Egy levélköteg 60 éven át várta, hogy a szekrény mélyéről előkerülve megmutassa, mit jelent az újrakezdés, a kitartás, az élni akarás és a határtalan szerelem.
„Szüleim, Miklós és Lili hat hónapon át, 1945 szeptemberétől 1946 februárjáig leveleztek, mielőtt Stockholmban összeházasodtak volna. A levelek létezéséről ötven évig nem tudtam. Azután Apám halála után Anyám, szinte mellékesen, két formás levélköteget nyújtott át, búzakék és skarlátszínű selyemszalaggal összekötve. A történettel hosszú ideig képtelen voltam foglalkozni – aztán tíz évvel később megírtam a regény első változatát, s ezzel párhuzamosan elkészült a film forgatókönyve is. Abban a kivételes szerencsében részesültem, hogy írhattam is, rendezhettem is szüleim szerelmének történetét.”
Gárdos Péter
Svédország, 1945. A huszonöt éves Miklós Bergen-Belsen koncentrációs táborából a svédországi Gotland szigetére szállítják. Aztán a rehabilitációs kórházban ismét halálra ítélik: svéd orvosa hat hónapot ad… (tovább)
Hajnali láz 1258 csillagozás

Eredeti megjelenés éve: 2010
Fordítások
Gárdos Péter: Fever at Dawn · Gárdos Péter: Febbre all'alba · Péter Gárdos: Carta à Mulher do Meu Futuro · Péter Gárdos: La fièvre de l'aube · Péter Gárdos: GryningsfeberEnciklopédia 34
Szereplők népszerűség szerint
Ludwig van Beethoven · Ádám · Gárdos Miklós · Gold Judit · Hans Christian Andersen · Köves Klára · Reich Lili · Erik Lindholm főorvos úr · Éva · Harry · Kronheim Emil · Stern Sára
Helyszínek népszerűség szerint
Kedvencelte 149
Most olvassa 55
Várólistára tette 518
Kívánságlistára tette 380
Kölcsönkérné 12

Kiemelt értékelések


A Kecskeméti Könyvklub első közös könyveként vettem kezembe Gárdos Péter könyvét, melyben méltó emléket állít szüleinek. Lili és Miklós története szerelmük szárba szökkenéséről szól. A második világháborút követően mindketten haláltáborokból szabadulnak, majd Svédországba kerülnek rehabilitációra, ahol levelezés útján ismerkednek meg. Bár Miklós súlyos, sőt halálos betegséggel küzd, de hite, élni akarása és a kialakuló szerelem ereje minden nehézségen átsegíti őt.
Szívbemarkoló, életigenlő, felemelő történet. Örülök, hogy olvashattam!


A második világháború után, Svédországban gyógyítják a testileg-lelkileg sérült túlélőket, ott gyökerezik az író szüleinek ismeretsége és szerelme,ennek a műnek levelezésük adja az alapját.
A holokauszt más nézőpontból, valójában csak a sorok közül kiolvasva, érintőlegesen említve, azt hinnénk így könnyebb az olvasónak befogadni, de így is erőteljesen hat, mélyre hat, megráz, elborzaszt.
A fő vonal a gyógyulásba és a jobb életbe, a szerelembe vetett hit ereje. Hihetetlen optimizmus, naivitás, kitartás, küzdelem és kiteljesedés.
Érdekessége még a műnek a svéd környezet és a svéd emberek bemutatása.
Egyszerű stílus, gördülékeny, kifinomult humor.
Egy filmrendező első könyveként kiváló alkotás. Remélem, olvashatok még tőle! A filmet is meg szeretném nézni.


