Ábel ​és Eszter 225 csillagozás

Gárdonyi Géza: Ábel és Eszter Gárdonyi Géza: Ábel és Eszter Gárdonyi Géza: Ábel és Eszter Gárdonyi Géza: Ábel és Eszter Gárdonyi Géza: Ábel és Eszter Gárdonyi Géza: Ábel és Eszter Gárdonyi Géza: Ábel és Eszter Gárdonyi Géza: Ábel és Eszter Gárdonyi Géza: Ábel és Eszter Gárdonyi Géza: Ábel és Eszter Gárdonyi Géza: Ábel és Eszter Gárdonyi Géza: Ábel és Eszter

Gárdonyi Géza életében gyakran visszatér a boldogtalan szerelem ábrázolása, ez a témája e regényének is. Az Ábel és Eszter egy különös és tiszta szerelem részletezően finom rajza az első pillantástól az egymásra találásig. Nyéky Ábel és Kardos Eszter kezdettől fogva tudják, hogy egymásnak teremtette őket az Isten. Ám sorsukat a körülmények hatalma határozza meg, sem elereszteni, sem megtartani nem tudják egymást. Gárdonyi költői átéléssel és biztos lélektani tudással eleveníti meg a két fiatal szerelmének történetét, s egyben a századforduló Budapestjének hangulatát is. A regény – az író szavaival élve – „az epekedés végtelen éneke”. Gárdonyi kisregényét az Új Idők közölte először folytatásokban, az utóbbi évtizedek kiadásaiban azonban az utolsó két fejezetet rendre elhagyták. A fordulatos, hangulatos történet ma is valamennyi női olvasó érdeklődésére számíthat.

Eredeti megjelenés éve: 1907

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Lazi Könyvkiadó klasszikusai Lazi · Gárdonyi Géza válogatott művei Kossuth · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi

>!
Fekete Sas, Budapest, 2015
242 oldal · ISBN: 9786155568114
>!
Kossuth, Budapest, 2012
240 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630972031
>!
Lazi, Szeged, 2008
186 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639690943

9 további kiadás


Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

Eördögh Károly · Kardos Eszter · Nyéky Ábel


Kedvencelte 32

Most olvassa 6

Várólistára tette 74

Kívánságlistára tette 46


Kiemelt értékelések

csillagka P>!
Gárdonyi Géza: Ábel és Eszter

„Gárdonyi 1885. október 28-án Győrben lépett házasságra Csányi Máriával, a dabronyi római katolikus plébános, Muraközy József törvénytelen tizenhat éves leányával (az életrajzok az 1960-as évekig a plébános unokahúgaként ismerték a menyasszonyt). Frigyükből négy gyermek született: Sándor (1887–1965), Gizella (1889–?), József (1891–1948) és Géza (1893–?). Fiuk, Gárdonyi József beszámolója szerint szülei házassága nem szerelmi házasság volt, kezdettől fogva boldogtalannak ítéltetett, Gárdonyi a gazdag hozományt ígérő szülők unszolására egyezett bele a házasságkötésbe, kitörési lehetőséget látva a nászban. Ifjú felesége azonban már egy hónap elteltével – más férfi karján – elhagyta, majd visszatért az őt visszafogadó férjhez.” (Forrás : wikipédia)
Gárdonyi saját tragédiáját fordította regénnyé, kiírta magából az örök szerelem vágyát, a szenvedélyek nélkül házasság céltalanságát. Hiszek az ösztönökben, a természet nem véletlenül alkotott szerelmet, ősi érzés, amely segíti a családfenntartást, gyereknevelést, és csendben valljuk be a hosszú életet (tudjátok, hogy az ember átlagosan öt évvel rövidebb ideig él magányosan?) Ábelkát és Esztikét egymásnak teremtette a végzet, a sors mégis más utat mutatott, szenvedtek is vele rendesen, Géza bácsi nem kímélte sem a szereplőket, sem az olvasót, sikerült hatalmas drámát csinálnia egy sírfeliratból, neki lehet, hogy jól esett, nekem kevésbé, nagyon mélyről induló érzéseket korbácsolt fel, akkor is ha egyik szereplőt se szerettem meg igazán, sajnálni is végül csak az első doktort tudtam. Néha azt hisszük ma már nem történhet hasonló, de szerintem ez egy igazi kortalan mese, a szív és vagyon harcáról, ahol csak egy jó döntés lehetséges akármennyire is drága selyem párnákkal bélelt a másik út.

