Sabriel (A Régi Királyság 1.) 49 csillagozás

Garth Nix: Sabriel

Sabriel, akit gyerekkorában küldtek Ancelstierre egyik bentlakásos iskolájába, nem sokat tud a zabolátlan mágiáról vagy a holtakról, akik a Régi Királyságban nem hajlandók halottak maradni. Utolsó tanévében azonban apjának, Abhorsennek nyoma vész, és Sabrielnek be kell lépnie a Régi Királyságba, hogy megkeresse. Hamarosan társául szegődik Mogget, a macska, akiben komisz lélek lakozik, és Harlekin, egy fiatal chartamágus. Ahogy egyre mélyebbre hatolnak a birodalomba, úgy növekszik a fenyegetés, amely a halál kapuin túlnyúlva már az élők világát veszélyezteti.
Sabrielnek szembe kell néznie végzetével egy olyan világban, ahol az élők és holtak közti határvonal néha nehezen látható – és időnként el is tűnik.

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Gabo SFF könyvek GABO

>!
GABO, Budapest, 2015
344 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636899936 · Fordította: Békési József, Juhász Viktor
>!
GABO, Budapest, 2015
344 oldal · ISBN: 9789634060444 · Fordította: Békési József, Juhász Viktor

Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Sabriel


Kedvencelte 3

Most olvassa 1

Várólistára tette 91

Kívánságlistára tette 71

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

deen>!
Garth Nix: Sabriel

Kellemesen csalódtam ebben a könyvben. Már az elején belefeledkeztem ebbe a furcsa világba, a Régi Királyságba, ahol él a mágia jó és rossz formája is, léteznek chartamágusok, nekromanták és olyan lények, amiknek egyáltalán nem kéne ott lenniük, lévén holtak. Abhorsen olyan nekromanta, aki nem támaszt fel holtakat, hanem leláncolja őket, hogy ne jöhessenek vissza. Lánya Sabriel a falon túl, a modern világban nevelkedik, nagyon keveset tud a régi világról és nem is vágyik rá, hogy többet tudjon meg róla. Mikor azonban apjának nyoma vész, kénytelen átkelni a falon, hogy nyomára akadjon akár az élők, akár a holtak között. Nekem nagyon tetszett ez a világ, rendkívül részletesen kidolgozott, a mágusok sem egyszerűen űzik a mágiát, hanem chartaglifákat használnak, mondjuk úgy, fejben varázsolnak. Sabrielnek minden tudását fel kell használnia, hogy megtudja, mi történt az apjával, és arra, hogy hogyan állítsa meg a gonosz terjedését. Az író egy fantasztikus világot teremtett, csak gratulálni tudok hozzá, egy igazi kis gyöngyszem. A cselekmény egy kicsit lassan csordogál, de annyi minden van, amit fel kell fogni, hogy nem is éreztem igazán lassúnak a tempót. Ahol pedig kellett, ott szárnyaltunk. Mogget és Harlekin is üde karakterek voltak, mindkettő másban erős, és másképp segít Sabrielnek. A történet végén pedig jött az igazi kihívás, ahol Sabrielnek immár valódi Abhorsenként kell megtalálnia módját a világok megmentésére. Nagyon tetszett. Remélem egyszer jön a folytatása magyarul.

Dyus33>!
Garth Nix: Sabriel

Minden jó volt ebben a könyvben, csak az nem, hogy már megint nem nekem szólt, mert ifjúsági. Közeledve a 40 felé be kellene végre látnom, hogy kinőttem ezt a jelzőt. Pedig érdekes volt a világ, nem mindennapi mágiáról olvashattam, de akkor sem nekem szólt. Viszont, így utólag, bántam volna, ha nem olvasom el. Gyönyörű kettősség :)

>!
GABO, Budapest, 2015
344 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636899936 · Fordította: Békési József, Juhász Viktor
5 hozzászólás
Lisie87>!
Garth Nix: Sabriel

