lett rendelve a világ bemutatásának.

A könyvnek két kiadása van. Az első több, mint 20 éve jelent meg, az új – nagyjából száz oldallal kibővített, és stilisztikailag is megfésült kötet 4 éve jelent meg. Érdemesebb inkább azt elolvasni, mivel a bővítések sokat adnak az élvezhetőségéhez.

48 hozzászólás
Popovicsp87 P>!
Gáspár András: Ezüst félhold blues

Gáspár András emlékolvasásra vettem elő ezt a kötetet.
Olvasás előtt átnéztem az értékeléseket, és mivel eléggé vegyesek voltak, szinte vonzott, hogy elolvashassam.
Őszintén szólva nem érte meg.

Az elején a cselekmény két szálon fut a ’90-es évek Budapestjén illetve az alternatív idősík Buda-Pestjén. Utóbbi az érdekesebb, mivel András nagyon jól felvázolta ezt az alternatív világot, ahol a törökök nem lettek visszaverve, sőt még jobban elterjeszkedtek, mint a mi időnkben.
Itt kerül elő egy gyűrű, aminek hatalma van, és ez nemsokára felforgatja az egész világot.
Az eleje tényleg jó, a két idősíkon váltogatva vezeti fel a történetet. Itt mutatják be történetünk főhősét, Wolfot.
Aki egy ANNYIRA idegesítő karakter volt, hogy már fájt. Olyan beszólásai vannak, amiktől én éreztem kínosan magam.

Ami menti a menthetőt, azok az akciójelenetek. Ezek élvezhetőek voltak, pörgősek, kár, hogy a történetet nem igazodott hozzá. Ha nem koncentrálsz rá, akkor simán elszórakoztat, de amint komolyan nekiülsz olvasni, a falig kerget pár jelenetével.

Szerencsére a végén van függelék, ami a sok felhasznált idegen szót, illetve az idővonalat letisztázza.
Apropó, idővonal. A konyvben több olyan rész is van, ami valaminek a leírása. Nem az a baj, hogy van benne leírás, hanem hogy ezek általában egy-egy fejezetbe vannak sűrítve, és annyira tömények, mint egy tankönyv.

Összegezve: egy könnyed, szórakoztató fantasy regény, ami olvastatja magát, de nagyon éreztem rajta a ’90-es évek stílusát. Javaslom, hogy akkor kezdjétek el, ha már mást is olvastatok előtte Andrástól.

>!
Tuan, Budapest, 2007
316 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789638727169
B_Petra>!
Gáspár András: Ezüst félhold blues

Az 1990-es kiadást olvastam, és bár túl rövid volt, néha mintha logikai ugrások is befigyeltek volna, nem bántam, inkább igy mint szájbarágósan, vagy túl nyújtva a storyt.
Wolf a kezdetben esetlen figura, az új életében és az új világában sikeres üzletemberré válik köszönhetően az ölébe hullot kevéske mágikus erőnek, Celine a kicsit romantikus, kicsit ábrándozó társa pedig próbálja megérteni és segiteni. A Tamil az ellenség a régáhitott talizmánt keresi amit Wolfnak szántak. A konflikus meg is oldódik, és a cselekmény gyorsan le is záródik.
Sokkal érdekesebb lett volna ha jobban kidolgozza a párhuzamos világot, ahol az Oszmán birodalom része maradt Magyarország, vagy a mágikus erők lények uralta világról többet mesél, vagy a varázslóféléről aki útjára inditja Wolfot. Talán a bővitett verziót is átlapozom ha beszerzem.

Oriente>!
Gáspár András: Ezüst félhold blues

Komolyan mondom, a feléig elképzelésem sem volt, miről szól ez a könyv, és csak azért nem tettem le, mert Gáspár András stílusa tagadhatatlanul szórakoztató. Mindeközben nehezen szabadultam a gondolattól, hogy ezúttal egy olyan buliba csöppentem, ahol király a hangulat, de fogalmam sincs mit keresek itt.

Aztán kezdett összeállni a cselekmény, mi is áll a talizmán körüli felfordulás hátterében, de a fény és káosz erőinek zoroasztriánus beütésű egymásnakfeszülése nem különösebben nyűgözött le. Úgy éreztem, hogy a temérdek mellékszereplő felesleges előrángatása, és az ide-oda utalgatások csak ügyetlenül fedik el a logikátlanságokat. Sok az üresjárat, amivel a szerző mintha csak magát szórakoztatta volna, de semmiképp sem kívánta közben azzal kényeztetni az olvasót, hogy ezeket valami értelmes egésszé fűzze össze. Természetesen elképzelhető, hogy a regény mélyén húzódó implicit összefüggésrendszer egyszerűen meghaladja a felfogóképességemet, de amit nem értek, azt értékelni sem tudom, akármennyire furmányosan találta is ki valaki.

Az érdektelen sztorit nekem a háttérvilág ötlete húzta ki a veremből. Két párhuzamos valóságsíkokban játszódik a történet, így kapunk egy alternatív Budapestet, egy alternatív történelem termékeként, ahol a Buda-Pest az Oszmán Birodalom északi bástyája, a Kárpátok Bagdadja, a levantei feketepiac tranzitállomása. Ebben az alternatív valóságban nincs Magyarország, csak hontalan magyar zsoldosok testvérisége. Délben a müezzin szól Buda-Pest minaretjeiből, az Igaz Hit seregeinek bjelográdi diadalára emlékezve, a Várhegyen, a királyi palota romjain egy oszmán erőd díszeleg, és a reptér neve Ferhat Dag (hehe). A fő helyszínek Kelenfölde, vagy a Duna túlpartján a pesti sikátorok és a Bazár pipafüstös, kebabillatú labirintusa. Ezt imádtam, nagyon szórakoztatott, igazán sajnálom, hogy a belétöltött történet nem ragadta meg a fantáziámat.