tgorsy>!
Gárdonyi Géza: Ábel és Eszter

Zseniális rendezőnek tartom Hitchcockot, imádtam a filmjeit, beszereztem az összeset. Ma már képtelen vagyok végignézni bármelyiket is.
Ez lehet a sorsa Gárdonyinak is. Látom, hogy valamikor korszakalkotó volt, Ady a legnagyobbak között tartotta számon. Ott is a helye. Csak ma már, hosszú, szentimentális, időnként megmosolyogtam, bosszankodtam. nem Gárdonyi tehet róla. Az idő.

Mariann_ P>!
Gárdonyi Géza: Ábel és Eszter

Végtelen epekedés , ami soha nem teljesülhet be, hiszen a két fiatal más korban él, ahol más erkölcsi normák voltak felállítva.
Nekünk szinte jönnek a kérdések, hogy, „de miért ?” , hiszen mai szemmel annyi megoldás lehetett volna, de ha mi is akkor és ott élünk, nem tudjuk a mai lehetőségeket, akkor valószínűleg hasonlóan cselekedtünk volna.
Magával ragadó a hangulata, lassan, ízlelgetve olvastam.

Ibanez P>!
Gárdonyi Géza: Ábel és Eszter

Ez pont egy olyan könyv volt, ahol az elején egy nagyon szimpatikus szerelmespár az évek múlásával egyre kevésbé lesz szerethető, majd a legvégén mégis sajnálatra méltóvá és ismét szeretni valóvá avanzsálnak. A tipikusan szülők és társadalmi konvenciók (azok a piszkos anyagiak ugye…) miatt szétszakított szerelmespár boldogsága szinte mindig egy hajszálon függ… Ábel következetes és hű a szerelméhez, Eszter viszont nagyon önzően viselkedik spoiler, meg is haragudtam rá, egyetértettem Ábel érzéseivel (bár ez nem tántorította el a szerelmétől). A végén sajnáltam, hogy igazából rövidre sikerült, de azért az előzmények spoiler és a vége fényében érezhető, hogy ha rövid időre is, de egymásra találhattak végre. Keserédes történet, Gárdonyi igazán szépen jellemzi nemcsak a boldogságkeresés buktatóit, de mindkét oldal érzelmi hullámvasútját és vívódásait, a lemondásokat.

josageszter>!
Gárdonyi Géza: Ábel és Eszter

Gárdonyi Gézának ez a története is olyan lehetetlen helyzetbe hozza a szereplőket, amellyel boritékolható, hogy nem lesz itt semmi féle happy end. Két szerelmesről szól a történet, akik együtt szeretnének lenni, de valahogy mindig eltávolodnak egymástól és megelégszenek az aktuális helyzettel. Megtehetnék-e, hogy mindent felborítanak, és mindent eldobnak a szerelmért? Valószinűleg nem. Hiszen ebben a korban teljesen másképpen kezelték a válást és a házzaságtörést. Így csak élnek egymás mellett, mint barátok és sóvárognak a lehetőségért, amit nem érhetnek el, a tettekért, amit nem tehetnek meg. A végén viszont nagyon meglepődtem, Gárdonyi megkönyörült a szerelmeseken és egyszerű tollvonással, minden további gátat eltüntetett a pár elöl spoiler

9 hozzászólás
dre>!
Gárdonyi Géza: Ábel és Eszter

Ha Gárdonyi Gézára gondolok, először mindig az Egri csillagok jut eszembe, legalábbis így volt ez mostanáig. De ez a könyv számomra felülmúlta azt a jól ismert kötelezőt, mert a maga egyszerűségében egy nagyon szép és nagyon szomorú történetet mondott el. A végén egészen meghatódtam.

