!

Ida ​regénye 539 csillagozás

Gárdonyi Géza: Ida regénye Gárdonyi Géza: Ida regénye Gárdonyi Géza: Ida regénye Gárdonyi Géza: Ida regénye Gárdonyi Géza: Ida regénye Gárdonyi Géza: Ida regénye Gárdonyi Géza: Ida regénye Gárdonyi Géza: Ida regénye Gárdonyi Géza: Ida regénye Gárdonyi Géza: Ida regénye Gárdonyi Géza: Ida regénye Gárdonyi Géza: Ida regénye Gárdonyi Géza: Ida regénye Gárdonyi Géza: Ida regénye Gárdonyi Géza: Ida regénye Gárdonyi Géza: Ida regénye Gárdonyi Géza: Ida regénye Gárdonyi Géza: Ida regénye Gárdonyi Géza: Ida regénye Gárdonyi Géza: Ida regénye
1 2 3 4 5
Régikönyvek.hu 870 Ft-tól
Publioboox 395 Ft
Book and Walk 399 Ft
Könyvtár

A félárva, zárdában nevelkedett Idának az apja, Ó Péter borkereskedő gazdag hozománnyal, hirdetés útján keres férjet: sürgősen szabadulni akar leányától, hogy továbbra is szabados életmódjának hódolhasson. A leendő férjnek életmentő a pénz, hisz tehermentesítheti vele nővére birtokát, s jómagának is alkalma nyílik festői ambíciói megvalósítására. Az esküvő előtt Balogh Csaba és Ó Ida megfogadja egymásnak: üzleti alapú és szigorúan formális házasságukat egy esztendő múltán felbontják…

Eredeti megjelenés éve: 1924

>!
260 oldal · ISBN: 9789633641620
>!
Kossuth, Budapest, 2012
320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630972055
>!
Lazi, Szeged, 2009
326 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632670584

15 további kiadás


Enciklopédia 9

Szereplők népszerűség szerint

Ó Ida · Balogh Csaba · Balogh Jolán · Ó Péter


Hirdetés

Kedvencelte 185

Most olvassa 20

Várólistára tette 191

Kívánságlistára tette 78

Kölcsönkérné 5

Elcserélné vagy eladná

>!
800 Ft ★★★★★ Eladó
Marischka könyve Gárdonyi Géza: Ida regénye
>!
1.000 Ft ★★★★★ Eladó Elcserélhető
Blissenobiarella könyve Gárdonyi Géza: Ida regénye
>!
800 Ft ★★★★★ Eladó
TheJigSaw könyve Gárdonyi Géza: Ida regénye

Kiemelt értékelések

+
>!
Sárhelyi_Erika I
Gárdonyi Géza: Ida regénye

Ez a könyv édes, édes, édes! De nem gejl, szirupos, mézsűrű, hanem mint a friss tejszín – lágy és könnyű. Bájosan romantikus, kedves, még a mai asszony- és lányszíveknek is. Mert szerintem ez inkább női olvasmány, mint férfiregény – már ha lehet ilyen különbséget tenni. Merthogy csipke és porcelán ritkán dobogtatja meg a férfiszívet. Hacsak nem festőművész, akit épp Balogh Csabának hívnak, és nem mellékesen békebeli úriember az illető :)

+
>!
Sippancs P
Gárdonyi Géza: Ida regénye

Ez a regény egy gyöngyszem! Egy lassú folyású, lelket simogató és szívet melengető, gyönyörűen megírt történet, ami 91 évvel a megjelenése után is minden sorával és mozzanatával, minden, a szerelemről, szeretetről, hazafiságról és művészetről alkotott gondolatával (a fél könyvet ki tudtam volna írni idézetként) elrabolta a szívemet.
Köszönöm, hogy olvashattam. Életre szóló élményt nyújtott.

