Meghalni most? Amikor az élet elkezdődhet végre? Amikor a szerelem beköszönhet? Svédország, 1945. Országszerte koncentrációs táborokból szabadult embereket ápolnak. A huszonöt éves Miklóst újra halálra ítélik: az orvos hat hónapot ad neki. De Miklós élni akar. Levelet ír 117 magyar lánynak, akik annak idején földijei voltak, s most itt vannak valamelyik rehabilitációs táborban. Feleséget keres, akivel odahaza elkezdheti az életét. Kedves Nóra, kedves Erzsébet, kedves Lili, kedves Zsuzsa, kedves Sára, kedves Szeréna, kedves Ágnes, kedves Giza, kedves Baba, kedves Katalin… Reggeltől estig ír – levelet, verset, cikket –, fordít, a hazai híreket lesi és várja a gyógyulást. És hamarosan rátalál az igazira. Mint aki megtáltosodott, úgy sodorja magával a tizenkilenc éves Lilit, hogy legyőzve szorongásait és kísértő álmait, nekiinduljon ő is új életük, az igazi élet felépítésének. A regény szerelmük szárba szökkenését meséli el, miközben az erőfeszítések, az árulások, az igaz és hamis… (tovább)
Hajnali láz 751 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2010
Fordítások
Gárdos Péter: Fever at Dawn · Gárdos Péter: Febbre all'alba · Péter Gárdos: Carta à Mulher do Meu Futuro · Péter Gárdos: La fièvre de l'aubeEnciklopédia 23
Szereplők népszerűség szerint
Ludwig van Beethoven · Gárdos Miklós · Gold Judit · Hans Christian Andersen · Köves Klára · Reich Lili · Erik Lindholm főorvos úr · Harry · Kronheim Emil
Helyszínek népszerűség szerint
Kedvencelte 90
Most olvassa 49
Várólistára tette 415
Kívánságlistára tette 272
Kölcsönkérné 5

Kiemelt értékelések


A második világháború után, Svédországban gyógyítják a testileg-lelkileg sérült túlélőket, ott gyökerezik az író szüleinek ismeretsége és szerelme,ennek a műnek levelezésük adja az alapját.
A holokauszt más nézőpontból, valójában csak a sorok közül kiolvasva, érintőlegesen említve, azt hinnénk így könnyebb az olvasónak befogadni, de így is erőteljesen hat, mélyre hat, megráz, elborzaszt.
A fő vonal a gyógyulásba és a jobb életbe, a szerelembe vetett hit ereje. Hihetetlen optimizmus, naivitás, kitartás, küzdelem és kiteljesedés.
Érdekessége még a műnek a svéd környezet és a svéd emberek bemutatása.
Egyszerű stílus, gördülékeny, kifinomult humor.
Egy filmrendező első könyveként kiváló alkotás. Remélem, olvashatok még tőle! A filmet is meg szeretném nézni.


Egy csodálatos gyógyulás és szerelem története a holokauszt után. Az élet él, és élni akar! Hamarosan filmen is. Hihetetlen élniakarás, tini-optimizmus, sugárzik belőle, szerintem, lehet kissé naivak is, ettől életszerűbb. A borzalom pedig csak érintőlegesen jelenik meg, bár érzékelhetően. Az újrakezdésről a vágyról mesél, amellett egy filmrendező első könyvének tökéletes. Ha bele tudja magát élni, képzelni a sorsukba az olvasó. Élmény volt.
http://gaboolvas.blogspot.hu/2015/10/hajnali-laz.html


Ez a történet a csodák története. A szerelem, az élet, a kitartás, az újrakezdés és a remény csodája. Felkavaró, szívmelengető, elszomorító és reményt keltő.


Ez a regény a meg nem varratott télikabátok könyve, az elcsókolt és a soha el nem csókolt csókoké, a széklábon billegő életeké.
Hej, kisöcsém, ha valami igazán tartalmasan szépet akarsz, nem nyúlósan, girlandosan szépet, akkor ezt a kis szilánkos kacsintást olvasd el! Több leszel tőle, s a lapok többek lesznek általad. Higgy nekem, kisöcsém, én már tudom, és rosszat még sosem akartam neked.
Tüdőfoltnyit bővebben: http://miamonakonyveldeje.blogspot.hu/2015/10/gardos-pe…


Szívmelengető történet arról, hogy az emberi akarat, hit és szerelem csodákra képes. Tanulság arról, hogy miért nem szabad feladni, miért kell küzdeni. Lecke arról, hogyan lehet a múlt borzalmain felülkerekedni. És végül egy bizonyítéka annak, hogy az élet a maga valóságával felül tudja múlni a legkreatívabb írói elmét is.


A könyv felénél megtelt a szemem könnyel, aztán csak szivárgott, én meg törölgettem. Le-letettem, mert nem akartam, hogy vége legyen.
Finom, légies, mint Lili, és szívós, kitartó, makacs, mint Miklós.
Mint a fű, mely a beton alól nő ki. Nem felrobbantja, szétmorzsolja. Mint a szerelem a gátakat.


– A lélekről szeretnék önnel beszélni, főorvos úr.
Lindholmnak az álla és az orra volt megvilágítva.
– Az fura jószág.
Nem igazán tudok hosszú véleményt írni erről a könyvről. Őszíntén, nem erre számítottam. Amikor megvettem ezt a könyvet, az volt az első gondolatom: végre egy új holokausztról szóló regény. Nem, mégsem az.
Ennek ellenére különleges volt.
Érdekes történet vezetés, nem egetrengető cselekmény, viszont a szívbemarkoló levelezésekből nincs hiány. Némely résznél mosolyogtam, feszülten várakoztam, majd fellélegeztem, amikor rájöttem, hogy szabadok.
Ami nagyszerű volt és ámulatba ejtett, az bizony a korabelisége és valósághűsége.
Olvasás közben azt éreztem, bárcsak az én szüleimnek lennének ilyen emberi, megörzött kincseik. Aztán rájöttem, hogy bizony vannak, csak ők is a szekrény mélyén őrzik azokat, mert az egyben a múlt, s fájdalom.