2 hozzászólás
dwistvan P>!
Gárdonyi Géza: Ábel és Eszter

Reménytelenség, vagy elszalasztott pillanatok? A történésekben ott a makacs sértődés is, de idős korban visszapillantva másként értékelünk mindent. Nagyon izgalmas ezeknek az élethelyzeteknek a feldolgozása Gárdonyinál. Az eredmény egy egész életről szóló izgalmas történet, amelyet gyönyörű, ízes megfogalmazás tesz élvezetessé. Érdemes végigdrukkolni, hová jutnak a szenvedő szereplők, közben jó ha okulunk is a történetből.

2 hozzászólás
Sippancs P>!
Gárdonyi Géza: Ábel és Eszter

Nehéz szívvel tettem le ezt a könyvet, és egy nappal a letétele után is még nehéz szívvel gondolok rá. Nem azért, mert rossz lett volna, éppen ellenkezőleg! Gárdonyihoz hűen gyönyörű volt, igazi léleksimogató olvasmány. Ami miatt mégis fáj a szívem, azok az ember, jelen esetben Ábel és Eszter döntéseinek következményei. Mert mi lett volna, ha? Mi történt volna, ha Ábel nem arra az omnibuszra száll fel? Vajon akkor is találkozott volna Eszterrel? Vagy mi lett volna, ha spoiler a lányt az esküvője előtt? Vajon akkor is életük végéig szerették volna egymást, szegénységben és kirekesztettségben? Esetleg ha Eszter korábban spoiler, beteljesedett volna a fiatalkori szerelem előbb is? Vagy ha Ábel nem bukkan rá az spoiler végzi? A fene se tudja… Mindesetre úgy gondolom, hogy mindketten csak sodródtak az árral egész életükben, és ha okosabb döntéseket hoztak volna fiatalon, máshogy alakult volna az életük.

Bár a könyvnek szép, ízes a nyelvezete, és tele van érzelemmel és gyönyörű gondolatokkal, mégsem tudom megadni rá az 5 csillagot: egyrészt azért, mert nehezen rázódtam bele, viszonylag sokára kapott el az „ez bizony letehetetlen!” érzés, másrészt pedig azért, mert ha arra gondolok, hogy Gárdonyi-romantika, akkor csakis az Ida regénye jöhet szóba.

altagi P>!
Gárdonyi Géza: Ábel és Eszter

Legjobban az tetszett, hogy milyen szép keretbe tette Gárdonyi ezt a történetet. Bár a végén egy-két mondat nekem kicsit nem teljesen odavalónak tűnt, de ez semmit sem rontott az élményen.
A történet nem túlzottan egyedi, viszont az ábrázolása nagyon érdekessé teszi. Nehéz a szereplőket megérteni, de nem minden döntésük saját, ami nyilván abban a korban teljesen természetes volt. Ahogy a vége felé közeledik a regény, már a szerelmüket is meg kell kérdőjelezni, annyira nem egyértelmű a motivációjuk. De ettól lesz izgalmas.

KingucK P>!
Gárdonyi Géza: Ábel és Eszter

Mindig úgy gondolom, hogy nem olvasok romantikus történeteket. Mint kiderült, dehogynem, ha klasszikus, főleg, ha Gárdonyi írta.
* Ábel és Eszter: Egy szerelmi szál, amit a társadalmi különbségek és egy régi családi ígéret tesz reménytelenné. Mai szemmel már nem annyira értelmezhető a két szerelmes viselkedése, főleg a történet második felében, de más kor, más szokások. Karakterek szempontjából számomra Eszter nagyon nem volt szimpatikus, Ábel szerethető, bár a végén az ő döntései is megkérdőjelezhetőek. Ha nem Gárdonyi írta volna, nem hiszem, hogy elolvasom ezt a történetet.
* Te, Berkenye!: Ebben a műben a viszonzatlan szerelem esetét olvashatjuk, a szenvedő fél szemszögéből. Ez a történet kevésbbé volt érdekes az előzőnél. Megértem, hogy az első plátói szerelem nagyon meghatározó az ember életébe, de ebbe belekeseredni… Az író stílusa itt is dob egy kicsit az olvasási élményen.


Népszerű idézetek

icu79>!

