Hosszúhajú ​veszedelem 131 csillagozás

Agglegény-elbeszélések
Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem

Karácsony ​estéjén tizenkét agglegény-barát találkozik egymással, valamennyien a családias ünnep száműzöttjei, nincs hová menniük, egyedül nem akarnak maradni, s ezért együtt vacsoráznak. Utána pedig, hogy eltöltsék az időt, külön-külön mindegyik elmeséli: miért nem nősült meg. A cím szerint valamennyi elbeszélésnek ezt kellene bizonyítani, hogy nősülni nem érdemes, a „hosszúhajú veszedelem”, a nő nem érdemli meg a férfinem figyelmét és fáradozását. Az efféle oktalan általánosítás azonban nem lehetett kedvére az írónak, s ezért nem is törekedett rá. Vannak nők, akik nem érdemlik meg a fenntartás nélküli szeretetet – ez a legtöbb, amit kiolvashatunk az elbeszélések némelyikéből, ki azért, mert zsarnoki módon féltékeny, a másik önző, s ezt látszólagos önzetlenséggel, vagy konok hazugsággal palástolja. A könyvet azonban az teszi igazán kedvessé és feledhetetlenné, hogy a társaság fele minden célzatos él mellőzésével a szépséges első szerelem emlékét idézi fel. Szépséges és fájdalmas… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1912

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Gárdonyi Géza válogatott művei, A magyar próza klasszikusai, Kincses Könyvek

>!
Kossuth, Budapest, 2013
400 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630972192
>!
Mercator Stúdió, Szentendre, 2005
288 oldal · ISBN: 9637062580
>!
Magyar Könyvklub, Budapest, 2003
452 oldal · puhatáblás · ISBN: 9635479433

11 további kiadás


Enciklopédia 17

Szereplők népszerűség szerint

William Shakespeare · Deák Ferenc · Eötvös József (1813-1871): író, politikus · Jókai Mór

Helyszínek népszerűség szerint

Tisza


Kedvencelte 32

Most olvassa 10

Várólistára tette 90

Kívánságlistára tette 22

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

pannik P>!
Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem

Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem Agglegény-elbeszélések

Imádtam olvasni, faltam a sorokat. Nem nézegettem az oldalszámot, egyszer csak vége lett a több mint 400 oldalnak, ez önmagában jelzi, hogy végig magával ragadott a tartalom.

Nagyszerű könyv, nagyon jó történetek, Gárdonyi zseniális ír.

12 agglegény mesél nekünk, 12 történetet, mindannyian elmesélik azt a pontot az életükből, ahol eldőlt a sorsuk, eldőlt, hogy agglegények maradnak. Van itt minden kérem, szomorúság, nehéz sorsok, szívet tépő szenvedések, bokáig gázolunk a férfiúi rajongásban, túlcsordulunk szerelemmel, nagyon jó női lélek és férfi lélek ábrázolások is vannak benne, de van vidámság, móka, szívet melengető részek is.

Engem legjobban A hegyen égő tűz történet fogott meg. Ez egy szívhez szóló történet, nagyon átéreztem minden nehézségét és fájdalmát.
A legviccesebb a Finum Ilka, ezen hangosan nevettem.
Legkevésbé a Kék leányka zöld legényke tetszett, ez egy kicsit unalmas volt.
Az összes többi tényleg nagyon-nagyon jó, érdekes olvasni a női nemről kialakult férfiúi álláspontokat :) több mint érdekes.

Aztán ott a vége, hát az akkora csattanó, jól megkavarintotta a végét, szuper húzás, nagyon tetszett, akkorát nevettem rajta.
Mindenkinek ajánlom könnyed kikapcsolódásra amennyiben tartalmasabb olvasmányt kerestek.

