Hajnali ​láz 90% 981 csillagozás

A Kecskeméti Könyvklub első közös könyveként vettem kezembe Gárdos Péter könyvét, melyben méltó emléket állít szüleinek. Lili és Miklós története szerelmük szárba szökkenéséről szól. A második világháborút követően mindketten haláltáborokból szabadulnak, majd Svédországba kerülnek rehabilitációra, ahol levelezés útján ismerkednek meg. Bár Miklós súlyos, sőt halálos betegséggel küzd, de hite, élni akarása és a kialakuló szerelem ereje minden nehézségen átsegíti őt.
Szívbemarkoló, életigenlő, felemelő történet. Örülök, hogy olvashattam!

Azt nem tudom, hogy ebben a könyvben mennyire van kiszínezve a valóság és mennyi a ténylegesen igaz történet. Csak azt tudom, hogy ez egy csodálatosan szép, megható történet. spoiler Többszöri olvasásra érdemes regény.

A második világháború után, Svédországban gyógyítják a testileg-lelkileg sérült túlélőket, ott gyökerezik az író szüleinek ismeretsége és szerelme,ennek a műnek levelezésük adja az alapját.

A holokauszt más nézőpontból, valójában csak a sorok közül kiolvasva, érintőlegesen említve, azt hinnénk így könnyebb az olvasónak befogadni, de így is erőteljesen hat, mélyre hat, megráz, elborzaszt.

A fő vonal a gyógyulásba és a jobb életbe, a szerelembe vetett hit ereje. Hihetetlen optimizmus, naivitás, kitartás, küzdelem és kiteljesedés.

Érdekessége még a műnek a svéd környezet és a svéd emberek bemutatása.

Egyszerű stílus, gördülékeny, kifinomult humor.

Egy filmrendező első könyveként kiváló alkotás. Remélem, olvashatok még tőle! A filmet is meg szeretném nézni.

Egy csodálatos gyógyulás és szerelem története a holokauszt után. Az élet él, és élni akar! Hamarosan filmen is. Hihetetlen élniakarás, tini-optimizmus, sugárzik belőle, szerintem, lehet kissé naivak is, ettől életszerűbb. A borzalom pedig csak érintőlegesen jelenik meg, bár érzékelhetően. Az újrakezdésről a vágyról mesél, amellett egy filmrendező első könyvének tökéletes. Ha bele tudja magát élni, képzelni a sorsukba az olvasó. Élmény volt.
http://gaboolvas.blogspot.hu/2015/10/hajnali-laz.html

Ez a történet a csodák története. A szerelem, az élet, a kitartás, az újrakezdés és a remény csodája. Felkavaró, szívmelengető, elszomorító és reményt keltő.

http://konyvutca.blogspot.com/2020/04/gardos-peter-hajn…

Ez a regény a meg nem varratott télikabátok könyve, az elcsókolt és a soha el nem csókolt csókoké, a széklábon billegő életeké.
Hej, kisöcsém, ha valami igazán tartalmasan szépet akarsz, nem nyúlósan, girlandosan szépet, akkor ezt a kis szilánkos kacsintást olvasd el! Több leszel tőle, s a lapok többek lesznek általad. Higgy nekem, kisöcsém, én már tudom, és rosszat még sosem akartam neked.

Tüdőfoltnyit bővebben: http://miamonakonyveldeje.blogspot.hu/2015/10/gardos-pe…

Szívmelengető történet arról, hogy az emberi akarat, hit és szerelem csodákra képes. Tanulság arról, hogy miért nem szabad feladni, miért kell küzdeni. Lecke arról, hogyan lehet a múlt borzalmain felülkerekedni. És végül egy bizonyítéka annak, hogy az élet a maga valóságával felül tudja múlni a legkreatívabb írói elmét is.

A könyv felénél megtelt a szemem könnyel, aztán csak szivárgott, én meg törölgettem. Le-letettem, mert nem akartam, hogy vége legyen.
Finom, légies, mint Lili, és szívós, kitartó, makacs, mint Miklós.
Mint a fű, mely a beton alól nő ki. Nem felrobbantja, szétmorzsolja. Mint a szerelem a gátakat.

Csodálatos történet volt, amiben a holokauszt két túlélőjével, Lilivel és Miklóssal ismerkedhetünk meg. Svédországban gyógyulnak, ahol levelezési kezdődik a szerelmük. Nem tudom, ebből a történetből mennyi igaz, és mennyi kitaláció, de nem is érdekel. Egy csodálatos, lélekmelengető történet volt, ami egyben végtelenül szomorú is.
Köszönöm @Suba_Csaba és @Papírra_vetett_gondolata…, hogy ezt a könyvet választottátok a Kecskeméti könyvklub közös könyvének. :)

– A lélekről szeretnék önnel beszélni, főorvos úr.
Lindholmnak az álla és az orra volt megvilágítva.
– Az fura jószág.

Nem igazán tudok hosszú véleményt írni erről a könyvről. Őszíntén, nem erre számítottam. Amikor megvettem ezt a könyvet, az volt az első gondolatom: végre egy új holokausztról szóló regény. Nem, mégsem az.
Ennek ellenére különleges volt.

Érdekes történet vezetés, nem egetrengető cselekmény, viszont a szívbemarkoló levelezésekből nincs hiány. Némely résznél mosolyogtam, feszülten várakoztam, majd fellélegeztem, amikor rájöttem, hogy szabadok.

Ami nagyszerű volt és ámulatba ejtett, az bizony a korabelisége és valósághűsége.

Olvasás közben azt éreztem, bárcsak az én szüleimnek lennének ilyen emberi, megörzött kincseik. Aztán rájöttem, hogy bizony vannak, csak ők is a szekrény mélyén őrzik azokat, mert az egyben a múlt, s fájdalom.