Aggyisten, ​Biri 24 csillagozás

Gárdonyi Géza: Aggyisten, Biri Gárdonyi Géza: Aggyisten, Biri Gárdonyi Géza: Aggyisten, Biri Gárdonyi Géza: Aggyisten, Biri Gárdonyi Géza: Aggyisten, Biri Gárdonyi Géza: Aggyisten, Biri Gárdonyi Géza: Aggyisten, Biri

A ​kötet a nemrégiben megjelent Dávidkáné, továbbá Ábel és Eszter folytatásaként, Gárdonyinak az első világháború idején és közvetlenül halála előtt írott kisregényeit tartalmazza. Keletkezési sorrendben: Aggyisten, Biri!, A kürt, Leánynézőben, Ki-ki a párjával. Az Aggyisten, Biri! az írói pályafutás utolsó szakaszának talán legsikerültebb kisregénye. A gyűlöletből szerelemmé változó érzésnek, tehát egy bonyolult lelki folyamatnak reális rajza, s amellett társadalmi vonatkozású mondanivalója (az Amerikába kivándorolt magyarok helyzete) is figyelemre méltó. A kürt: egy érdekes és legyőzhetetlennek bizonyuló boldog-boldogtalan szerelmi kapcsolatnak, a Leánynézőben pedig egy vak muzsikus ébredő és beteljesülő szerelmének vonzó és meggyőző története. A kötet utolsó regénye: Ki-ki a párjával egy férfiaktól gyanakodva idegenkedő, beteg leány egyetlen szerelmének elégikus, költői képe. Mind a négy kisregény a szerelemről szól, de mind a négy más-másféle szerelemről, s az író gazdag… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1925

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Gárdonyi Géza válogatott művei, A magyar próza klasszikusai

>!
Kossuth, Budapest, 2013
334 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630972185
>!
Unikornis, Budapest, 2000
232 oldal · ISBN: 9789634274087
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1967
424 oldal · keménytáblás

2 további kiadás


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 19

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

Emmus>!
Gárdonyi Géza: Aggyisten, Biri

Gárdonyinak van egy műve, aminke „A lámpás” címet adta én ennek a könyvnek adnám A lámpás címet, bár az „Aggyisten, Biri!” is egy figyelemfelkeltő, jól megválasztott cím.
Ennek csupán annyi az oka, hogy ez a könyv véleményem szerint az emberi lélek lámpása. A benne rejlő igazság, emberség sokunk útmutatója, lámpása lehet(ne).

Paulina_Sándorné P>!
Gárdonyi Géza: Aggyisten, Biri

Egy kihívásnak hála felfedezem az író számomra kevésbé ismert műveit és el vagyok varázsolva tőlük. Nagyszerűen visszaadja az író a korszakot, az érzéseket. Mind a négy kisregény megfogott. Nagyszerű szereplőket alkotott. Imádtam Biri és Pali párosát, érdekes és rögös volt az út spoiler. Lánynézőben érdekes szereplőket választott, Olajost nem igazán tudtam hová tenni. A szerelem egy érzés, mégis más-más a formája, a kialakulása, a mélysége, attól függően, hogy kiről olvasunk. Nem lehet skatulyát ráhúzni – sokszínű, változatos. Ezt az író tökéletesen adja vissza.

Mazsola_78 P>!
Gárdonyi Géza: Aggyisten, Biri

Ahogy általában szokott, Gárdonyi megint elvarázsolt. A címadó kisregényt olvastam, Aggyisten Biri!-t. Nagyon tetszett Pali jellemfejlődése, a régies beszéd (persze a kifejezések jó részét nem értettem és csak sejtettem, hogy mit jelenthet, de nagyon tetszett :)), a történet maga. Minden. :)

dpart>!
Gárdonyi Géza: Aggyisten, Biri

Több könyvet is olvastam már Gárdonyitól. Mint a többi, ez a könyv is nagyon tetszett. De. Ez egy kicsit számomra más. Más a nyelvezete, mások a történetek. És nagyon szerethetőek. Ami közös a történetekben, a szerelmi szál, még ha nem is happy endre végződőek. Megmutatja a korabeli udvarlási szokásokat, ami mai szemmel sokszor tűnhet furcsának, de mindenképpen szokatlannak.
Megismerjük a korabeli Pestet és a korabeli vidéket.
Ami azonban a legjobban tetszett, az a Ki-ki a párjával novellában Sípos karaktere. Olyan pozitív beállítottságú személyt fest le benne Gárdonyi, amely szemléletet mostanában a nyugati trendekekből szeretnénk megtanulni, átvenni. De ha egyszer Nekünk is van ilyen? Ha már adott Gárdonyi, miért nem használjuk?

