Szüleim ​gyémántja voltam 13 csillagozás

Gárdonyi Géza: Szüleim gyémántja voltam Gárdonyi Géza: Szüleim gyémántja voltam Gárdonyi Géza: Szüleim gyémántja voltam

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A gyermek olvasók számára Gárdonyi elsősorban halhatatlan ifjúsági regények – az Egri csillagok és A láthatatlan ember – alkotója. Ebből a válogatásból megismerhetik a falusi szegénység életének mélyen érző, szelíd humorú krónikusát, a gyermekek világának szeretetteljes ábrázolóját, a természet éles szemű megfigyelőjét és nem utolsó sorban bepillantást nyerhetnek magának az írónak viszontagságos gyermekkorába. Tréfás anekdotáktól és karcolatoktól az „Erdei történet” megindító gyermektragédiájáig ível ez a sokszínű összeállítás, melyet az író megvesztegető mesélni-tudása és halk szavú bölcsessége fűz egységbe.

Eredeti megjelenés éve: 1969

Tagok ajánlása: 14 éves kortól

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Nagy magyar mesemondók Unikornis

>!
Unikornis, Budapest, 1996
178 oldal · ISBN: 9634271340 · Illusztrálta: Lipták György
>!
Móra, Budapest, 1969
278 oldal · keménytáblás · Illusztrálta: Kass János

Enciklopédia 1


Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

Ikarosz>!
Gárdonyi Géza: Szüleim gyémántja voltam

Érdekes, hogy nem igen olvastam Gárdonyitól annak ellenére, hogy az általános iskolánkat róla nevezték el. Vagyis de, az Egri csillagokat olvastam, amit gyerekként végtelenül unalmasnak tartottam.
Szóval ez a kis novellás kötet eléggé hullámzó, vannak benne nagyon jó írások, de tényleg nagyon jók, vannak benne kifejezetten aranyosak, és vannak elég semmitmondóak is.
Szerintem érdemes elolvasni, Gárdonyi nagy érzékenységgel fordul a falusi emberek és a kerti virágok felé, és a jól sikerült részek bőven kárpótolnak a gyengécskébbekért.

suzyfox>!
Gárdonyi Géza: Szüleim gyémántja voltam

Hullámzó volt a novellák, karcok, elbeszélések hangulata. Volt vicces, kesernyés, szomorú. A gyermekkori emlékek mókásak, az anekdoták a 19. századi nagy emberekről szellemesek, az elbeszélések a tanítóskodás idejéből édes-búsak, inkább szomorúak. Túlzás azt mondani, hogy szerettem, hogy igazán megszerettem. De olyan volt, mint maga az élet. Nem mindig szeretjük igazán

Izolda P>!
Gárdonyi Géza: Szüleim gyémántja voltam

Kis cikkecskék, novellák, mesék. Egyik-másik totál semmitmondó leírás, amiről nem is értem, mit keres egy gyűjteményben, de van benne néhány tényleg jó darab. Mindenesetre jó sokáig tartott, mire elolvastam, ez nem az az egybenolvasós könyv.

zbernadett1994>!
Gárdonyi Géza: Szüleim gyémántja voltam

Hmm. Érdekes volt. Volt benne sok ilyen olyan csip-csup történet. Kb 2-3 sztori volt, ami megfogott. Nem akartam olvasni. Szörnyen nyőgve nyelősen ment, de a sajnos a szükség nagy úr. Nem volt olyan rossz, de valami mást vártam.


Népszerű idézetek

altagi P>!

Mert olvasni is jó, meg aludni is jó. Mikor olvasok, úgy érzem, mintha egy másik embernek a lelke volna bennem, és ez gyönyörűség; mikor pedig alszom, úgy érzem, mintha az én lelkem volna egy másik emberben; és ez is gyönyörűség.

altagi P>!

– Mi az a költő? – kérdeztem tovább.
Apám felelte:
– A költő, fiam, verseket ír. Az olyan ember, látod, hogy annak a király is köszön.
Eltűnődtem ezen a magyarázaton.

Kapcsolódó szócikkek: költő
altagi P>!

Ha városi ember volnék, a szobám falán ott volna a vető ember képe. Annak a mozdulataiban van valami, ami a teremtést cselekvő ősszellemet juttatja az eszünkbe. Így vethette Ő a végtelenség fekete mezején egyet-egyet lépve a csillagokat.

suzyfox>!

"- Mondottam pedig neki, hogy ne járjon soha ökörfarkkóró nélkül.
Rátette a parazsat a pipájára, és mindannyiszor lehunyta a szemét, valahányszor megszítta.
Csak néztem.
– Mit beszél kend az ökörfarkkóróról?
– Azt, hogy mért nem vitt magával.
– Minek vitt volna magával?
– Annak, hogy mikor boszorkány röpül a feje közelében, hát suhintson rá vele.
– Hát még kend is hisz a boszorkányban?
– Hisz a fene – felelte szelíden –, csak úgy eszembe jutott."

suzyfox>!

„…amint a kutyából nem lesz szalonna, a rókából meg kutya nem lesz soha.”

altagi P>!

Ami falunkban is vannak olyan történetek, aminőket regénynek szoktak nevezni. Csakhogy a mi regényeink nem olyan karikásak, nem olyan formásan megszabottak, mint a könyv-regények. A mi regényeinknek többnyire csak eleje van, meg közepe. A vége mindnek egyforma: csak egy fakereszt, amit letűznek a földbe a regényhősök feje fölé.


Hasonló könyvek címkék alapján

Pósfai János (szerk.): Ének a csöndben
Mi lett volna ha…?
Mosonyi Aliz: Boltosmesék
Pósfai János (szerk.): ÖrökSzép
Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön / Mindenki Jánoskája
Jeney Zoltán: Rév Fülöp
Bosnyák Viktória: Amikor kivirágzott a fánkfánk
Bosnyák Viktória: Analfa visszatér
Borsa Kata: Történetek a Borostyán teázóból
Hestia Potter: Legendary – Szövetség