A mágikus vonal ígéretesen indult a Kaukázusba és a Himalájába költözött varázslókra és „tudákosokra” tett utalásokkal, de nem tudunk meg sokkal többet e kivételes képességű embercsoportról. Az elhagyatott Turkoman filmgyárban játszódó jelenet, a varrás nélkül készült, ujjatlan fekete köntösben, kóser gyertyákkal és füstölőedénnyel végrehajtott démonidézés, a monogramokkal teletűzdelt körökbe rajzolt háromszögek felett, na ez igazi boszorkányos suskusnak indult, majd vérengzésbe csapott át, de a könyvet befejezve, ha megfeszülök, se értem a fő cselekményben játszott szerepét. A legígéretesebb szereplő, a párhuzamos valóságokban tudatosan ténykedő varázslóféle, Vavra indítékairól pedig édeskeveset tudunk meg, holott úgy tűnik, kezdettől ő mozgatta a szálakat, amely a főhőst válogatott kalamajkákba keverte.

Továbbá teljes tudatlanságban maradtam abban a kérdésben is, hogy miféle szín az a prófétazöld? :)

Valentine_Wiggin>!
Gáspár András: Ezüst félhold blues

Lehetett volna eszméletlen jó is, az alapötlet kreatív, csak jobban fel kellett volna építeni, szebben elvarrni a szálakat, kidolgozni a karaktereket. Így tulajdonképpen ponyva lett belőle, pedig igazán értékes, érdekes fantasyvá nőhette volna ki magát. Kár érte, de pont a fő gondolatai és a világszerkezete miatt nincs szívem lepontozni.


Népszerű idézetek

Dominik_Blasir>!

Mennyi szendvics, mennyi pia, mennyi helyes lány… és mind a másé. Mert sose talál vissza. Itt vénül meg és fordul fel egy büdös benyílóban, hogy csontkollekcióként emlékeztessen minden erre tévedőt: üzletet szívüggyel, import sört házi vegyessel csak minősített idióta kever.

Első rész - ITT

1 hozzászólás
vicomte P>!

Megemberelte magát és nekiindult megint. Úgy illesztette egymáshoz a lépéseket, mint egy kirakójáték darabjait… de a sarokig sem jutott, amikor valami az útját állta.
Valami sötét és ösztövér.
Valami tisztátlan és iszonytató.
– Mi a?…
A jelenés alig emlékeztetett emberre. A válla felett összehajló ívek zászlórudak vagy golfütők is lehettek volna, de szárnyak voltak – egy ősvilági bőregér roppant szárnyai. A hiénafoltos irhában bogarak nyüzsögtek, a rovarok környékezte koponya iromba volt és ódon. A szemgödrök sívó üressége mágnesként vonzotta Wolf tekintetét.
– Megismersz? – sziszegte egy jéghideg hang.
A kérdezett nem szólt, sőt nem is mozdult: megdermesztette az undor és a félsz. A jelenés szennyes forgatagként magasodott föléje; leheletében rothadó virágok illata keveredett ravatali sósborszesz- égők bűzével.

Tuan, 2007. 28. oldal

1 hozzászólás
csartak P>!

A múmia tekintete elkalandozott. – Az ember számos tekintetben hasonlatos a kígyóhoz – mondta tűnődve, s csak mosolygott Wolf elképedésén. – Nehogy félreértsen: ez nem értékítélet, metafizikai hasonlat csupán. A dolog még képszerűbb, ha egy szelvényezett testű féregre gondol. A féreg teste a születés és a halál pillanata közt nyújtózik, minden egyes szelvénye az ember egy-egy énjének felel meg – hisz minden egyes nap új emberként ébredünk, nem igaz? – Hátravetett fejjel, göcögve nevetett. Wolf még mindig komolyan aggódott az életéért. – Elképzelni is nehéz festőibb látványt egy harminc-egynéhány éves, ereje teljében lévő embernél, aki megszámlálhatatlan énjével, mint menetoszloppal a sarkában, rója sorsa országútját. A bátrak karavánja! Az alteregók egyszerre lépnek, egymás számára mindvégig láthatatlanok, de azért valóságosak mind egy szálig. Rendszerint az idő folyásával párhuzamosan menetelnek, ám akadnak olyanok is, akik – a maguk jószántából, netán szükségből – merőleges helyzetet vesznek fel, menetoszlopból rajvonallá válnak, s különféle dimenziókban szórják szét egymással szoros kapcsolatban álló énjeiket. – Várt. – Bizonyára kitalálta már: én a rajvonalban veszteglők táborába tartozom.


Hasonló könyvek címkék alapján

Szép Zsolt: Kárpát Walzer
Ecsédi Orsolya: Banyavész
Böszörményi Gyula: Gergő és a táltosviadal
On Sai: Apa, randizhatok egy lovaggal?
Virág Emília: Sárkánycsalogató
Gaura Ágnes: Vámpírok múzsája
Böszörményi Gyula: 3… 2… 1…
Gimesi Dóra – Jeli Viktória – Tasnádi István: A körző titka
Hernád Péter: Hollóember
Horváth György: Ólompegazus