A YA megjelölés kicsit elriasztott, de szerencsére azon kívül, hogy a főszereplő 18 éves, nem tartalmazza a műfaj gyengeségeit (pl szerelmi háromszög, sok picsogás…). Sőt, egész kegyetlen világ tárul az olvasó elé, élőholtak, mágia, és rengeteg halál és vér.
Tényleg a maga kategóriájában egész jó könyv. Élvezhető, jók az elgondolások, a megvalósítás, a világ. Nem bántam meg az olvasást. Ahogy néztem a következő rész nem kapcsolódik teljesen szervesen ehhez, akár egy lezárt egésznek is tekinthető ez a könyv.

Shanara>!
Garth Nix: Sabriel

„ Egy fiatal lány és segítőinek mozgalmas – bár hangulatában és elbeszélés módjában inkább komótosan csordogálónak érződő – és kalandos küldetése elevenedik meg a lapokon. A küldetés teljesítése közben pedig betekintést nyerhetünk az Abhorsenek életébe és tevékenységébe, a Régi királyság világába, történelmébe és problémáiba, amelyek még a határon túli eseményekre is kihatással vannak. Nagyon élveztem az elbeszélés olvasását, és bevallom, hogy régen volt az, amikor ennyire el tudtam merülni egy ifjúsági fantasy történetben. ”

„Nagyon tetszett a Charta mágia, valamint a holtak birodalmának leírása. Mivel a könyvet nagy nyári melegben olvastam, ezért még kellemesen is hatott a túlvilág hűvöséről olvasni, és jó néhányszor bele is borzongtam a történésekbe, olyan mély hatással voltak rám a leírtak. A holtak világának kilenc kapuja, azok bemutatása, a harangok használata, valamint a lények serege igazán alaposan kidolgozott, ahogy igaz ez a mágia elemeire és azok alkalmazására is. (…) Nem szabad azonban elfelejteni azt, hogy ez egy ifjúsági regény, amelyben a főhős elindul egy úton és igyekszik megfelelni a folyamatosan jelentkező – egyre nagyobb mértékű – kihívásoknak, közben pedig keresi a saját útját és feszegeti a saját határait. Ahogyan az is benne van a pakliban, hogy néhány dolog az olvasónak teljesen egyértelmű, míg a főszereplőnek nem. Na, de kérem, gondolkozzunk már a tizenéves fejünkkel – bár felnőttként olvastam, de tuti, hogy kamaszként még jobban tetszett volna a történet.”

„Mindent összevetve szerintem ez egy nagyon jó ifjúsági fantasy regény, amelynek jól kitalált háttértörténete, alaposan felépített és hangulatos világa, valamint fejlődésre képes, illetve érdekes szereplői vannak. (…) Ez egy csodálatos és érdekes világ, amelyért fáj a szívem, mert a magyar olvasók valamiért nem kedvelték, pedig nagyon jó – és sokkal jobb, mint más, a logikátlanságoktól hemzsegő, szirupba fulladó történet. Remélem, egyszer majd olvashatom magyarul a következő részt.”
Bővebben: http://shanarablog.blogspot.com/2016/07/garth-nix-sabri…

Navi>!
Garth Nix: Sabriel

Ez most nálam nagyon betalált. A százalékához viszonyítva sokkal jobb teljesítményt nyújtott. Izgultam értük, szerettem őket, érdekes karakterek voltak, némelyik fordulaton meg is lepődtem :) Szerintem nem volt annyira kiszámítható, Mogget, Harlekin, azért tartogattak meglepetést. A végéért kifejezetten izgultam. Sajnálom, hogy nem jelent meg a második része magyarul.
Érdekes volt a két világ viszonya, az Abhorsenek jelentősége, a charta.