24 hozzászólás
+
>!
gab001 P
Gárdonyi Géza: Ida regénye

Az Egri csillagokat többször olvastam, s nagyon szeretem, mégsem mertem eddig mást olvasni Gárdonyitól. Most végre eljött az idő, s a könyv tökéletes választásnak bizonyult a folytatáshoz, mert teljesen elbűvölt. Tetszett a felépítése is. A történet a közepén kezdődik, majd megismerjük Idát és ezzel együtt az előzményeket is. Aztán végig azon szorítunk, hogy végre fény derüljön azokra a dolgokra, amikről mi már tudunk. Közben nagyon megszerettem a szereplőket és sokat megtudtam arról, hogy a festők hogyan látják a világot. Az író ugyan egészen részletesen meséli el az eseményeket, mégsem vontatott. Szép történet.

2 hozzászólás
+
>!
latinta SP
Gárdonyi Géza: Ida regénye

Nagyon kellett már megint egy ilyen kedves-bús történet. Végig izgalomban tartott az írás, és az sem zavart, hogy valami halványan derengett a regényből olvasás közben. (Alighanem a fiamnak van igaza: anya, te bármit olvasol, úgyis elfelejted…)
    Azért van abban is valami báj, hogy egy vonaton ülve éppen azt olvasom, hogy a szereplők vonaton ülnek és olvasnak…
    A nagyon különös házasság története mellett igen érdekes pillanatokat élhettem át a tizenkilencedik század utolsó harmadának művészei világában is. A müncheni magyar festőkolónia amúgy számomra már ismerős regénytéma volt, de Ó Idának ez a finoman megrajzolt alakja valóban jól esett ettől a túlhajszolt élettől meggyötört lelkemnek.
    Természetes, hogy kell(ene) a boldog vég, és ez amúgy ki is következtethető, még akkor is, ha maradnak nyitott sorsok, elvarratlan szálak…
    Jól van ez így.
    Olvassátok.

+
>!
havas
Gárdonyi Géza: Ida regénye

Hőhőhőőőő :D
Ez nem semmi, kérem. Apróhirdetés útján házasodni. Vagy mégis lehet ez valami? Hát persze: mi más, mint házasság :D:D?
Gyönyörű a nyelvezete a könyvnek! Amivel bajom volt, az a fránya álszemérmesség, a (látszat)kényeskedés, az álszigorlat(?)…
Idácskának szerettem volna megsúgni, hogy nem ám ő a húsvéti pirostojás. Na, de Balogh úr, kegyedről jobb ha zárva maradnak ajkaim, különben olyat mondanék, hogy életed végéig festhetnéd a múzsa halálát…

Nem is tudom, no. Szerintem ez nem lányregény, hanem elgondolkodtatós-mondanivalós-üzennivalós cuki könyvecske, merhogy, tetszik tudni, manapság is mitől döglik sok légy. Izé, akarom mondani, manapság is (azért) mennyi lehet az aránya a szereteten alapuló házasságoknak(?). (Ilyenkor jut eszembe, hogy nulla vagyok matekből, valamint, hogy fogalmam nincs miről beszélek, mert nem vagyok abban a cipőben)

Tetszett. Üdítő őszi napokra :)

12 hozzászólás
+
>!
BZsofi +SP
Gárdonyi Géza: Ida regénye

Üzenem mindenkinek, aki (mint én) az Egri csillagok elolvasása után kialakult előítéletei miatt nem olvas Gárdonyi Gézát, hogy olvassátok!
Nagy kár lett volna, ha kimarad az életemből.
Már nézem is, hogy mi legyen a következő Gárdonyim. :)

14 hozzászólás
+
>!
Trixiiii P
Gárdonyi Géza: Ida regénye

Eleinte nehézkesnek és vontatottnak éreztem, de ez csak kb. 30-40 oldalig tartott, aztán a történet kinyílt, mint egy rózsa, és elkezdett illatozni.

Egyszerűen csak mosolygok, olyan szép, olyan nemes, olyan míves.
Mentül többet olvastam belőle, antul jobban tetszett Ida egyenessége, jósága, Csaba örömei, Idához való ragaszkodása.