Két kedvenc levélregényem (a Krumplihéjpite Irodalmi Társaság és a Levelek Skye szigetéről) után újabb levélregényre vágytam, így jutottam el a molyos keresésben a Hajnali láz című könyvhöz. …Ami azonban valljuk be őszintén, nem is igazán levélregény (én a „levelek” címkét helyénvalóbbnak gondolnám, s pont emiatt – is – csatlakoztam egy éppen futó kihíváshoz, ami a címkék ellenőrzésére irányul).
S hogy miért nem gondolom levélregénynek e művet? Mert a levélregény formailag fiktív levelek sorozata. Viszont a Gárdos Péter filmrendező, író által írt – a szülei II. világháború végén/után zajló levelezését feldolgozó – regény nem fiktív levelekre épül, hanem az édesapa, Gárdos Miklós újságíró, író, lapszerkesztő és édesanya, Reich Lili egymás között váltott levelezésére. Legalábbis ezt sugallja a szerző a könyvben, még ha konkrétan nem is írta le feketén-fehéren.
Miklós és Lili a koncentrációs táborok pokla után – a Vöröskereszt jóvoltából – Svédország különböző kórházaiba kerülnek, ahol megkezdődik a gyógykezelésük. Bár Miklóst súlyos diagnózissal szembesíti kezelőorvosa, gyógyulásba vetett hite töretlen, s 117 – Debrecen környékéről származó, s a különböző lágerekből Svédország gyógykezelő intézményeibe kerülő – lánynak ír levelet, ismerkedés és házasságkötés céljából. A válaszoló lányok közül Lilivel alakul ki bensőséges kapcsolata, s közös jövőjük innentől örökre elrendeltetett. Levelezésük 1945 szeptembere és 1946 februárja között bonyolódott, ezt követte a stockholmi házasságkötés, mielőtt – már ifjú házasokként – 1946. júniusában hazatérhettek Magyarországra. Gyermekük – Gárdos Péter filmrendező, író – csupán apja 1998. évi halála után ismerhette meg a levelezésüket, miután édesanyja átadta neki az évtizedekig féltve őrzött, s fiuk előtt addig ismeretlen levélkötegeket.
Ily módon a Hajnali láz Gárdos Péter szüleinek életrajzi regénye, mely az író narrációjából és dialógusokból épül fel, amibe a szerző levéltöredékeket sző, szülei egymásnak írott leveleiből (levélrészleteket, datáció nélkül). A regény cselekménye a narrációból-dialógusokból épül fel, derül ki, a levéltöredékek ezek kiegészítésére, megerősítésére szolgálnak, arányaiban kevesebb részt képviselnek, mint a narráció/dialógusok váltakozása. A regény tehát valós történetet dolgoz fel, az események konkrét történéseit, részleteit egyrészt a levelek, másrészt töredékes családi emlékezet alapján rekonstruálja a szerző, de sokszor a képzelet erejére, feltételezésekre bízza a hiátusok kitöltését.
Az életrajzi regényt nevezhetnénk akár „aparegénynek” is, hiszen az író elsősorban apja szemszögéből – akit többnyire „Apámnak” nevez a könyvben – mesél, s csak másodsorban az anyjáéból, akit csak Lilinek szólít a regényben.
Megkapó történet, a regényen kétségkívül érződik, hogy az író filmrendező is egyben, s talán már a regény írása közben tervezte is a későbbi megfilmesítést. A történet apró részleteinek szavakba öntésén átsüt a természetes elfogultság szerető szülei irányába, a fordulatokra törekvés, az árnyalatnyi színezés, de ez nem torzítja, inkább csak árnyalja a történet finomságát. Ezt nevezném finomhangolásnak. A szerző nyilván nem ismerhet minden – egykor elhangzó – mondatot, megtörtént gesztust, átsuhanó gondolatot, ezt neki magának kellett kitalálnia, mi több, megkomponálnia és mi tagadás, ezt profin és számomra nagyon is élvezhető módon és stílusban tette meg.
A valóság mindig egyszerűbb, mint egy kitalált és jól átgondolt, az események változatos ívének követelményeit követő, szabadon alakított történet, ezért is nem hasonlítanám a Hajnali lázat a bekezdésben említett kedvenc levélregényeimhez. Ez más volt, de nem rosszabb, vagy unalmasabb. Ez a valóság volt, szép, néhol picit színezett köntösben.
Időnként azonban kiesünk a színesre rajzolt hőstörténetből, és arcul csap bennünket, gyomorszájon vág a koncentrációs táborok borzalma, felráz, kiabál, hogy „hahó, nem mesét olvasunk!” és ez pont így volt jó. Ez ránt vissza bennünket a valóságba, ez tudatosítja bennünk, hogy hús-vér emberekről olvasunk.
A szerelem mellett olvashatunk a könyvben hitről, reményről, barátságról, Svédországról, a háború utáni egészségügyi rehabilitáció, a gyógyítás és gyógyulás kevésbé ismert részleteiről, melyből még tanulhatunk is (a történelem iránt érdeklődő olvasók ezt a részét különösen fogják értékelni, ahogyan én is)! Imádtam a regény nyelvezetét, a sok régi, régies vagy már kevésbé használt szó felvonultatását, korhűvé tették a történetet.
Tetszett a könyv és olvasásra ajánlom másnak is!
Most pedig már alig várom, hogy megnézzem a filmet is, melyet kifejezetten a könyv olvasása utánra tartogattam.


