Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Szunyoghy miatyánkja 54 csillagozás
A detektívregénynek induló történetben a számos csalódást megélt, de mindig bizakodóan újra kezdésre vállalkozó címszereplő két házasságának történetét meséli el. Első felesége – akit egy nemesi kúriából szöktetett meg – pár évi boldog házasság után tragikus körülmények között meghal. Szunyoghy évekig bolyong az országban, sok megpróbáltatás után végül vidéki birtokot vásárol és feleségül vesz egy elszegényedett nemeslányt. Az új feleség – aki tökéletes ellentéte az elsőnek – hamarosan megunja az egyhangú életet, és megcsalja férjét a szomszéd földbirtokossal. Amikor Szunyoghy rájön felesége hűtlenségére, felgyújtja házukat, és elindul, hogy harmadszor, most már Amerikában kezdjen új életet. A fordulatos, néha meseszerű történet az egyik legjobban szerkesztett Gárdonyi-regény.
Eredeti megjelenés éve: 1916
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Gárdonyi Géza válogatott művei Kossuth · Kincses Könyvek · A magyar irodalom remekei II.
Enciklopédia 1
Kedvencelte 6
Most olvassa 1
Várólistára tette 36
Kívánságlistára tette 8

Kiemelt értékelések


Szép és megható történet.
Izgalmasan indul, egészen másra számíthatunk, valami bűnügyet sejtet az író végig Szunyoghy körül… Meg ott a csorba lencse vonal is, az is izgalomban tartja az olvasót.
Szomorú élethistória ez, mívesen megírva. Talán túl mívesen is, néha nehezen tudtam követni most Gárdonyi fonalát. Valahogy a megfogalmazások mintha kétértelműbbek lennének ebben a könyvben, vagy nem is tudom, hogy fejezzem ki magam, de nehezebben haladtam vele, mint korábbi könyveivel. Lehet, hogy ez a húzd meg ereszd meg is zavart kicsit, hogy mikor folytatja már, meddig kell a lényegtelen eseményeket olvasni… Viszont a szívbemarkolóan szép történet elmesélésében nagyon jó Gárdonyi. Az izgalmak sem csökkennek a könyv során, végig fenntartja az érdeklődést.
Való életben is elképzelhető, hogy ilyen sok mélységes mély bánat ér valakit, hogy megtalálja a szerelmet, a lelki társát, a mindenét, hogy veszteségek érik, köztük anyagi javak és egyebek. Igen, néha előfordul, hogy az életet újra és újra fel kell építeni, elkezdeni a semmiből, van, hogy megalkuvással, van, hogy a véletlen vezérfonala mentén.
Ami még jellemzi az a feladás és küzdés, lemondás és elfogadás. Néha nagyon picin múlik az élet, máskor meg szinte elénk pottyan a megváltás és ki tudja mikor, milyen nehézségek várnak bennünket.


Ritkán olvasok klasszikus irodalmat, ezt sem a régi világ utáni nosztalgia miatt vettem kézbe, hanem mert valahol, mint krimiszerűségként hivatkoztak rá, az meg szokott érdekelni.
Van is benne krimi vonal, hisz a történet elbeszélője, Imrefi Dezső detektív, aki egy csaló nyomába ered, és Fiuméban hajóra száll, mert az információk szerint a sikkasztó is ott lesz. A fő szál mégsem ez, mert a detektív összefut Szunyoghyval, aki szintén nagyon gyanús lesz neki, pár elejtett szóból azt sejti, hogy feleséggyilkosság bűne elől menekül Amerikába. A regény nagy részét Szunyoghy életének története teszi ki. Szunyoghy élete az egyszer hopp, máskor kopp, de főleg kopp jegyében telt, most nem részletezném, de sok megpróbáltatáson ment át, igaz, voltak boldog pillanatai is. Amolyan erkölcsi mese ez, sose add fel, mert mindig jöhet valami jó (és ha Gárdonyi írja az életedet, akkor jön is). Mondjuk a Rembrandt festményt kicsit túlzásnak éreztem.
A nagy erkölcsösködésben azért felbukkan némi, ma már nem szalonképes gondolat is, pl. a nők ugye, nem ragozom, de a földműves munkát is valami romantikus mázzal keni be. Viszont felbukkannak érdekes, ma is aktuális gondolatok ebben a 102 éves regényben, pl. úgy tűnik, a tankönyvek akkoriban is elégedetlenséget váltottak ki.
Ami a krimit illeti, az tényleg csak vékony erecske a sztoriban, látszik, hogy Gárdonyinak nem sok fogalma volt a rendőri munkáról, pl. amikor Szunyoghy álnéven mutatkozik be a detektívnek, akkor az, meglepődését leplezendő azt mondja, milyen érdekes, őt is így hívják. Aztán később is ezt a taktikát folytatja, olyasmiket mesél az életéről, amik egybevágnak Szunyoghy életével. Minimum gyanút keltő.
Ennek ellenére Gárdonyi jól meséli ezt a könnyed kis lektűrt, van ritmusa a regénynek, és a zárást, Szunyoghy történetének a végét tényleg krimibe illő izgalommal írta meg.
Külön érdekes még az a rengeteg alig ismerős szó, kifejezés, ami már kikopott a nyelvből. Pl. tudod mi az a markónigram?