2 hozzászólás
mohapapa I>!
Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem

Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem Agglegény-elbeszélések

Kezdjük az alapoknál: nők nélkül lehet élni, de nem érdemes. Ez az alaptétel.
A második, alatta levő tétel, hogy persze azért nem elég, hogy a nő pusztán nőnemű, Nőnek is kell lennie. Mármint nagy n-nel, Nőnek.
A harmadik tétel: ahogy az a réges-régi Ádám megkapta az oldalbordájából alkotott másik felét, a férfiember akkor boldog, ha a magáét megleli. Ehhez tisztában kell lennie önmagával, és azzal, hogy mit is akar igazán. Minden más ezután jön.

Amióta az eszemet tudom, mindig szerelmes voltam. Legkezdetben a Daktari-sorozat főhősnőjébe, Cheryl Miller-be. A nevét persze akkor nem tudtam. Hosszú-hosszú évek múlva, felnőttként újra nézve a sorozat egy-két részét, rájöttem, hogy méltatlan volt a szerelem, a hölgy egy teljesen átlagos amerikai dizájn.* A második nagy szerelem az Alany Dölonyos Zorro-film női főszereplője, Ottavia Piccolo volt.** Ő már mai szemmel is méltó volt a figyelmemre.
Aztán jöttek a hús-vér lányok: például a oviból az a két-copfos lány, akit a mai napig felismerek a nagypapám által forgatott 8mm-es néma filmen. De a nevét már nem tudom. S aztán Ágik, Ildik, Csillák, Katik, Marik, és sokan mások, mindig szerelmes voltam. Azt kell mondanom, hogy a szerelmemet két nő érdemelte meg igazán. A másodikat feleségül is vettem, most is itt ül mellettem, olvasgat.
Igaz, amikor őt megismertem, már tudtam, mit akarok. Élt bennem egy sablon, és negyvenévesen azt mondtam, abból nem engedek. Nem engedtem, s ő pont beleillett, hús a húsomból, csont a csontomból, pecsét a szívemen, pecsét a karomon.*** Elsősorban nem külsőre vonatkozott. De ő még az ilyetén igényeimnek is több, mint megfelelt: az első találkozásunkon, amikor jobban megnéztem, nem tudtam a szemem levenni róla, s ez máig így van, pedig majdnem tíz éve nézem őt mindenhol.

Voltak persze csalódások is a sok-sok év alatt, voltak átvágások is (én csak két esetben voltam nem szenvedő, hanem szenvedtető alanya), pofára esések is, fájdalmak, könnyek, volt búsongás, volt öröm, volt szenvedély, volt vágyakozás. Mindig találtam alanyt minderre. (Újra: az egyetlen igazán méltót negyvenévesen.) De soha eszembe nem jutott, hogy a csalódások, átvágások, egyebek miatt agglegény maradjak. Mert lehet élni a nők, a Nő nélkül, de nem érdemes, s mindig hittem abban, hogy az igaz szerelemnek élnie kell, léteznie kell. Úgy fest, igazam volt.

Gárdonyi mester hősei nem hisznek ebben. Vagy túl korán feladják: egy tapasztalat a legtöbbjüknek elég a végleges meghátráláshoz. Tizenkét agglegény úgy dönt, nem búsong egyedül karácsonykor, hanem leülnek és elmesélik egymásnak, hogyan, miért maradtak agglegények. Tizenkét sors, tizenkét történet (na, jó, az egyik kétsoros), tizenkét szerelem, vágyakozás, szenvedély, tizenkét szomorúság.

A könyv története tehát nem egy történet, hanem tizenkettő. Amúgy Boccaccio módra. Mondanom sem kell, hogy Gárdonyi most is remekel. Nem lesznek unalmasak a történetek, bár tudható, hogy a végső kicsengés mindig ugyanaz. Igazán tragikus talán csak egy van közöttük, a többi esetben a főhősök simán újra kezdhették volna a szerelmesnek levést. Nem tették. Pedig volt, hogy ők maguk voltak a szerelem elmúlásának okai. Az idő, a távolság, a mindennapok, ezek voltak az okaik.