Bárcsak ilyen szép házasságba keverednék én is. Lehet, hogy mégis anyukámra bízom a kerítés dolgát :-)

+
>!
mohapapa I
Gárdonyi Géza: Ida regénye

Nem tudom, pontosan, hogyan és miért került a kezembe, pontosabban az e-könyv olvasómra Gárdonyinak ez a műve. Ha Gárdonyi, akkor Egri csillagok. Egy-két könyvét még meg tudtam volna említeni (ha belegondolok, ezzel együtt kettőt), de azokról (ezekről) sem tudtam semmit. Szóval egyfelől az Ida regénye lekerült az internetről, másfelől felkerült a kütyümre.

Kívántam olvasni. Megmagyarázhatatlanul. Valahogy úgy, mint amikor szerelmetesfeleségtársamat megismertem, és negyed óra ismerettség után nem tudtam levenni a szememet a szeméről és a mosolyáról (mást is észrevettem, de akkor arról még le tudtam venni a szememet).

Azt, hogy Gárdonyinak van humora, azt az egri várban csetlő-botló Gazsi cigány elárulta, „inzstállom”. Azt, hogy Gárdonyi romantikus is, azt meg Gergő és Vica szerelme árulta el. Azt, hogy szereti a tiszta, következtes jellemeket, az is kiderült az egri hősök sorából, elég, ha csak Dobóra gondolunk. Az, hogy a nyelvezete ízes, élvezetes, szintén egyértelmű.
De az, hogy mindezekből egy kedves, könnyed, amolyan Aszlányi Károlyos, Vaszary Gáboros történet kerekedik, gondolni sem mertem volna.

Már a könyv elején megrökönyödtem, annyira meglepő és mulatságos volt az alapprobléma, és annyira nem gondoltam, hogy Gárdonyival kapcsolatban felmerülhet a groteszk vagy az abszurd jelző. Aztán az abszurd vagy groteszk alaphelyzethez hozzá igazít két nagyon jellemes, következetes embert, akikről természetesen már az elején sejteni lehet, hogy mit kezdenek egymással a végén. Ida és Csaba a végtelenségig korrektek, udvariasak és szép lassan egyre kedvesebbek is egymással. Ahogy arra számíthatunk.

A könyvben nincsen ellenszenves alak, mégsem válik sem idealistává, sem csöpögőssé a történet. Talán azért, mert bár nem ellenszenves senki (gáz, hogy nekem még Ó Péter sem?), de ez nem jelenti azt, hogy fekete-fehérek lennének a jellemek. Sőt! (Valószínűleg ezért van bennem némi empátia Ó Péter iránt is.) Ez olyannyira igaz, hogy adott esetben a két főszereplő is képes kiakasztani az ember gyermekét, s hiába is próbálja magyarázni magának, hogy a viselkedésük, a viszonyulásuk semmi más, mint az adott kor emberének a viszonyulása helyzetekhez, emberekhez, ez a magyarázat még önmaga számára sem elfogadható. Ida és Csaba néha egyszerűen idegesítők. Néha bénák. Néha túl udvariasak, túl konzekvensek. De éppen ettől lesznek kedvessé, szerethetővé.

Nagyon meglepett milyen nagyon finom kis mozdulatokban, történésekben mutatja be Gárdonyi a két ember egymásra találását, kapcsolatuk változásit. Bergman ehhez képest elefánt a porcelánboltban (vö.: Jelenetek egy házasságból)

Szóval valami egészen mást kaptam, mint amit vártam, bár fogalmam sincsen mit vártam, de minden esetre sokkal több lett, mint amire számítottam. S olvasás közben megkívántam azt az udvarias, előzékeny, figyelmes, korrekt világot. (Miközben naná, hogy sehol, semmikor, meg minden kornak a maga baja.)