Kiváló kis regény ez is, ismét egy nagyszerű olvasás Gárdonyitól. Gyorsan meg is mondom, hogy miért kapott fél csillag levonást.. egyrészt nem éreztem szükségszerűnek a detektíves-krimis köntöst, amit Gárdonyi ráhúzott, szerintem teljesen felesleges volt spoiler. A másik a vége, ami nekem picit kurtán-furcsán érkezett el spoiler.
Maga a regény azonban tökéletes, voltaképpen két szerelem története, két ellentétes nővel, az egyik a nemes kisasszony, aki bár arisztokrata körökben nevelkedik, a szerelemért feláldozza a gazdagságot és a boldogságot választja… a másik a voltaképpen szegényen, de mégis elkényeztetve felnövő nő, aki ehhez mérten a kisujját se képes megmozdítani (hát, mondani se kell, hogy Hedvig ezerszer szimpatikusabb volt :-D). Szunyoghy nagy bolond volt, hogy pont ezt a második nőt vette el, igaz, egy picit megrendült a bizalmam iránta akkor, amikor a házasságra sor került és szóba került a kikötése spoiler.
Élvezetes kötet, ismét egy nagyszerű olvasmány Gárdonyitól. A leggyönyörűbb részek a legszomorúbbak is egyben spoiler
„Valami különös szép törvény az Istennek földi rendjében, hogy minden szerencsétlenségünkből valami jó fakad. Minden keserűségünkből valami édesség. Minden könnycseppünkből, valami boldogság. Minden szenvedés gyöngyöt terem. Néha mindjárt is. Néha napok múlván, vagy évek múlván, vagy talán csak a másvilágon, de gyöngyöt terem minden szenvedés.”


Nagyon szep es egyben erdekes tortenet volt ez Gardonyitol. Vegig nagyon elveztem Szunyoghy eletutjat; egyutt orultem; egyutt sirtam vele.
Nagyon tetszett az egesz konyvon atcsengo elet igenlese, a mindig talpraallas; mindig mindenben a jonak es szepnek a megtalalasa. Gyonyoruen, szivbemarkoloan szemleltette Szunyoghy fajdalmat (kulonbozo elethelyzetekben) nem egyszer az en szemembe is konnyeket csalt vele.


Hasonló a Berkenyéhez az eleje: A szegény, de okos fiú tanítja a szomszéd gazdag úr buta fiát. Közben persze szemet vet annak lánytestvérére.
De ez a könyv jobban folytatódik. Nagyon jól van a könyv szerkesztve és megírva. Érdekes a történet, alig vártam az újabb fejleményeket. Pláne így, hogy Szunyoghy csak apránként meséli el a történetet.
Az egyik kedvencem lett Gárdonyitól ez a könyv.


Ezzel a regényével Gárdonyi úgy képen csapott, hogy a fal adta a másikat!
Az általam eddig olvasott regényei, novellái mélyreszántó, lélekrázó, tragédiába torkoló, elkeseredett hangnemben íródottak. Gondolok itt Julcsa kútjára, Dávidkánéra, Aggyisten Biri…
Itt kérem tombol az élni akarás, minden helyzetben a pozitív dolgok meglátása és azokban való megkapaszkodás, amíg élek remélek gondolata teljesen átjára a regényt. Nem hiába ilyen magas százalékon van itt a molyon ami szerintem még lesz több is.


Kicsit nehéz hatalmas spoilerek nélkül értékelést írni.
Egy újabb könyv, ami megerősített abban, hogy nagyon szeretem én Gárdonyit.
Számomra meglepő volt a könyv felépítése, hogy kb. 15 oldal után mennyire más irányt vett a történet. Szunyoghy karakterét nagyon szerettem, de ez nem meglepő, szimpatikusan ábrázolt karakter, aki belopja az ember szívébe magát. :)
A kedvenc részeim pedig azok voltak, amikor Szunyoghy Hedvigről mesélt. A könyv felénél pedig potyogtak a könnyeim.
Népszerű idézetek




A fantázia este legfogékonyabb, legcsapongóbb. Reggel az értelem az úr, este a fantázia. A szinházak órája azért esti. A hangversenyek is csak este hatásosak. A szerelmesek órái se délelőttiek. A kisértetek éjjel járnak. A boszorkányok is, ördögök is csak éjjel láthatók. Éjfélkor. Az éjfél a fantázia dele. Reggel nyolc órakor senkise olyan szerelmes, mint este nyolc órakor. Reggel a szinházi kulisszák otromba mázolmányok.
87. oldal




Pedig hát ha igazi bátorság van valakiben, a kkutyafáját! Még az ágyú is visszafelé sül el, ha valaki bátran toppan eléje.
35. oldal




Valami különös szép törvény az Istennek földi rendjében, hogy minden szerencsétlenségünkből valami jó fakad. Minden keserűségünkből valami édesség. Minden könnycseppünkből, valami boldogság. Minden szenvedés gyöngyöt terem. Néha mindjárt is. Néha napok múlván, vagy évek múlván, vagy talán csak a másvilágon, de gyöngyöt terem minden szenvedés.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Szerb Antal: Utas és holdvilág 88% ·
Összehasonlítás - Móricz Zsigmond: Sárarany 85% ·
Összehasonlítás - Márai Sándor: Az igazi 90% ·
Összehasonlítás - Babits Mihály: Hatholdas rózsakert 87% ·
Összehasonlítás - Babits Mihály: Tímár Virgil fia 85% ·
Összehasonlítás - Füst Milán: A feleségem története 82% ·
Összehasonlítás - Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Az örök férj / Netocska ·
Összehasonlítás - John Williams: Stoner 93% ·
Összehasonlítás - Alberto Moravia: A megvetés 81% ·
Összehasonlítás - Mikszáth Kálmán: A szelistyei asszonyok 95% ·
Összehasonlítás