Ahogy hallgatjuk ezeket a férfiakat, nevetünk, sírunk, örvendezünk, szurkolunk. Egyet nem teszünk: nem kezdünk el mutogatni a nőkre, mint minden baj forrására. (Édesapám kiskamasz koromban tanított falat fúrni, egy polc falra csavarozásának ürügyén. Munka közben mondta, amikor az egyik tipli nagyon laza lett: „Édes fiam, jegyezd meg, az életben minden baj mindig a lukak körül lesz.” No, ő nem örült volna Gárdonyi könyvének.) Nem, Gárdonyinak eszébe sincsen általánosítani, fallokrata módon megközelíteni a másik nemet, nem mutogat ujjal, nem fitymál, nem okol. Megért és mesél. És az utolsó történetből kiderül a véleménye is: ha megtaláltuk az oldalbordánkat, nincsen lehetetlen: pecsét ő a szívünkön és a karunkon, bármi is történjen. S az asztaltársaság agglegényei méltó módon reagálnak erre a felismerésre, nem szkeptikusak, nem fitymálnak, nem árnyalnak. (Tényleg, olvastátok a Facsebúkon a sokmilliós kocsival pózoló pasit, aki elmondta, miért nem bírja a mai nőket? Behalás… Mármint az általánosítása és a következtetései.)

Szórakoztató könyv ez, meg el is gondolkodtat, meg is örvendeztet, néha szomorúvá is tesz. A nyelvezete gyönyörű, Gárdonyi szépen ír, humorosan, és szereti a hőseit.
Tessenek olvasni, kérem! Lélekmelengető.

* https://hu.pinterest.com/pin/367958232028819998/
**http://zorroandhortensia.blogspot.hu/2012/11/ottavia-pi…
*** „Tégy engem mintegy pecsétet a te szívedre, mintegy pecsétet a te karodra; mert erős a szeretet, mint a halál, kemény, mint a sír a buzgó szerelem; lángjai tűznek lángjai, az Úrnak lángjai.” (Énekek éneke 8:6) A jegygyűrűnkbe is ebből a versből vésettünk egy-egy gondolatot.

18 hozzászólás
ÁrnyékVirág P>!
Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem

Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem Agglegény-elbeszélések

Tizenkét agglegény, tizenkét történet, tizenkét nő árnyéka a múltból. Van köztük szép és kevésbé szép, földre szállt angyal és féltékeny házisárkány, tragikus, szomorú, megmosolyogtató, keserédes történet, hiszen nincs két egyforma szerelem a világon. Nagyon tetszett a kerettörténet is, a karácsony este összeülő, életüket elmesélő barátok.
Az utolsó történet pedig ráteszi az i-re a pontot, én meg nem tehetek mást, minthogy továbbra is a kedvenceim közé soroljam ezt a nagy mesélőt.

Chöpp >!
Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem

Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem Agglegény-elbeszélések

Bizony, nagy igazság, hogy Gárdonyi Géza megérdemelten szerepel kiemelt helyen a magyar irodalomban! Élvezettel olvastam, fel-felnevetve és bizony még sírtam is. Nem azon, amit olvastam a történetben, hanem a továbbgondolt gondolatban, amit felvetett. Volt benne naiv, hűbelebalázs, oka vesztett és oktalan, de volt tragikus, hősszerelmes és boldogtalan is. Nem mondom, hogy mindegyik tetszett, de jórészt igen. A vége pedig igazán jóra sikeredett!

gab001 P>!
Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem

Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem Agglegény-elbeszélések

Nagyon szeretek Gárdonyit olvasni. Mindig erre a következtetésre jutok, bármelyik könyvét is vegyem a kezembe. Ezzel a novelláskötettel is így voltam. A kerettörténet szerint tizenkét agglegény egyesével elmeséli, hogy miért nem házasodott meg. Mindegyikük története egyedi volt, de mindegyik a szerelemről szólt. Szerettem a régies kifejezéseket és a cikornyás mondatokat. Egy olyan korba kalauzol el minket, ahol az udvarlásnak megadták a módját és nagyon sokat számítottak a társadalmi különbségek. Az érzések és a következtetések viszont mit sem változtak. A végén pedig sikerült meglepnie. Sokszínű olvasmány.