Nagyon gyorsan elolvasható könyv.
Olvastatja magát, észre se vettem és már vége is lett.
Szerettem vagy inkább értékeltem a könyv felemás hangulatát. Egyik oldalról a haláltáborokból szabadult, poklok-poklát megjárt emberek nyomorúságát érezhetjük, másik oldalról viszont a svéd hétköznapok emberségességén, apró örömein, esetenként viccességén mosolyoghatunk. Egyik pillanatban összeszorul a szívünk a túlélők tragédiáinak olvasásakor (ez a téma sajnos még mindig tartogat újat, nem lehet eleget olvasni a témában, nem lehet mindent tudni azokról a pokoli koncentrációs táborokról) de a másik pillanatban meg már mosolygunk a kubai nagybácsi pénzén vásárolt kabátanyag miatti izgalmon.
Gárdos Péter édesapja egy példakép, egy lángoló fáklya kellene, hogy legyen a ma élő emberek számára. A reménytelenség, a halálos betegség torkában is azon gondolkodik, hogy mi az ami kihúzhatná szorult helyzetéből. Élni akar, minden áron, nem fogadja el a halálos betegséget, hisz, bízik és tesz. Kitalálja, hogy hogyan fog megmenekülni, meg akar házasodni. Az ötlete és a megvalósítás zseniális. Csak abból érezhetjük, hogy közben azért mennyire szorong és aggódik, hogy a betegsége meg engedi-e az elhatározásának kivitelezését, hogy a diagnózisokra várva eszelősen hintázik a széken, minden egyes alkalommal.
A könyv egyik legdrámaibb pillanata nekem, amikor a kabátanyag eltűnik majd megkerül. Majdnem sírtam, gombóc volt a torkomban, annyira átéreztem, milyen fájdalom lehetett.
De sok-sok emberi, nagyon jó pillanat van benne.
Jó kis könyv volt, tartalmas, értékes, érzelmekben gazdag.
A történet olyan erőt adó, felrázó, megmozgató fajta. Még akkor is ha tele van szomorúsággal és fájdalommal is. Mégis pozitív.
Akik nem találnak maguknak megfelelő párt, érdemes a főhős módszere nyomán erőt meríteni. Nincs lehetetlen, csak tehetetlen. Ez a mondás nagyon passzol a könyv mondanivalójához.


Egy csodálatos gyógyulás és szerelem története a holokauszt után. Az élet él, és élni akar! Hamarosan filmen is. Hihetetlen élniakarás, tini-optimizmus, sugárzik belőle, szerintem, lehet kissé naivak is, ettől életszerűbb. A borzalom pedig csak érintőlegesen jelenik meg, bár érzékelhetően. Az újrakezdésről a vágyról mesél, amellett egy filmrendező első könyvének tökéletes. Ha bele tudja magát élni, képzelni a sorsukba az olvasó. Élmény volt.
http://gaboolvas.blogspot.hu/2015/10/hajnali-laz.html


Ez a történet a csodák története. A szerelem, az élet, a kitartás, az újrakezdés és a remény csodája. Felkavaró, szívmelengető, elszomorító és reményt keltő.


Ez a regény a meg nem varratott télikabátok könyve, az elcsókolt és a soha el nem csókolt csókoké, a széklábon billegő életeké.
Hej, kisöcsém, ha valami igazán tartalmasan szépet akarsz, nem nyúlósan, girlandosan szépet, akkor ezt a kis szilánkos kacsintást olvasd el! Több leszel tőle, s a lapok többek lesznek általad. Higgy nekem, kisöcsém, én már tudom, és rosszat még sosem akartam neked.
Tüdőfoltnyit bővebben: http://miamonakonyveldeje.blogspot.hu/2015/10/gardos-pe…


Szívmelengető történet arról, hogy az emberi akarat, hit és szerelem csodákra képes. Tanulság arról, hogy miért nem szabad feladni, miért kell küzdeni. Lecke arról, hogyan lehet a múlt borzalmain felülkerekedni. És végül egy bizonyítéka annak, hogy az élet a maga valóságával felül tudja múlni a legkreatívabb írói elmét is.


A könyv felénél megtelt a szemem könnyel, aztán csak szivárgott, én meg törölgettem. Le-letettem, mert nem akartam, hogy vége legyen.
Finom, légies, mint Lili, és szívós, kitartó, makacs, mint Miklós.
Mint a fű, mely a beton alól nő ki. Nem felrobbantja, szétmorzsolja. Mint a szerelem a gátakat.
Népszerű idézetek




– Mit mondott Ádám Évának, amikor először találkoztak?
[…]
– Hölgyem, kérem, álljon odébb, mert nem tudom, meddig nő ez az izé.
30. oldal




– Hogy viszonyul a legyekhez, Gold Judit?
Kronheim Emil az íróasztal fölött zümmögő légyre mutatott.
– Irtózom tőlük.
– Vigyázni kell az irtózattal. Könnyen átcsaphat gyűlöletbe. Majd rögtön utána jön az agresszió. Később az ideológia. S a végén legyeket üldözhet egész életében.
79-80. oldal