A könyvnek van két filmes feldolgozása. Az egyik a magyar film hőskorából, Jávor Pállal (bajusz nélkül!) és Ágay Irénnel. Székely István rendezte, aki nem hagyta magát lebéklyózni Gárdonyi szövege által. A Julis (Gombaszögi Ella) és Bognár úr (Gózon Gyula) páros gyakorlatilag önmagában elvinné a filmet, Ida és Csaba története nélkül is. Székely megmutatja, mivé változna Gárdonyi története Holywood-ban. Nem unszimpatikus a végeredmény. Nagyon más hangulatában és hangsúlyaban, mint az eredeti sztori, de nem éreztem szentségtörésnek a változtatásokat.
A másik adaptáció 1974-ből származik, Venczel Verával és Oszter Sándorral. Itt a párbeszédek a legtöbb esetben szóról szóra hozzák Gárdonyi szövegét, és a szükséges dramaturgiai húzásokon (mármint a szövegből rövidítésére gondolok) túl gyakorlatilag teljesen hűek maradtak a regényhez. Ezt a változatot Zsurzs Éva rendezte. Oszter és Venczel pompásan hozzák Csaba és Ida alakját, és szívük változásait.
Más tehát a két adaptáció, de szerintem egyik sem jobb vagy rosszabb. Csak más.

De mindkettő megmutatja, hogy a hozott alapanyagban mi minden van benne. Kalapom leemelve, Géza bátyám, nagyon köszönöm a munkálkodását, köszönöm az órákat, amit Ida és Csaba történetével tölthettem!

1 hozzászólás
+
>!
oldmoviegirl01 P
Gárdonyi Géza: Ida regénye

Örülök, hogy van élet az Egri csillagok után, amely számomra csak egy rossz emlék. Sajnos akkor, azokat a kötelezőket nem szerettem.

Amint megszoktam a régies mondatokat, már csak úgy pörögtek a lapok. Az elején megismerhettük mindkét főszereplőnk élethelyzetét, motivációit. Csaba családi nehézségeit és képzőművészetek iránti rajongását éppúgy, mint Ida mérhetetlen szabadságvágyát. Szegény Ida egész gyermekkorát vágyakozással töltötte a zárdában a szülői ház után, de sajnos otthon nem az várt rá, amit naiv kamaszlányként elképzelt és már innen is csak menekülni akart. Megköttetett tehát a névházasság, s ezzel új helyek, új ismeretségek, új tapasztalatok jártak, ami nagyon is kellett Idának ahhoz, hogy kicsit érjen és éljen a zárdai teljes elzártság után. Egy talpig úriember „férj” pedig csak hab a tortán.
Őszintén kívántam ennek a lánynak, hogy végre észrevegye azt, ami körbeveszi, akik körbeveszik és az elvágyódás helyett rájöjjön mégsem olyan rossz az a házasság. :)

Kedves, bájos, romantikus történet, amely boldog mosolyt csal az ember arcára.
A festészetről, képzőművészetről leírt gondolatok pedig külön érdekes és élvezetes adalékai a műnek.

„– Művész, ha rezdülést érez, valami szépet érez. De mi az a szép? – Ha kinek-kinek más a szép! Ha Rembrandtnak az árnyék-szín a szép, Tiziánnak a világosszín a szép, ha Botticellinek a vonalhullám a szép!
És egyszer csak ebéd közben a levegőbe mered a kanala:

– Ami a szívét gyönyöríti. Kinek-kinek az a szép, ami az ő szívét elgyönyöríti!

Nyomban következett azonban megint a nagy kérdőjel:
– De hát mi gyönyörítheti el a szívet?
Erre már csak a szivarfüstben találta meg a választ:
Minden! Minden, amire a szeme valamely percben szeretettel néz. A szeretet a laterna magica! A szeretet a mindent arannyá változtató csodaláng. A láng heve a gyönyörület. A gyönyörületet kincsünknek érezzük: tehát mentjük az elmúlástól. A festő menti festékkel, a költő tollal. A képnek az a része a mesteri. A könyvnek az a lapja halhatatlan.”