>!
Kossuth, Budapest, 2013
334 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630972185
Magdileona>!
Gárdonyi Géza: Aggyisten, Biri

Nem csupán elfogultság Gárdonyi írásai felé, ha azt írom: minden elismerésem.
Régi történet, s bár manapság az ember élvezhet rengeteg, akkoriban ismeretlen műfajú könyvet, borzonghat hideglelősen és kaphat megannyi izgalmas élményt – ez a kisregény korának különleges példánya.
Csodaszép nyelvezete, népies stílusa élethűen ábrázolja az akkori falusi életet; az érzések, emberi lelki folyamatok komplikáltságát – mindez spékelve az akkori társadalmi helyzet motivációival.

Molu>!
Gárdonyi Géza: Aggyisten, Biri

4 kisregényt tartalmaz ez a kötet. Mindegyik a szerelemről szól. Ugyanakkor mindegyik más-más szerelmet ábrázol. S a körítés önmagában figyelemre méltó. A színhelyek hangulata életre kel. Míg a főszereplők belső világát megismerjük, azzal párhuzamosan megelevenedik a kor, amelyben élnek, társadalom törvényei, szokásai. Összetett, csodálatos ábrázolások – kitalált, mégis realista regények, egyedi nyelvezettel megírva.

mister>!
Gárdonyi Géza: Aggyisten, Biri

Régi nézetem, hogy Gárdonyi igazán a kisregényekben nagy. Íme egy ragyogó bizonyíték.

kregina>!
Gárdonyi Géza: Aggyisten, Biri

Az Aggyisten, Biri! című kisregényben egy gyönyörű szerelem bontakozik ki szemünk előtt. A főszereplő jellemfejlődése tette számomra igazán érdekessé a történetet. Gárdonyi ízes stílusa is megfogott.
A kürtben a szerelmet másik nézőpontból ábrázolja az író, de nem kevésbé megkapó módon: küzdelem, sokszor önmagunkkal szemben is.
A Leánynézőben című elbeszélés tetszett a legkevésbé, pedig a történet alapján akár tetszhetne is, de valamiért mégsem. Talán a hangulata miatt.
A Ki-ki a párjával melankolikus történet a viszonzatlan szerelemről. A gyöngéd érzések kibontakozásába egy olyan szereplő apró lelki rezdülésein keresztül kapunk bepillantást, aki már-már fóbiává dagadó gátlásokkal küszködik a női-férfi kapcsolatok terén. A sors iróniája, hogy mikor képes megszabadulni a lelki gátaktól, már nem kap újabb esélyt.

terembura>!
Gárdonyi Géza: Aggyisten, Biri

Bár Gárdonyi nagyobb lélegzetvételű írásait is szeretem, de a kisregényeit imádom. Nagyon jók! :)


Népszerű idézetek

Nandi>!

Azér adott az Isten két szemet: ha egyiket kilövik, maradjon.

dpart>!

És meg is szólal, sírástól remegő, halk hangon: – Doktor úr, ugye, nem hal meg? Biri hangja!… Véli, hogy álmodik. S egy férfihang is szól szintén halkan: – Én minden kettősséget teljesítek. Ha Pestre köll vinni, azt is megfizetem. Megismeri, hogy Mácsa az, aki szól. – Álom ez, álom – révedezik magában. S fekszik, mint a holt. Az orvost is csak árnyékképpen látja. Látja, hogy az ablak előtt áll: fél lába a széken. Egy asszony férceli a nadrágját. Az orvos a vállát vonogatja: – Vért nem köhög? jó jel.

100-101. oldal (Móra, 2013)

Paulina_Sándorné P>!