Fagyott tócsára léptem tegnap
reccsent a szürke jég,
vigyázz, ha szívemhez érsz,
csak egy mozdulat elég,
hogy megpattanjon rajta a
védővé dermedt zúzmara!
Úgy jöjj hát el, pille könnyedén,
csak mosollyal ajkadon
magad keresd meg, hol fagyott
még jéggé a fájdalom,
csak simogasd meg melegen
váljon harmattá szívemen.
80-81. oldal




– Hány kiló Ön most, Miklós?
– Negyvenhét.
– Na látja. Megy ez, mint karikacsapás.
A főorvos úr, aki feleségének köszönhetően törte ilyen fortélyosan a magyar nyelvet, és tizenkét éve vezette Lärbro kórházát, ezzel a megjegyzésével arra célzott, hogy Apám testsúlyát a drasztikus kúra eredményeképpen 29 kilóról 47 kilóra sikerült feltornászni. […]
Apám mosolygott.
Lényegében majdnem az összes foga vipla volt. A vipla egy orvosi fémötvözet, saválló, ronda és olcsó. Amint Apám megérkezett Lärbróba, már másnap meglátogatta egy fogorvos, mintát vett, intézkedett. Figyelmeztette, hogy ideiglenes fogazatot kap, inkább praktikus lesz, mint esztétikus. Aztán, ripsz-ropsz, beépítette a szájába ezt a fémgyárat. Apám mosolya minden volt, csak nem szívmelengető. […]
Még öt percig feszengtek, egyre fokozódó zavarba. Lindholm főorvos úr azt mérlegelte magában, hogy feladata-e néki kioktatni egy halálra ítéltet, feladata-e felszólítani a lehetőségek józan mérlegelésére. Apám meg azt fontolgatta, érdemes-e beavatni egy ilyen sokat tapasztalt tudóst az optimista világképbe. De aztán inkább békén hagyták egymást.
15-23. oldal




Egy svéd kisfiúhoz
Te nem tudod még, kisöcsém, mi szántott
mély árkokat egy földrész homlokán,
itt északon, csillagfényekbe mártott
repülőt láttál holdas éjszakán.
Nem tudtad, mi az: riadó meg bomba
milyen is az:élni a mozit-
nem mosta a kor a gyermeki gondba
gonosz hullámmal a világ gondjait.
Itt ruhapont volt, húsblokk meg kenyérjegy.
de játszhattál néha kisöcsém!
De vézna társad a lángok köz elégett,
s a halál vigyorgott sovány kenyerén.
Mire felnősz majd, s férfi lesz belőled,
kedves, mosolygó szőke óriás,
felleggé lesznek mind e hulló könnyek,
múlt lesz e kor, felködlő látomás.
Ha gondolkodol e vérszennyes korról ,
jusson eszedbe egy sápadt kisgyerek-
gránátdarab volt játékszere néki,
s az őrzői gyilkos fegyverek.
Ha majd fiad lesz, kisöcsém, tanítsd meg,
hogy az igazság nem puska meg revolver.
s nem az javít a világ szenvedésén
a rakétaágyú hogy milyen messze hord el .
S a játékboltban, kisöcsém, fiadnak
ne katonát végy, a fehér játékpolcon
fakocka álljon, hogy már kiskorában
gyilkolás helyett építeni tanuljon!
259-260. oldal




Olyan erővel sugárzott belőle a kétségbeesés, hogy Gold Judit, aki az ágyában hevert, a hasára ejtette azt a könyvet, amelyet képes volt harmadszor is elolvasni, most éppen angolul. Ez a regény az Egy tiszta nő volt, Thomas Hardytól.
98. oldal
→ |
---|
Említett könyvek
- Alekszej Tolsztoj: Első Péter
- August Bebel: A nő és a szocializmus
- Jorge Semprún: A nagy utazás
- Jules Verne: A tizenöt éves kapitány
- Lion Feuchtwanger: Vallomás Moszkváról
- Thomas Hardy: Egy tiszta nő
Hasonló könyvek címkék alapján
- Diane Chamberlain: Ellopott házasság 93% ·
Összehasonlítás - Kristin Hannah: Téli kert 93% ·
Összehasonlítás - Fábián Janka: Cholera-napló 83% ·
Összehasonlítás - Mörk Leonóra: Asszonyom, édes úrnőm 93% ·
Összehasonlítás - Marina Fiorato: Siena lánya 84% ·
Összehasonlítás - Mary Ann Shaffer – Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság 92% ·
Összehasonlítás - Bauer Barbara: A fényfestő 86% ·
Összehasonlítás - Nermin Bezmen: Kurt Szejt és Sura 93% ·
Összehasonlítás - Kate Quinn: Alice hálózata 91% ·
Összehasonlítás - María Dueñas: Öltések közt az idő 90% ·
Összehasonlítás