Szirmocska>!
Garth Nix: Sabriel

Ennél a regénynél sajnálom, hogy nem csillagozom újra az eddig olvasott könyveimet, mert sehogy se tudom kifejezni ezen a skálán, hogy milyen is a Sabriel. Ha ugyanis 3 csillagot adok rá, amire erős késztetést érzek, néhány ennél sokkal gyengébb könyvet kéne lepontoznom, hogy látszódjon a különbség, de van olyan is, amihez meg hozzá kéne még csapni legalább egy felet, mert sokkal jobb ennél. Nehéz eset.
És emellett roppant bosszantó is, mert tetszik az ötlet és van fantázia a háttérvilágában, de a kivitelezés szerintem roppant gyengére sikeredett. Minden szempontból. Középszerű stílus, semmilyen főszereplő, olyan váratlan fordulatok, hogy azok már nem is váratlanok, hanem zavaróak. Gyenge magyarázatok, vagy legtöbbször semmilyenek és ezt még az sem szépítheti, hogy csak első kötet, mert ettől még van, amit el kell mondani és kész. A kedvenc részeim, amikor a szereplőknek hirtelen eszébe jut, hogy jaaa, hát én ezt tudom… jééé, tényleg. :D Ettől olyan ostoba lesz az egész, bár szó se róla, kényelmes írói megoldás.
Tehát jó ötletei lennének ennek a Nix fickónak, csak a kivitelezés még nem az igazi. Ez pedig sokkal rosszabb, mint fordított esetben. Egyébként a könyv végére, kinövi kicsit ezeket a kezdeti hibákat és egész szépen összeáll a lezárás, de velem nem tudta feledtetni a kezdeti botladozást. A végeredmény pedig legyen 3, de csak a magához térő végkifejlet miatt. A folytatás még kérdéses, de azért nem reménytelen.

6 hozzászólás
Perly>!
Garth Nix: Sabriel

Ezzel is régóta szemeztem már. Mary E. Pearson: Az árulás csókja című könyvében találkoztam vele. A kis részlet, amit ott olvastam, felkeltette az érdeklődésemet az egész történet iránt, így hát nem volt kérdés, hogy egyszer el fogom olvasni. :-)

Tetszett! A Prológus utáni pár fejezet egy kicsit vontatottra sikeredett, de amint túljutottam ezeken a részeken, ismételten érdekessé és izgalmassá vált a cselekmény.
A szereplők is szimpatikusak. Mogget nálam nagy kedvenc lett. Legyen bármennyire is gonosz, nagyon jó humora van, ráadásul még jószívű is. Sajnálom, ami Sabriel apjával történt, de talán még lesz hozzá szerencsénk a következő kötetekben. Horyse ezredesért is kár, őt is nagyon bírtam. Sabriellel és Harlekinnel sincs különösebb bajom.
A vége igazán kreatív lett, bár egy kicsit szíven ütött ez a hirtelen befejezés.

Alig várom, hogy folytassam! És mivel még nem jelent meg a folytatása magyarul, arról nem beszélve, ki tudja, mikor fog, így hát marad az angol verzió. Ami mondjuk, nem is baj. :-)

Jucush84 P>!
Garth Nix: Sabriel

Véletlenül került a kezem közé a könyv, szerencsére kellemes csalódás ért. Az írónő egy részletesen kidolgozott, fantasztikus világot teremtett, vele együtt pedig jól felépített mágiarendszert. Először lassan kezd kibontakozni a történet, de később pörgősebb lesz, és szinte beszippant ez az új világ. Sabriel egy aranyos, talpraesett lány, aki amellett, hogy felelősségteljesen próbál apja helyébe lépni, éppen a felnőtté válás küszöbén áll. A mellékszereplők közül Mogget volt a kedvencem. Ígéretes kezdet egy fantasy sorozatnak.