3 hozzászólás
+

Népszerű idézetek

+
>!
Lahara SP

A könyvesbolt kirakatában látta, hogy csupa regény. Kedve lett volna mindjárt be is lépni, de érezte, hogy nem elégedne meg eggyel: tízenkint veszi ő majd, s a cseléd hozza mögötte haza.

90. oldal

Kapcsolódó szócikkek: könyv · könyvesbolt
+
>!
Izolda +SP

(…) ökör vagyok! És bivaly vagyok! És szamár vagyok! És egy egész állatkert vagyok!

302. oldal

1 hozzászólás
+
>!
Dün SP

– A sírás nem egyéb – mondta hidegen –, csak tehetetlenségünk érzésének a nyomása a szemünk idegeire.

212. oldal (Kossuth, 2007)

Kapcsolódó szócikkek: sírás
+
>!
Enola87

Akik szeretik egymást, keresik egymást. Ha a szél kétfelé fújja őket, térden is visszamásznak egymáshoz. Ha tengert vetnek közéjük, a lelküket küldik által a tengeren: levélben találkoznak.

268. oldal

+
>!
worsi ASP

Vajon boldogok-e a fák, mikor virágzanak?

148. oldal (Kincses könyvek, 1964)

+
>!
Or_Sheet

Sötétben állunk néha, magunk se tudva, hogy kerültünk belé. Csak meresztjük a szemünket, csak tapogatódzunk, bizonytalankodunk. És a szívünk hüledez.
– Merre?
S véljük, hogy semerre.
Csak tapogatódzunk. Lépünk. Meg-megállunk vakul. Fejünk felett talán kőszikla csügg? Lábunk előtt talán farkasverem vagy szakadék tátong? Talán kígyóra lépünk? Szívünk remeg, mint a nyárfalevél.
– Istenem!…
De mennünk kell, hogy kijussunk valamerre. Hát lépünk, bizonytalankodunk tovább és tovább. Az iránytalanságban. Vakon. Dermedezve. Tapogatódzva. Szemünket olykor könny önti el. Szívünket olykor elszorítja az aggodalom. Aléldozunk.
– Hova jutok?!
S nem érezzük a sötétségben, a bizonytalanságban, a veszedelmek között, a Halál el-ne-csússz ösvényén, nem érezzük, hogy egy láthatatlan jóságos kéz van a kezünkön. Vezet.

+
>!
damaru

Mindent lehet mellékesen, csak művészetet nem. Vagy teljes lélekkel, vagy sehogy.

11. oldal, 1. rész, 1. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Balogh Csaba
1 hozzászólás
+
>!
Sárhelyi_Erika I

Mentül igazabb a szó, annál kínosabb a hallása.

257. oldal (Akkord)

+
>!
Cheril 

– Miért nem szól, ha fixírozzák?
Ida vállat vont.
– Nem tudtam, hogy szóljak-e. Nekem bizony kellemetlen volt.
– Hát máskor azonnal szóljon.
– De hát minek? Mit tehet vele?
– Mit? Azt, hogy pofon ütöm.

3. rész, 5. fejezet

2 hozzászólás
+
>!
Sárhelyi_Erika I

A szeretet a laterna magica! A szeretet a mindent arannyá változtató csodaláng. A láng heve a gyönyörület. A gyönyörületet kincsünknek érezzük, tehát mentjük az elmúlástól. A festő menti festékkel, a költő tollal. A képnek az a része mesteri. A könyvnek az a lapja halhatatlan.

310. oldal (Akkord)


Hasonló könyvek címkék alapján

Kaffka Margit: Hangyaboly
Kodolányi János: Boldog Margit
Urunk Színeváltozásáról nevezett Kinga nővér: Nem hátráltam meg
Puskely Mária: Szerzetesek
Pergel Zsolt: Apácabordély
Catherine Garbera – Jennifer LaBrecque: Tripla vagy semmi / A természet lágy ölén
Denis Diderot: Az apáca
Edith Stein: Egy zsidó család életéből
Mariana Alcoforado: Portugál levelek
Wilhelmine V. Hillern: És mégis jönni fog! I-II.