– Az bizonyos. Még nem is mondtam, hogy én tanítom az Éva-keringőt. Még a cimbalmost is, a nagybőgőst is. A cimbalmosnak cincogok, a nagybőgősnek brummogok.

Leánynézőben

Paulina_Sándorné P>!

– Ott a Mács lány, – mondja szemöldök-emelintéssel az asszony.
S tovább halad. Pali megáll. A falu véleménye… Nem, nem kezdhet ő szót azzal a leánnyal. S áll csüggedten az út közepén.

Aggyisten, Biri

dpart>!

Csak magának mondom így, Habocska, hogy a gondolatom érthetőbb legyen. Voltaképp nem a pénz megszüntetéséről van szó, hanem a vagyonszerző bűnök megszüntetéséről. Ne keletkezhessenek vagyonok mások elszegényítésével vagy családok útján. A díjat annak az embernek a rendelkezésére bocsátom, aki a legokosabban rendezné az emberi méhek kasait. A méh egyformán dolgozik, kényszerítés nélkül, és egyformán osztozik a kas javaiban. Mért csak épp az ember volna egymást fosztogató, ragadozó állat? Vannak már erre ötletek és gondolatépítmények. Az az ember, Habocska, aki megvalósítja, hogy mindenki egyformán, a maga szabadságának a megtartásával boldoguljon a földtekén, az az ember lesz a világunk második Megváltója.Persze nem a gyűlölet körmeivel…

296. oldal, Ki-ki a párjával (Kossuth, 2013)

Molu>!

Nézett, mint a jégbe fagyott ponty.

57. oldal (Szépirodalmi Könyvkiadó 1967)

Molu>!

Még kezet is szorított vele búcsúzáskor, mint Amerikában szoktak. Mert bizony itthon csak oltárnál szorít kezet a nyilvánosság előtt a legény a leánnyal.

58. oldal (Szépirodalmi Könyvkiadó 1967)

Molu>!

A két másik csendőr egészséges, markos népfia. De azon a kettőn is unalom látszott, mintha hivatali munkának volna rájuk osztva, hogy ott üljenek. Igaz, hogy a bor is olyan volt, hogy Noé az olyanért nem ültetett volna szőlőt, hanem még azt is kivágta volna, amit vadon talált.

62. oldal (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1967)

Molu>!

– Aggyisten, Biri…
A leány mintha megrezdült volna… A szótól rezdült-e meg? Vagy hogy a lábára víz csöppent? Vagy hogy egyáltalán meg se rezdült. Áll, ahogy állt: háttal az útnak. Tartja a korsót.
A nap rásüt. Pirosvirágú szoknyája, formás szép lábaszára a vízben is tükröződik, be igen gyönyörűn tükröződik!…
S áll a legény, áll. Áll égő arccal, mint egzámenkor állott az öspörös előtt, mikor szinte bizonyosnak érezte, hogy a válasza után azt mondják: ó, te szamár!
-Biri – szólal meg újra esdeklőn.
A leány megfordul, és csodálkozva néz reá. A szeme nyugodt, szinte férfias.
-Mit akarsz? – kérdezte büszkén, szigorún.
S így mondta: mit akarsz? Világ nem hallotta, éktelen vakmerőség, hogy leány tegezőn szóljon a legénnyel. Ha együtt gyerekeskedtek is, a fiú attól fogva, hogy felöltötte a pitykés lajbit, maga. A nő ellenben: te akkor is, ha a fiú még legény, a leány meg már asszony – ha egykorúsak.

86. oldal (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1967)

Molu>!

-No hát – dobbantott Attila –, ha anyád ellenünk van, elveszlek nála nélkül. Legalább nem lesz anyósom!

151. oldal (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1967)


Hasonló könyvek címkék alapján

Fekete István: Csend
Böszörményi Gyula: Beretva és tőr
Wass Albert: Jönnek! / Adjátok vissza a hegyeimet!
Örkény István: Glória / Macskajáték / Tóték
Mikszáth Kálmán: A vén gazember
Tersánszky Józsi Jenő: Legenda a nyúlpaprikásról
Galgóczi Erzsébet: Törvényen kívül és belül
Hajnóczy Péter: Hajnóczy Péter összegyűjtött írásai
Fekete István: Vuk
Örkény István: Kisregények