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1978
428 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631510816 · Illusztrálta: Zsoldos Vera
Nyctea P>!
Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem

Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem Agglegény-elbeszélések

Karácsony estéjén 13 agglegény gyűlik össze, és az az ötletük támad, hogy mindenki mesélje el, miért nem nősült meg.
Akad olyan férfi, aki bátyja hibájából „okulva” nem hajtotta igába a fejét; szó esik olyan menyasszonyokról, akik botor módon már az esküvő előtt felfedték, miféle sárkánnyá változnak majd feleségként; de szép és tragikus történetek is elhangzanak.
13 férfi, 13 különböző stílusú és hangulatú elbeszélés, mely felidézi számunkra a régi idők hangulatát, de sok gondolata kortalan.
Ha ki kellene emelnem egy történetet, a „Három bagoly”-ra esne a választásom, mert nagyon megérintett, el is sírtam magam rajta… Az utolsó fejezet csattanója pedig olyan váratlanul ért, hogy végül fülig érő szájjal és vidám szívvel csuktam be a könyvet.

Kristin_M_Furrier IP>!
Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem

Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem Agglegény-elbeszélések

Tizenhárom történet, a régi módos urak, édes szerelmes pillanatairól. Tökéletes leírást nyújt a régi ismerkedések módjáról, mikor még egyetlen szempillantás elég volt, hogy kijelentsük, megtaláltuk életünk párját. Azonban ezen urak, nagy hibát vétenek, mert csak az édes szempárt látják. Majd mikor hozzáadódik az élet, akkor a pokolban égető szerelem elröppen, mintha nem is létezett volna. De létezett…Ez pedig mély nyomot hagyott rajtuk öreg napjaikra. Az utolsó történet, az édes ráadás. Mert olyan történetet „hallhatunk”, ami tanmese lehetne minden szerelmet kereső számára.
Imádtam minden egyes oldalát a könyvnek, bár voltak történetek, ahol a tökéletes bevezetés után, hopp elillant a varázs. Viszont cserébe, volt olyan, amit képtelenség volt egy percre is letenni. Biztos vagyok benne, hogy Gárdonyi ezen oldalakon olyan érzéseket csillantott meg, amiket igen csak jól ismert…

dwistvan P>!
Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem

Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem Agglegény-elbeszélések

Éppen gondoltam arra, hogy szigorúbbnak kellene lennem a csillagozásnál. De ez akkor is öt csillagos. Nagyon izgalmas sorsok bontakoztak ki. Az agglegény történetekből mintha az kezdett volna előbukkanni, hogy a nők mennyire hibásak voltak, de aztán többnyire kiderült, hogy a balul sikerült szerelmekben a férfiaknak is bőven volt mit elrontani. A történetek megkoronázása és a lényeg az utolsó történetben teljesedik ki, addig érdemes eljutni, tehát a könyvet jó szívvel ajánlom mindenkinek. A tanulságok, a kedves kalandok, a szerelmek, az ízes vidéki miliő (persze a dzsentri viselkedés kritikájával ellátva) mind élményt adtak ebben a könyvben.

Ibanez MP>!
Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem

Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem Agglegény-elbeszélések

Csak azt tudnám, hogy én, aki mindig is szerettem Gárdonyit, miért nem olvastam ezt (és még sokat)… Most a Boldog halál szekerén és eme könyv után eldöntöttem, hogy idén még legalább két Gárdonyit elolvasok :-D Hát hogy ezen én milyen jót szórakoztam :-D Olyan hasonlatok, „aranyköpések” vannak benne, hogy a hasamat fogtam (fel is vezettem, már ami nem volt még fent, az idézetek közé). Ráadásul ugye 12 agglegény meséli el szerelmi történetét (csalódását általában, ami oda vezetett, hogy nem nősült meg). Van ott minden, sárkánnyá vált feleség, féltékeny menyasszony, dühkitöréses ara (ezek elrontották, mert korán kimutatták a foguk fehérét) :-D Nagyon jó kis sztorik, nem is értem, miért van ennyire mellőzve ez a kötet.