[…] valami láthatatlan fonál köti egyik-másik embert egybe, ha nem is ismerik egymást. A fonál lehet mérföldekre nyúló, de egy napon, amikor találkoznak, csomót köt rá az égi kéz, s azt a csomót el nem oldhatja többé tán még a halál se.

13. oldal

2 hozzászólás
opi>!

Az eb fut, ha a gyomra fáj. Véli, hogy elfuthat a gyomrától. Az ember is így menekülne olykor a saját szívétől.

45. oldal

Nikkincs>!

Miket beszélget holdvilágnál két szerelmes fiatal? Valóban ha leírnánk, elbámulna az ember, mennyi üres ostobaság. De az, aki beszéli, annak a világ legérdekesebb irománya lenne. Mert a sorok között érezné két szívnek a dobogását, a szaggatott mondatokban a mosolyt, a fejrázást, a kézszorítást, a sóhajtást; a pontoknál a csókot.

31. oldal

Fermina>!

Hogyan van, hogy az ember a harag hevületében olyanokat mond, amelyek nem voltak azelőtt sem a lelkében, sem a szívében.

167. oldal

Nikkincs>!

Hiába most már: olyan vagyok, mint egy könyvből kiszakított lap, amelyet más könyvbe ragasztanak bele.

82. oldal

>!

Fehér sírkő a budai temetőben. A névirat rajta csak ennyi:
Ábel és Eszter.
Semmi egyéb.
Megérthető, hogy a követ még életükben faragtatták az alatta nyugovók. S akik eltemették őket, nem gondoltak vele, hogy az évszámot is odavéssék a kőre.
Minek is? Nem keresi azt a sírt soha senki. Legfeljebb ha egy-egy fülemüle száll reá a nyárelei hónapokban, s danol egyet.
Ez a könyv meg annak a dalnak a szövegét mondja el.

Előszó

Kapcsolódó szócikkek: fülemüle
Anó P>!

A hölgyek vidáman csevegtek. Ábel szivarozva, hallgatva ült egy karos székben és elmélázva nézte őket. Akaratlanul is összehasonlította Bertát Eszterrel.

Berta fiatalabb volt, de Eszter leányosabb. Berta haja tömöttebb, feketébb, a szeme nagyobb, nyiltabb, az orra szabályos görög orr. Eszter ideges macska-testalkat, az arca vékonyabb, de kifejezőbb. A haja sötét gesztenyeszínű, kevesebb, de finomabb, mint a Bertáé. A szeme mosolygóbb, árnyékosabb, melegebb. És a hangja: milyen más minden szó az ő ajkán! mennyivel szebb, ha ugyanazt a szót ő mondja.

Ha Ábel szobrász volt volna, Bertát szivesebben kifaragta volna, mint Esztert, de ha festő volt volna, Esztert becsülte volna festenivalóbbnak.

Berta szivesen nevetett, s nem azért, hogy szép fehér fogait láttassa. Eszter csak mosolyogni szokott, s olyankor csak egy kis fehér vonal látszott a piros ajkak mögött.

Berta bársony volt, Eszter selyem. Berta a földön járt, Eszter a felhőkben. Bertát lehetett szeretni, Esztert imádni is.

Annaörök>!

– Jobb lenne, Esztike, ha el se jönnék többé – sóhajtotta egyszer a fiú –, megholt angyal a mi reménységünk. Mi meg ahelyett, hogy eltemetnénk, mindennap megnyitjuk a koporsóját és sajnálgatjuk, siratgatjuk.

28. oldal Első fejezet

Annaörök>!

Hogyan lehet, hogy a harag hevületében olyanokat mondunk, amik nem voltak azelőtt sem a lelkünkben, sem a szívünkben?

84. oldal Hetedik fejezet

Kapcsolódó szócikkek: harag

Hasonló könyvek címkék alapján

Fehér Klára: Bezzeg az én időmben
Krúdy Gyula: Szindbád
Janikovszky Éva: Aranyeső
Jókai Mór: A szerelem bolondjai
Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője / Akli Miklós
Gozsdu Elek: Köd
Jókai Mór: Eppur si muove – És mégis mozog a Föld
Mikszáth Kálmán: Gavallérok / A szelistyei asszonyok
Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös
Petőfi Sándor: A hóhér kötele