vikiniki2>!
Garth Nix: Sabriel

Maga a világ felépítése zseniális, minden mozzanatában, de sokszor a történet mesélés módja és a karakterek hagynak kívánnivalót maguk után.
A történet nagyon lassan halad, és igazán sosem pörögnek fel az események. Ez kb. 100-150 oldal után már egyáltalán nem zavaró, sőt élvezetes, de addig folyamatosan azt vártam, hogy haladjunk végre.
Az író rengeteg információt közöl a világról és a mágiáról, amik érdekesek voltak, de sokszor egy kicsit túl soknak éreztem, főleg amikor a későbbiekben megint szó esik róluk, akkor csak utal dolgokra. Ez azért problémás, mert például elég nehéz megjegyezni, hogy az összes használt harangnak mi a neve és a funkciója, de amikor használja őket Sabriel, akor sokszor csak a nevüket említi a szerző.
A karakterek érdekesek, de sokszor kicsit kidolgozatlanok voltak. Ettől még szerethetőek, csak én örültem volna, ha többet megtudok róluk. Bár a beszélő macska (lény), nagyon szimpatikus volt, és vele kapcsolatban elég volt annyi infó, amennyit a szerző megosztott velünk, mert így csak rejtélyesebb volt a karaktere.
A könyvben nincsenek igazán humoros jelenetek, így semmi nem oldja fel a feszültséget, én ezt hiányoltam.
Összegezve, amiért mégis ez a könyv négy csillagot kapott tőlem, az az, hogy miután megszoktam az író stílusát, már tényleg vitt magával a történet, és könnyen bele tudtam magam élni a karakterek helyzetébe. Mégis az tény, hogy mondjuk tizenhárom-tizennégy évesen sokkal jobban élveztem volna ezt a könyvet.

Babó_Buca P>!
Garth Nix: Sabriel

Többet kaptam, mint vártam a Sabrieltől. Érződik rajta a múlt évtized pora, de ezt nem róhatom fel neki, mert nem tehet róla. Érdekes és még kifejtetlen világ, menynek szívesen elmerülnék a mélységében. Látványos mágia, szép színérzékeltetés és kalandos utazás. Jó példája, hogy a modern és a középkori jól megfér egymás mellett. És zombik!
www.egy-lany-blogja.blogspot.com/2017/10/az-abhorsen-na…


Népszerű idézetek

RandomSky>!

A vándor választja az ösvényt, vagy az ösvény a vándort?

Perly>!

– Mit értesz azon, hogy az egyik Nagy Charta? – Ilyesmiről még sohasem hallott. Nem először jutott eszébe, vajon mennyi hasznosat tanítottak neki az iskolában, és miért hallgatott annyira az apja a Régi Királyság helyzetéről.
Mogget azonban hallgatott, mintha ez a néhány mondat lakatot tett volna a nyelvére. Egy röpke pillanatra úgy tűnt, mintha az apró, rózsaszín macskaszáj szavakat akarna formálni. Mogget végül feladta.
– Nem mondhatom meg. Ez is része a béklyóvarázsnak, az átok verje meg!

Kapcsolódó szócikkek: Mogget · Sabriel
borostyan P>!

Mindennek és mindenkinek meg kell halnia egyszer…

337. oldal

Babó_Buca P>!

Magabiztosnak és hozzáértőnek tűnt, igazi vándornak, aki tud vigyázni magára. Viszont egyre kevésbé emlékeztetett a Sabriel nevű lányra és sokkal inkább az Abhorsenre, nagybetűvel és névelővel.

119. oldal, X.

Babó_Buca P>!

– Csókold meg – motyogta Mogget álmosan. – Tulajdonképpen egy lehellet is megtenné, de úgy vélem valamikor el kell kezdened a csókolózást.

157. oldal, XIII.


Hasonló könyvek címkék alapján

John Flanagan: Gorlan romjai
Diana Wynne Jones: A vándorló palota
Soman Chainani: Egy igaz király
C. S. Lewis: Narnia krónikái
Gail Carson Levine: Elátkozott Ella
Matt Haig: A fiú, akit Karácsonynak hívnak
Tomcsik Nóra: A kapitány és a szirének földje
Anna Ruhe: Valami van a levegőben
Kelly Barnhill: The Girl Who Drank the Moon – A lány, aki holdfényt ivott
Cressida Cowell: Hajdan varázslói