OlvasóMókus>!
Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem

Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem Agglegény-elbeszélések

Gárdonyit egy-két éve fedeztem fel (az Egri csillagok után) magamnak, azóta tart a szerelem. A hosszúhajú veszedelemről szóló történetekről először azt gondoltam, hogy vicces történetek lesznek, hogy miért is nem nősültek meg a szóban fordó agglegények. Aztán ért egy kellemes csalódás, ugyanis majdnem minden történet szomorú véget ért, némelyik szívfacsaróan bánatos volt. Egytől-egyig mind egy igazi gyöngyszem volt!


Népszerű idézetek

Ydna>!

Isten azért adta a szerelmet, mert józanon nem házasodna meg senki.

9. oldal

Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem Agglegény-elbeszélések

Kapcsolódó szócikkek: házasság · Isten · szerelem
1 hozzászólás
Ninácska P>!

A gyermek szeme olyan, mint a kristályvizű patak: minden kavicsot, fűszálat meglátok benne. A nő szeme olyan, mint a hegyekben a tengerszem: tükrözi az eget s a belénéző embert; de mi van a mélyén? – mindig titok.

Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem Agglegény-elbeszélések

Chöpp >!

Mindig szerettem a könyveket, és soha nem mentem el könyvesbolt mellett, hogy a kirakatát meg ne nézzem.

137. oldal

Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem Agglegény-elbeszélések

4 hozzászólás
Izolda P>!

– So-so-sokat beszéltek! – elégedetlenkedett a báró. – Mi-mi-minden történetet e-e-el lehetett volna mo-mo-mondani egy mo-mo-mondatban.
– Hát mondd el Az ember tragédiáját egy mondatban! – fakadt rá a szmokingos.
– Az e-e-ember trragédiáját? Azt e-e-egy szóval is: A-a-asszony.

219. oldal

Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem Agglegény-elbeszélések

Chöpp >!

Megcsókoltam egy hosszú pillantásommal…

108. oldal

Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem Agglegény-elbeszélések

Chöpp >!

A gyermeket nemcsak a kenyér neveli, hanem szeretet is.

183. oldal, A hetedik agglegény elbeszélése (Fekete Sas, 2001)

Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem Agglegény-elbeszélések

1 hozzászólás
dwistvan P>!

    A házasság nem csupán boldogsági társasvállalat. Szenvedések is vannak az életben. Tehát az egybekelők azokra a szenvedésekre is vállalkoznak. Csakhogy addig kiki a maga baját szenvedte, az egybekelés után már a másik baját is. Nem minden hónap május.
    Vállaljuk, hogy együtt éljük át a májust, vállalnunk kell, hogy együtt éljük át a későbbi viharokat is, rossz terméseket, fagyokat, sovány éveket.

179. oldal, II. kötet

Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem Agglegény-elbeszélések

Kapcsolódó szócikkek: boldogság · házasság · szenvedés
1 hozzászólás
Nandi>!

A legangyalibb anya is anyóssá savanyodik, mihelyt a leánya férjhez megyen.

Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem Agglegény-elbeszélések

Chöpp >!

– Minek az a sok könyv maguknak? – kérdeztem a szekrényre pillantva.
Viki csodálkozva nézett rám.
– Sok? Mink már ötször is végigolvastuk.

51. oldal

Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem Agglegény-elbeszélések

Ydna>!

És mély csend állt köztünk. És mintha száz esztendő vonult volna el rajtunk abban a hallgatásban.

209. oldal

Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem Agglegény-elbeszélések


Említett könyvek


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Fekete István: Régi karácsony
Szabó Dezső: Az örök karácsony
Fekete István: Karácsonyi látogatók
Szabó Magda: Daloljanak itt angyalok
Szabó Magda: Születésnap
Katie Fforde: Karácsonyi lakoma és más történetek
Megyeri Judit: Rózsakő – Kezdetek
Róbert Katalin (szerk.): Meghitt pillanatok
Cathy Arrow: Boszorkányok extra
Agatha Christie: A karácsonyi puding esete