Nagyon szép történet, erőt ad és hitet a csodákban. Tömören, egyszerűen, de nagyon erős képekkel, plasztikusan, líraian és egyben finom humorral írta meg Gárdos Péter a svéd környezetet, a szereplőket, pár szóval, de nagyon érzékletesen jellemzett tájakat és embereket. Nagyon tetszett a szerkesztés is, a rövid jelenetek, a be-bevillanó múlt, a levélrészletek. Mindenképpen szeretném megnézni a filmet is, és újra átélni az egészet.


Először láttam a filmet, a könyvet olvasva minden jelenet megelevenedett előttem. Tetszett a film, nagyon jól megválasztott szereplőkkel, hatásosan dolgozta fel a regényt, az átlagoshoz képest jobban követve annak jeleneteit. A kötet is tetszett, a mesélés közötti levélrészletekkel hatásos és hiteles. Különös történet, úgy magánügy, hogy közben nagyon markánsan érződik mellette/mögötte/körötte a történelem borzalmassága, a túlélés mögött az életveszélyes fenyegetettség, a családtagokért való aggódás, a bizonytalanság és akkor még ott van az újabb halálos fenyegetettség: a betegség. A történet mégis nagyon pozitív és biztató, a mindig van remény lehetősége a nehézségek legyőzésének szükségessége pozitív üzenet. Érdekesek voltak azok a jelenetek, amelyek másként dolgozott fel a könyv és a film (kabátanyag összevagdosása, öngyilkosság).
Népszerű idézetek




– Mit mondott Ádám Évának, amikor először találkoztak?
(…)
– Hölgyem, kérem, álljon odébb, mert nem tudom, meddig nő ez az izé.
30. oldal




Fagyott tócsára léptem tegnap
reccsent a szürke jég,
vigyázz, ha szívemhez érsz,
csak egy mozdulat elég,
hogy megpattanjon rajta a
védővé dermedt zúzmara!
Úgy jöjj hát el, pille könnyedén,
csak mosollyal ajkadon
magad keresd meg, hol fagyott
még jéggé a fájdalom,
csak simogasd meg melegen
váljon harmattá szívemen.
80-81. oldal




– Hogy viszonyul a legyekhez, Gold Judit?
Kronheim Emil az íróasztal fölött zümmögő légyre mutatott.
– Irtózom tőlük.
– Vigyázni kell az irtózattal. Könnyen átcsaphat gyűlöletbe. Majd rögtön utána jön az agresszió. Később az ideológia. S a végén legyeket üldözhet egész életében.
79-80. oldal




– Hány kiló Ön most, Miklós?
– Negyvenhét.
– Na látja. Megy ez, mint karikacsapás.
A főorvos úr, aki feleségének köszönhetően törte ilyen fortélyosan a magyar nyelvet, és tizenkét éve vezette Lärbro kórházát, ezzel a megjegyzésével arra célzott, hogy Apám testsúlyát a drasztikus kúra eredményeképpen 29 kilóról 47 kilóra sikerült feltornászni. (…)
Apám mosolygott.
Lényegében majdnem az összes foga vipla volt. A vipla egy orvosi fémötvözet, saválló, ronda és olcsó. Amint Apám megérkezett Lärbróba, már másnap meglátogatta egy fogorvos, mintát vett, intézkedett. Figyelmeztette, hogy ideiglenes fogazatot kap, inkább praktikus lesz, mint esztétikus. Aztán, ripsz-ropsz, beépítette a szájába ezt a fémgyárat. Apám mosolya minden volt, csak nem szívmelengető. (…)
Még öt percig feszengtek, egyre fokozódó zavarba. Lindholm főorvos úr azt mérlegelte magában, hogy feladata-e néki kioktatni egy halálra ítéltet, feladata-e felszólítani a lehetőségek józan mérlegelésére. Apám meg azt fontolgatta, érdemes-e beavatni egy ilyen sokat tapasztalt tudóst az optimista világképbe. De aztán inkább békén hagyták egymást.
15-23. oldal




– Ismeri a Varázshegyet, főorvos úr?
– Olvastam.
– Úgy vagyok a lélekkel, mint Hans Castorp. Az a torz nosztalgia… amelyet az egészségesek iránt érzek… szinte fáj…
116. oldal
Említett könyvek
- Alekszej Tolsztoj: Első Péter
- August Bebel: A nő és a szocializmus
- Jorge Semprún: A nagy utazás
- Jules Verne: A tizenöt éves kapitány
- Lion Feuchtwanger: Vallomás Moszkváról
- Thomas Hardy: Egy tiszta nő
Hasonló könyvek címkék alapján
- Mary Ann Shaffer – Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság 92% ·
Összehasonlítás - Kertész Imre: Sorstalanság 76% ·
Összehasonlítás - Heather Morris: Az auschwitzi tetováló 89% ·
Összehasonlítás - Martha Hall Kelly: Orgonalányok 94% ·
Összehasonlítás - Amy Harmon: Homokból és hamuból 92% ·
Összehasonlítás - Bernhard Schlink: A felolvasó 84% ·
Összehasonlítás - Závada Pál: Jadviga párnája 83% ·
Összehasonlítás - Jim Shepard: Áron könyve 87% ·
Összehasonlítás - María Dueñas: Öltések közt az idő 91% ·
Összehasonlítás - Michael Ondaatje: Az angol beteg 76% ·
Összehasonlítás